Stodola Aurél

Stodola Aurél
Stodola Aurél képe 1910 körül
Született	1859. május 11. Liptószentmiklós
Elhunyt	1942. december 25. (83 évesen) Zürich
Állampolgársága	osztrák magyar csehszlovák Szlovák Köztársaság
Foglalkozása	fizikus, mérnök
Iskolái	Ján Francisci-Rimavský Gymnasium Magyar Királyi József Műegyetem (–1877) Zürichi Műegyetem (–1880)
Kitüntetései	Grashof Commemorative Medal (1908) James Watt International Medal (1941)
weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Stodola Aurél témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Stodola Aurél (Liptószentmiklós, 1859. május 11. – Zürich, Svájc, 1942. december 25.) teljes nevén Stodola Boreslav Aurél szlovák származású svájci fizikus, mérnök, a gőz- és gázturbinák elméletének megalkotója.

Családja

• édesapja Stodola András
• testvére Stodola Kornél
• testvére Stodola Emil

Élete

1859. május 11-én született Liptószentmiklóson. Az elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd a lőcsei német reálgimnáziumot látogatta és a kassai felsőbb állami reálgimnáziumban érettségizett. 1876-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem diákja, majd 1877-től gépészmérnöknek tanul Zürichben. 1880-tól 1882-ig a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában dolgozott Budapesten. 1883-ban a Berlini Műszaki Egyetem diákja lett és tanulmányait végül a Sorbonnon fejezte be Párizsban. 1884-ben rövid ideig a Csehmorva Gépgyárban dolgozott Prágában, majd a Ruston és Társa Gépgyárnál helyezkedett el szintén Prágában. 1892-ben elfogadta a Zürichi Műszaki Egyetem docensi ajánlatát, amelyen 1893-ban egyetemi tanár lett. Itt tevékenykedett egészen 1929-es nyugdíjazásáig. 1942. december 25-én halt meg Zürichben. 1989-től Liptószentmiklóson nyugszik.

Stodola dombormű Kassán, a reáliskola falán, ahol érettségizett.

Munkássága

Tudományos munkájában főképp a gépek automatizálásával foglalkozott, valamint lefektette a gőz- és gázturbinák működésének és tervezésének tudományos alapjait. A gőzre kiszámította és alkalmazta a Mollier-féle entrópia diagramot, amelyet később kibővített. Ferdinand Sauerbruch sebésszel együtt 1915-ben olyan kézprotézist szerkesztett, amely lehetővé tette a karcsonk-izom működtetését és amelyet róla neveztek el. Hasonló elven működtek a később szerkesztett láb- és lábfejprotézisek. Legnagyobb sikere a gőzturbinák elméletének megalkotása volt. Számításai és szerkesztési elvei a gépészet ezen ágának alapját fektették le. Zürichben a zürichi műegyetemen Stodola Aurél a gépészmérnöki tudományok professzora volt, többek között Albert Einstein is tanítványa volt. Személyesen vett részt az első gőzturbinák megalkotásában, nevezetesen a svájci Brown, Boveri & Cie cégnél, melynél az első villamos generátort hajtó gőzturbinát tervezte.

Legfőbb műve a Die Dampfturbinen und ihre Aussichten als Wärmekraftmaschinen (Gőzturbinák és az ő alkalmazási lehetőségük mint hőerőgépek) 1903-ban Berlinben jelent meg és később több világnyelvre lefordították. Fokozatosan újabb és újabb fejezetekkel bővítette és hatodik kiadása 1924-ben már 1 142 oldalas volt. 1922-ben Berlinben megjelent a következő jelentős műve a Dampf und Gas-Turbinen (Gőz- és gázturbinák), 1931-ben szintén Berlinben jelenik meg a Gedanken zu einer Weltanschauung vom Standpunkt des Ingenieurs (Gondolatok a mérnöki álláspontok világnézetéről), amelyet 1937-ben Zürichben adott ki 1937-ben a Die geheimnisvolle Naturweltanschauliche Betrachtung (A rejtélyes természettudományos világnézet) címen.

Több tudományos társaság és egyetem kitüntetéseit elnyerte. 1901-ben a Zürichi Egyetem díszdoktora lett, 1905-ben doktori címet kapott a hannoveri műszaki főiskolától, majd négy év múlva a Zürichi Műszaki Főiskolától is. 1908-ban megkapta a legnagyobb német mérnöki kitüntetést a Grashof emlékérmet (Franz Grashofról elnevezve) és 1940-ben megkapta az angol James Watt arany emlékérmet. Díszdoktorává avatta a Brünni Német Műszaki Intézet és 1929-ben a prágai Cseh Műszaki Egyetem (ČVUT). A Francia Tudományos Akadémia levelező tagja volt.

Róla nevezték el a (3981) Stodola kisbolygót.

A Szlovák Műszaki Egyetem születésének 150. évfordulójára 2009-et Stodola Aurél emlékévnek hirdette meg.

A Szlovák Nemzeti Bank történetében először idén adott ki euró emlékérmet Stodola Aurél képmásával. Az ezüst érem nominális értéke 10 euró, a pénzérme törvényes fizetőeszköz, de csak Szlovákia területén.

Művei

• Die Dampfturbinen und ihre Aussichten als Wärmekraftmaschinen (Gőzturbinák és az ő alkalmazási lehetőségük mint hőerőgépek, Berlin, 1903)
• Dampf und Gas-Turbinen (Gőz- és gázturbinák, Berlin, 1922)
• Gedanken zu einer Weltanchauung vom Standpunkte des Ingenieurs (Gondolatok a mérnöki álláspontok világnézetéről, Berlin, 1931)
• Die geheimnisvolle Naturweltanschauliche Betrachtung (A rejtélyes természettudományos világnézet, Zürich, 1937)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Stodola Aurél témájú médiaállományokat.

• Magyar életrajzi lexikon
• Ez a szócikk részben vagy egészben az Aurel Stodola című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• a zürichi ETH virtuális kiállítása (németül)