„Somló” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Keletkezése: Érdemes megnézni, hova vezet a link |
|||
99. sor: | 99. sor: | ||
==További információk== |
==További információk== |
||
* [http://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/somlo_tk/ Somló – Balaton-felvidéki Nemzeti Park] |
* [http://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/somlo_tk/ Somló – Balaton-felvidéki Nemzeti Park] |
||
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=3566 Somló |
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=3566 Somló hegy - Légi fotók] |
||
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=3515 Somló vára 2016] |
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=3515 Somló vára 2016] |
||
A lap 2018. április 30., 21:24-kori változata
Somló | |
Magasság | 431 m |
Hely | Magyarország, Doba, Somlóvásárhely, Somlószőlős térsége |
Hegység | tanúhegy, nem sorolható be egyik hegységhez sem |
Típus | vulkanikus |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 08′ 52″, k. h. 17° 22′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 52″, k. h. 17° 22′ 16″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Somló témájú médiaállományokat. |
A Somló Ajkától tizenöt kilométerre nyugatra, a Marcal-medence keleti szélén található 431 méter magas vulkáni tanúhegy. Nevét onnan kapta, hogy egykor szinte teljes egészében som fedte.
Keletkezése
A Somló a földtörténeti múlt harmadkorának közepén született. A mai Magyarország területét ebben az időben még tenger borította. Ez a tenger elvesztette összefüggését az óceánnal, és 5-10 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban folyamatosan beltengerré vált. Ez az óriási tó a Turáni-tó, a mai Magyarország területén elhelyezkedő öble pedig Pannóniai-tó néven ismert.
A Pannóniai-tó vize eleinte sós volt, de idővel a környező szárazföldek folyóinak vize édesvizűvé változtatta. A nagy tó állatvilága igen gazdag volt. Benne élt a kecskekörömkagyló (Congeria ungula-caprae), valamint egy hozzá hasonló, de jóval kisebb kagylófaj, a vándorkagyló (Dreissena). A Somló keleti lábánál, Ferencmajor közelében, az úgynevezett Födigödörben épen megmaradt kagylóhéjakat is lehet találni.
A pliocén korban a Pannóniai-tóba ömlő folyók lassan feltöltötték a területet. A tó kiszáradását követően – a harmadkor végén – a föld mélyében levő bazalttömegek egyes helyeken a felszínre kerültek.
Ez a vulkáni aktivitás hozta létre a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti-hegy, Haláp hegyeket is. A kitörések alkalmával, a kráternyílás kialakulásakor először lávadarabkák és vulkáni hamu szóródott ki. Ez a vulkáni törmelék a kráter környékére visszahullott, s rétegeződve kőzetté alakult, ez a vulkáni tufa, amit a Somló esetében „bazalttufának” nevezünk. A vulkáni működés következő szakasza a lávafolyás volt. A kráteren keresztül kiömlött, majd megmerevedett lávatömegekből épült fel maga a Somló.
Jellegzetes bazalt vulkanikus tanúhegy, lepusztulását elősegítette a szél: a Pannon-tenger megszáradt üledékét felkapva hatalmas felhőkben szállította dél felé, egyre jobban letarolva az eredeti felszínt, de a megkeményedett lávával, bazalttal nem bírt. A területen keresztülrohanó csapadékvíz, a patakok, folyók vize is rombolta a felszínt egyre jobban mélyülő medrével. A térszín lassan süllyedt, s így a Somló bazaltkúpja egyre jobban kiemelkedett
Élővilága
Melegkedvelő tölgyesek és gyertyános-tölgyesek alkotják, gazdag aljnövényzettel, sajmeggyel vegyítve.
- Növényfajok: borostyán, ujjas keltike, csillagvirág, leánykökörcsin, selymes peremizs, olasz harangvirág, hegyi ternye.
Az északi oldalakat bükkösök, bükkelegyes erdők borítják, fehér sással, ligeti perjével és medvehagymával.
- Állatfajok:
A hegyen több gyíkfaj is megtalálható: a törékeny, a fürge, a zöld, a fali gyík, valamint az erdei sikló. Fészkel itt holló és egerészölyv is.
Műemlékei
- Somlói vár
- Szent Margit-kápolna
- Szent Márton-kápolna
- Szent Ilona-kápolna
- 18. századi taposókút
- Kinizsi-szikla
Galéria
-
Szent Margit-kápolna
-
Szent Ilona-kápolna
-
Szőlőültetvény az újjáépített támfalrendszerrel
-
Pincesor a Szent Ilona-kápolna alatt
-
A Kinizsi-szikla
-
A hegy tavasszal, 2009
-
Légi fotó
Nagy-Somlói borvidék
Magyarország legkisebb borvidéke, ahol jelenleg 600 hektár telepített szőlő terem. A somlói bor hírneve egykor a tokajiéval vetekedett, elsősorban annak köszönhetően, hogy a tüzes, savakban gazdag és testes somlói borok jól tűrték a szállítást.
A somlói bor Magyarország határain túl napjainkban gyakorlatilag ismeretlen, viszont a hazai borfogyasztók körében töretlenül előkelő helyen tartják számon.
A somlói bor kizárólag fehér szőlőből készül. A borvidéken legelterjedtebb fajták az olaszrizling, juhfark, furmint, hárslevelű és tramini.
Vízrajza
A hegyen két forrás fakad, egyik a Szent Márton tiszteletére felszentelt kápolna közelében található Szent Márton-forrás. A nyugati oldalon a Szent Ilona-kápolna közelében a Séd-forrás fakad.
Irodalom
- Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. A balatoni utazás vége. (Budapest, 2004)
Jegyzetek
Források
- http://www.foek.hu/zsibongo/termve/tk/somlo.htm
- http://www.fsz.bme.hu/mtsz/utleiras/somlo01.htm
- http://www.bor-neked.hu/somlo-hegy-kialakulasa
- http://www.juhfark.hu/hu/magunkrol/1232887025/