„Csonkafülű denevér” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, nyolcadik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások |
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
A '''csonkafülű denevér''' vagy '''vörhenyes egérfülű-denevér''' ''(Myotis emarginatus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[denevérek]] ''(Chiroptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[kis denevérek]] ''(Microchiroptera)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]] és a [[simaorrú denevérek]] ''(Vespertilionidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]]. |
A '''csonkafülű denevér''' vagy '''vörhenyes egérfülű-denevér''' ''(Myotis emarginatus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[denevérek]] ''(Chiroptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[kis denevérek]] ''(Microchiroptera)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]] és a [[simaorrú denevérek]] ''(Vespertilionidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]]. |
||
A kipusztulás közvetlen veszélyébe került, pedig már 1901-től törvényes védelmet kapott. 1974-ben, majd 1982-ben érvénybe lépett természetvédelmi jogszabályok alapján védett.<ref name=Vörös>''Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok''. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 53. oldal, kép: 3-as. ISBN |
A kipusztulás közvetlen veszélyébe került, pedig már 1901-től törvényes védelmet kapott. 1974-ben, majd 1982-ben érvénybe lépett természetvédelmi jogszabályok alapján védett.<ref name=Vörös>''Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok''. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 53. oldal, kép: 3-as. {{ISBN|963-05-5819-X}}.</ref> |
||
== Előfordulása == |
== Előfordulása == |
||
Az európai-turkesztáni faunatípusba tartozik. Főleg [[Európa]] déli tájain terjedt el, az [[Ibériai-félsziget]] nagy része kivételével mindenhol előfordul. Kelet felé Turkesztánig és [[Irán]]ig, dél felé [[Izrael]]ig terjed, valamint a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] egyes részein található meg, bizonyos területekről kipusztult. [[Magyarország]]on a [[Bükk-vidék|Bükk]], a [[Gerecse]] és a [[Mecsek]] hegységekben, a Tornai-karszton, valamint [[Budapest]] környékén fordul elő, főként az erdős területeken, de városok külső kertes részeire is behúzódik. Téli szállása, barlangokban, bányákban, de olykor pincékben is. Szórványosan előforduló, veszélyeztetett faj.<ref>''Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok''. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 52-53. oldal, kép: 3-as. ISBN |
Az európai-turkesztáni faunatípusba tartozik. Főleg [[Európa]] déli tájain terjedt el, az [[Ibériai-félsziget]] nagy része kivételével mindenhol előfordul. Kelet felé Turkesztánig és [[Irán]]ig, dél felé [[Izrael]]ig terjed, valamint a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] egyes részein található meg, bizonyos területekről kipusztult. [[Magyarország]]on a [[Bükk-vidék|Bükk]], a [[Gerecse]] és a [[Mecsek]] hegységekben, a Tornai-karszton, valamint [[Budapest]] környékén fordul elő, főként az erdős területeken, de városok külső kertes részeire is behúzódik. Téli szállása, barlangokban, bányákban, de olykor pincékben is. Szórványosan előforduló, veszélyeztetett faj.<ref>''Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok''. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 52-53. oldal, kép: 3-as. {{ISBN|963-05-5819-X}}.</ref> |
||
== Alfajai == |
== Alfajai == |
A lap 2018. július 7., 06:15-kori változata
Csonkafülű denevér | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Barlangban nyugvó példányok
| ||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon fokozottan védett | ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
Myotis emarginatus (E. Geoffroy, 1806) | ||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
Az elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csonkafülű denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csonkafülű denevér témájú kategóriát. |
A csonkafülű denevér vagy vörhenyes egérfülű-denevér (Myotis emarginatus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.
