Katakomba

A nápolyi katakombák 19. századi ábrázolása

A katakomba föld alatti járatok, temetkező-, gyülekezőhelyek vagy bányajáratok rendszere. Egy részük a korai keresztények föld alatti menedékhelye, temetkezési és istentiszteleti helye volt a keresztényüldözések korában.

Sokfelé találhatók kisebb-nagyobb katakombák; a legismertebbek a római és párizsi katakombák, de a világ legnagyobb katakombarendszere Odessza alatt húzódik.

A szó eredete

A szó a többes számban álló latin catacumbæ szóból ered, mégpedig a cata tumbas (a sírok között), kifejezésből, eredetileg az ógörög κατα (lenn) illetve τυμβος (sír) szavakból.

A római katakombák

Római katakomba folyosója

Miután 1587-ben homokásó munkások a Priscilla-katakombába leszakadtak, Bosio régész kutatni kezdte a föld alatti üregeket s azóta számos kutató írta le a föld alatti Rómát. Napjainkra mintegy ötven katakomba ismert. A legnevezetesebbek:

• Szent Callixtus katakombái (Catacombe di San Callisto)
• Szent Sebestyén katakombái (Catacombe di San Sebastiano)
• Szent Domitilla katakombái (Catacombe di Domitilla)
• Priscilla-katakomba (Catacombe di Priscilla)

Jelenleg a katakombák többségükben üresek, miután az azokban talált csontokat máshova szállították; egy részüket a Szent Péter-bazilika kriptájában helyezték el.

Különböző sírfajták

A loculinak nevezett fülkéken kívül a síroknak több formája volt a katakombákban: ilyen az arcosolium, a sarcophagus, a cubiculum és a crypt.

Az arcosolium a harmadik és negyedik században használatos sír, egy fülkénél nagyobb, boltozatos helyiség. Gyakran egész családok temetkeztek ide.

A sarcophagus egy kő vagy márványkoporsó, ami rendszerint kegyeleti tárgyat vagy szent szöveget is tartalmazott.

A cubicula /jelentése „hálószobák”/, mint a nevük is mutatja, több fülkéből álló sír, családi temetkezésekre. Ennek a fajta sírnak a használata nemcsak a gazdag családok privilégiuma volt. A cubiculákat és az arcosoliumokat falra festett képek díszítették, amelyek bibliai jeleneteket ábrázoltak, a keresztségből vették témájukat, vagy az eucharisztiából, esetleg a feltámadást jelenítették meg, Jónás történetén keresztül.

A crypt egy nagyobb szoba, és Damasius pápa idejében volt használatos. Sok mártírnak a sírja alakult át crypttá, ami tulajdonképpen föld alatti templom volt, falfestéssel, mozaikkal vagy más dekorációval.

Szimbólumok

Nero római császár megvádolta a keresztényeket, hogy ők gyújtották föl Rómát, és azért a nép szórakoztatására igen sok keresztényt válogatott módon kivégeztetett. A keresztények idővel a föld alá menekültek.

A korai keresztények barátságtalan, pogány környezetben éltek, ahol a többségi társadalom gyanakodva, sokszor ellenségesen tekintett rájuk. Az első keresztényüldözésre Nero uralkodása alatt került sor, az „idegen és gyanús babona“ ellen/Kr. u. 64/. A keresztényekkel szemben általános volt a bizalmatlanság, és a legrosszabb bűncselekményekkel őket vádolták. Ezért aztán üldözték őket, börtönre, számkivetésre vagy halálra ítéltek közülük sokakat. Nem gyakorolhatták nyíltan a hitüket, ezért aztán szimbólumokat használtak, amelyek a pogányoknak nem mondtak semmit, és a katakombákat is ezzel díszítették, a falra festették azokat, vagy pedig vésték, és a sírköveket is ezekkel pecsételték le. Idővel a keresztény hitvallás kedvenc kifejezőjévé váltak a szimbólumok, mint a „jó pásztor“, az „Orante“ , valamint Krisztus monogramjának és a halnak együttes ábrázolása.

A jó pásztor, egy bárány Krisztus attribútumaival és szentlélekkel, amely a bárányt óvja. Ez a szimbólum gyakran szerepel falra festve, vagy domborművű változata szarkofágokon.

Az orante, imádkozó alak, aki az ég felé tárja karjait, ezzel szimbolizálva az Istennel való egyesülés misztikumát.

Krisztus monogramjának ábrázolása, amely a görög ábécé X/chi/ és P/ro/ betűkből állt. Mikor ez a monogram volt látható egy sírkövön, az azt jelentette, hogy oda egy keresztény van eltemetve. A hal, amely a görögben IXTHYS, és a betűkből a Jézus Krisztus, Isten Fia, a Megváltó szöveg kezdőbetűi olvashatók ki. A hal széles körben elterjedt keresztény szimbólum, összefoglalása a keresztény hitnek.

Néhány egyéb szimbólum: a galamb, az alfa és az omega, a vasmacska a főnixmadár stb.

A galamb, a csőrében olajfa ággal a szentlélek szimbóluma, és az isteni békéé.

Az alfa és az omega, a görög ábécé első és utolsó betűje, amely Krisztust jelképezi, aki minden dolgok kezdete és vége.

A vasmacska, a megváltás jelképe, a léleké, amelyik az örökkévalóság révébe ér.

A főnixmadár, az arabok mitikus madara, aki elég, de a hamuból feltámad, és ezért a feltámadás szimbóluma

Híres katakombák

A párizsi katakombák egy járata

Odesszai katakombarendszer

Olaszországban

• Római katakombák
• Nápoly: San Aspreno, San Gennaro, Santa Maria della Vita, San Severo
• Siracusa,
• Catacombe dei Cappuccini (kapucinus katakombák), Palermo

Európa többi része

• Párizsi katakombák,
• Míloszi katakombák, Görögország
• Rabat, Málta
• Trier (Németország);
• Sacromonte (Granada, Spanyolország),
• Odesszai katakombák (Ukrajna)

Törökország

• Anatólia

Afrika

• Kom el-Sukafa (Alexandria, Egyiptom)
• Szúsza (Tunézia),

Dél-Amerika

• Szt. Ferenc-kolostor, Lima, Peru,

Hivatkozások

Forrás

• Pallas

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Catacombs című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Katakomba témájú médiaállományokat.

Nézd meg a katakomba címszót a Wikiszótárban!

• a katakombákról angolul
• [1]