„Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Texaner átnevezte a(z) Mohos-tavak lapot a következő névre: Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület: jogszabályban védet természetvédelmi terület |
aNincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{védett terület infobox}}}} |
||
A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület az Aggteleki Nemzeti Park kezelésben lévő fokozottan védett terület. Feladata a terület tőzegmohalápjainak és természetes növénytársulásainak megóvása, fenntartása és helyreállítása |
|||
A [[kelemér]]i '''Mohos-tavak''' (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Észak-[[Magyarország]]on. Eredetük a [[kainozoikumi eljegesedés|jégkorszakra]] vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken [[víz]] maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a [[tőzegmoha]] a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepedtek a tavakban, amelyek valójában [[ingóláp]]ok. |
A [[kelemér]]i '''Mohos-tavak''' (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Észak-[[Magyarország]]on. Eredetük a [[kainozoikumi eljegesedés|jégkorszakra]] vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken [[víz]] maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a [[tőzegmoha]] a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepedtek a tavakban, amelyek valójában [[ingóláp]]ok. |
A lap 2019. január 8., 12:53-kori változata
Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület | |
Ország | Magyarország |
Elhelyezkedése | |
Terület | 0,569 km² |
Alapítás ideje | 1951 |
é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 20° 32′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 20° 32′ 23″ |
}}
A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület az Aggteleki Nemzeti Park kezelésben lévő fokozottan védett terület. Feladata a terület tőzegmohalápjainak és természetes növénytársulásainak megóvása, fenntartása és helyreállítása
A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Észak-Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepedtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok.
A Nagymohos mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp.
A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras.
A Mohos-tavak jelenleg természetvédelmi területnek számítanak (Országos Természetvédelmi Tanács, 1951).
A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr. Zólyomi Bálint (1931) és Dr. Czenthe Botond (1983)[1] írt, Zólyomi a Másfélmillió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúrát bemutató tévésorozat második részének 33. perce környékén részletesen is beszél a tavakról.
Jegyzetek
- ↑ Dr. Czenthe Botond: A keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai (Botanikai Közlemény, 72. kötet 1-2. füzet, 1985)