A kipusztulás közvetlen veszélyébe került, pedig már 1901-től törvényes védelmet kapott. 1974-ben, majd 1982-ben érvénybe lépett természetvédelmi jogszabályok alapján védett.[1]
Előfordulása
Az európai-turkesztáni faunatípusba tartozik. Főleg Európa déli tájain terjedt el, az Ibériai-félsziget nagy része kivételével mindenhol előfordul. Kelet felé Turkesztánig és Iránig, dél felé Izraelig terjed, valamint a Kaukázus egyes részein található meg, bizonyos területekről kipusztult. Magyarországon a Bükk, a Gerecse és a Mecsek hegységekben, a Tornai-karszton, valamint Budapest környékén fordul elő, főként az erdős területeken, de városok külső kertes részeire is behúzódik. Téli szállása, barlangokban, bányákban, de olykor pincékben is. Szórványosan előforduló, veszélyeztetett faj.[2]
Alfajai
- Myotis emarginatus emarginatus
- Myotis emarginatus desertorum
- Myotis emarginatus turcomanicus
Megjelenése
Testhossza 4,4 - 5 centiméter, farokhossza 3,9 - 4,4 centiméter, magassága 0,85 - 0,9 centiméter, alkarhossza 3,6 - 4,2 centiméter és testtömege 7,5 - 10 gramm. Hasonlít a bajuszos denevérre, de nagyobb és sötétebb színű. A horgasszőrű denevértől annak kevésbé erőteljes vörös színezete, valamint a farkvitorla szabad szegélyén lévő kampós szőrszálak alapján különíthető el. Füle külső szegélyén félmagasságban szögletes kimetszés található, amely nagyjából a fülfedő végződésénél kezdődik, és a fülhossz felére terjed ki. Innen ered a neve. Csak a farokcsúcs legvége ér túl a farokvitorlán. Lába viszonylag kicsi.
Életmódja
Kora estétől késő reggelig vadászik. Mezők és vizek fölött, alacsonyan vagy közepes magasságban repül. Mint a legtöbb más denevér is, előnyben részesíti a ritkás erdőket, parkokat, a bokrokkal és facsoportokkal tarkított, művelt területeket. Tápláléka rovarok. A csonkafülű denevér leginkább magánosan, néha kis csoportokban, barlangok mélyén telel át.
Szaporodása
Szaporodása hasonlít a többi denevéréhez. Nagyobb kölykezőkolóniái meleg barlangokból és tágas, régi csűrökből ismertek. A nőstények a szaporodás idején épületeken vagy barlangokban, más fajok társaságában érkeznek, de kisebb-nagyobb elkülönülő csoportokban gyülekeznek, majd júniusban kölykeznek.[1]
Védelme
Csak néhány olyan telep ismert Magyarországon, ahol szaporodik is, állományának nagyságát nem ismerjük. Bükk hegységi állománya az egyes barlangrészletek idegenforgalmi hasznosításával jelentős károkat szenvedett, így Miskolc-Tapolcán a barlangfürdő kiépítésével e fajnak is a legjelentősebb ismert hazai telepe pusztult el. Védelme érdekében a téli időszakban szüneteltetik a feltáró munkát azokban a barlangszakaszokban ahol a mikroklimatikus viszonyok miatt telelnek az állatok. Nyári költőhelyein a teljes zavartalanságát próbálják biztosítani.[1]
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ a b c Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 53. oldal, kép: 3-as. ISBN 963-05-5819-X.
- ↑ Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 52-53. oldal, kép: 3-as. ISBN 963-05-5819-X.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
- Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
- Greenfo.hu
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
További információk
- Myotinae
- Emlősfajok
- A Kárpát-medence emlősei
- Magyarország emlősei
- Afganisztán emlősei
- Albánia emlősei
- Algéria emlősei
- Andorra emlősei
- Örményország emlősei
- Ausztria emlősei
- Azerbajdzsán emlősei
- Belgium emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Bulgária emlősei
- Horvátország emlősei
- Ciprus emlősei
- Csehország emlősei
- Franciaország emlősei
- Grúzia emlősei
- Németország emlősei
- Görögország emlősei
- Irán emlősei
- Izrael emlősei
- Jordánia emlősei
- Kazahsztán emlősei
- Kirgizisztán emlősei
- Libanon emlősei
- Luxemburg emlősei
- Macedónia emlősei
- Monaco emlősei
- Montenegró emlősei
- Marokkó emlősei
- Hollandia emlősei
- Lengyelország emlősei
- Portugália emlősei
- Románia emlősei
- Oroszország emlősei
- San Marino emlősei
- Szaúd-Arábia emlősei
- Szerbia emlősei
- Szlovákia emlősei
- Szlovénia emlősei
- Spanyolország emlősei
- Svájc emlősei
- Szíria emlősei
- Tádzsikisztán emlősei
- Tunézia emlősei
- Törökország emlősei
- Türkmenisztán emlősei
- Ukrajna emlősei
- Üzbegisztán emlősei
- Olaszország emlősei
- Omán emlősei
- A palearktikus ökozóna élővilága
- Magyarországon fokozottan védett állatok