„Varga Béla (politikus)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kép nem jelenik meg |
a Magyar Örökség díj törölt sablonjainak eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
42. sor: | 42. sor: | ||
* Magyar Nagylexikon, Magyar nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004, p 203. {{ISBN|963 9257 19 2}} (18. kötet) |
* Magyar Nagylexikon, Magyar nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004, p 203. {{ISBN|963 9257 19 2}} (18. kötet) |
||
{{Magyar Örökség díj 1995–2000}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{portál|Vallás||Politika}} |
{{portál|Vallás||Politika}} |
A lap 2018. december 20., 11:11-kori változata
Varga Béla | |
Született | 1903. február 18. Börcs |
Elhunyt | 1995. október 13. (92 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | pap politikus országgyűlési képviselő |
Tisztsége |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Varga Béla (Börcs, 1903. február 18. – Budapest, 1995. október 13.) katolikus pap, pápai prelátus, politikus. Az országgyűlés elnöke, a második világháború utáni amerikai emigráns magyarság vezetője.
Életpályája
Teológiai tanulmányait Győrött és Veszprémben végezte. Pappá szentelése után Somlóvásárhelyen, majd Várpalotán lett káplán. 1929-től plébános Balatonbogláron. Részt vett a Független Kisgazdapárt megalapításában, amelynek 1937-től országos alelnöke lett. 1939-1944 között országgyűlési képviselő. A második világháború alatt részt vett a Magyarországra menekült lengyelek, az üldözött francia katonatisztek támogatásában, a német megszállás után pedig segített a magyarországi zsidók megmentésében is. 1945 áprilisától az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, novembertől nemzetgyűlési képviselő. 1946. február 7-én az országgyűlés elnökévé választották. 1947. június 2-án letartóztatása elől elmenekült az országból. Az Egyesült Államokba emigrált, ahol a külföldi magyar emigráció vezetője lett. 1951-ben részt vett a Szabad Európa Rádió elindításában. 1990-ben, a szabadon választott magyar országgyűlés alakuló ülésén már itthon mondott beszédet, egy évvel később pedig végleg hazatelepült. 1991. augusztus 20-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Sírja a balatonboglári Szent Kereszt felmagasztalás-templomban található.[1]
Elismerései
- A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1991)
- Magyar Örökség díj (1999) /posztumusz/
Emlékezete
Tiszteletére emléktáblát állítottak Veszprémben.[2]
Mellszobra szülőfalujában, Börcsön[3]
Források
- ↑ Utazz itthon
- ↑ Emléktáblát állítottak Varga Béla plébánosnak, a nemzetgyűlés volt elnökének
- ↑ Mozgalom, Köztérkép: Varga Béla mellszobra - Börcs (2006) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2017. október 26.)
Irodalom
- Magyar Nagylexikon, Magyar nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004, p 203. ISBN 963 9257 19 2 (18. kötet)
- 1903-ban született személyek
- 1995-ben elhunyt személyek
- Az FKGP korábbi tagjai
- Magyar katolikus papok
- Országgyűlési képviselők (1939–1944)
- Országgyűlési képviselők (Ideiglenes Nemzetgyűlés)
- Országgyűlési képviselők (1945–1947)
- A Nemzetgyűlés elnökei
- Emigráns magyarok
- A francia Becsületrend magyar kitüntetettjei
- Magyar Örökség díjasok