„Alexandria (Egyiptom)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Az ókori Alexandria: Felesleges zárójel eltávolítása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
A várost Kr. e. 331-ben alapította [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor makedón király]]. Innentől kezdve évszázadokon át volt a tudomány és kultúra fellegvára, a világ egyik legnagyobb városa. Nagy Sándor halála után a [[Ptolemaida-dinasztia]] székhelye, ennél fogva az [[Ókori Egyiptom|Egyiptomi Birodalom]] fővárosa Kr. e. 30-ig, majd a [[Római Birodalom]] Egyiptom-provinciájának központja. Itt állt az [[A világ hét csodája|ókori világ hét csodájának]] egyike, a [[Pharoszi világítótorony|Fároszi világítótorony]]. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Területe 2,679 km2, lakosainak száma {{szám|4984387|fő}} volt 2016. november 27-én. |
A várost Kr. e. 331-ben alapította [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor makedón király]]. Innentől kezdve évszázadokon át volt a tudomány és kultúra fellegvára, a világ egyik legnagyobb városa. Nagy Sándor halála után a [[Ptolemaida-dinasztia]] székhelye, ennél fogva az [[Ókori Egyiptom|Egyiptomi Birodalom]] fővárosa Kr. e. 30-ig, majd a [[Római Birodalom]] Egyiptom-provinciájának központja. Itt állt az [[A világ hét csodája|ókori világ hét csodájának]] egyike, a [[Pharoszi világítótorony|Fároszi világítótorony]]. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Területe 2,679 km2, lakosainak száma {{szám|4984387|fő}} volt 2016. november 27-én. |
||
== Éghajlat == |
|||
{{Éghajlattáblázat |
|||
|név = Alexandria |
|||
|Jan_max = |
|||
|Feb_max = |
|||
|Mar_max = |
|||
|Apr_max = |
|||
|Maj_max = |
|||
|Jun_max = |
|||
|Jul_max = |
|||
|Aug_max = |
|||
|Sep_max = |
|||
|Okt_max = |
|||
|Nov_max = |
|||
|Dec_max = |
|||
|Jan_átl_max =18.4 |
|||
|Feb_átl_max =19.3 |
|||
|Mar_átl_max =21 |
|||
|Apr_átl_max =24 |
|||
|Maj_átl_max =26.5 |
|||
|Jun_átl_max =28.6 |
|||
|Jul_átl_max =29.7 |
|||
|Aug_átl_max =30.4 |
|||
|Sep_átl_max =29.6 |
|||
|Okt_átl_max =27.6 |
|||
|Nov_átl_max =24.1 |
|||
|Dec_átl_max =20 |
|||
|Jan_átl = |
|||
|Feb_átl = |
|||
|Mar_átl = |
|||
|Apr_átl = |
|||
|Maj_átl = |
|||
|Jun_átl = |
|||
|Jul_átl = |
|||
|Aug_átl = |
|||
|Sep_átl = |
|||
|Okt_átl = |
|||
|Nov_átl = |
|||
|Dec_átl = |
|||
|Jan_átl_min =9 |
|||
|Feb_átl_min =9.3 |
|||
|Mar_átl_min =10.8 |
|||
|Apr_átl_min =13.4 |
|||
|Maj_átl_min =16.6 |
|||
|Jun_átl_min =20.3 |
|||
|Jul_átl_min =22.8 |
|||
|Aug_átl_min =23.1 |
|||
|Sep_átl_min =21.3 |
|||
|Okt_átl_min =17.8 |
|||
|Nov_átl_min =14.3 |
|||
|Dec_átl_min =10.6 |
|||
|Jan_min = |
|||
|Feb_min = |
|||
|Mar_min = |
|||
|Apr_min = |
|||
|Maj_min = |
|||
|Jun_min = |
|||
|Jul_min = |
|||
|Aug_min = |
|||
|Sep_min = |
|||
|Okt_min = |
|||
|Nov_min = |
|||
|Dec_min = |
|||
|Jan_átl_csapadék =53 |
|||
|Feb_átl_csapadék =29 |
|||
|Mar_átl_csapadék = 14 |
|||
|Apr_átl_csapadék =4 |
|||
|Maj_átl_csapadék =1 |
|||
|Jun_átl_csapadék =0 |
|||
|Jul_átl_csapadék =0 |
|||
|Aug_átl_csapadék = 0 |
|||
|Sep_átl_csapadék =1 |
|||
|Okt_átl_csapadék =9 |
|||
|Nov_átl_csapadék = 32 |
|||
|Dec_átl_csapadék =53 |
|||
|Jan_napos = |
|||
|Feb_napos = |
|||
|Mar_napos = |
|||
|Apr_napos = |
|||
|Maj_napos = |
|||
|Jun_napos = |
|||
|Jul_napos = |
|||
|Aug_napos = |
|||
|Sep_napos = |
|||
|Okt_napos = |
|||
|Nov_napos = |
|||
|Dec_napos = |
|||
|Jan_naposnap = |
|||
|Feb_naposnap = |
|||
|Mar_naposnap = |
|||
|Apr_naposnap = |
|||
|Maj_naposnap = |
|||
|Jun_naposnap = |
|||
|Jul_naposnap = |
|||
|Aug_naposnap = |
|||
|Sep_naposnap = |
|||
|Okt_naposnap = |
|||
|Nov_naposnap = |
|||
|Dec_naposnap = |
|||
|forrás = World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory |
|||
}} |
|||
== Az ókori Alexandria == |
== Az ókori Alexandria == |
A lap 2017. október 26., 21:22-kori változata
Alexandria (الإسكندرية) | |||
A régi és az új jól megfér egymás mellett | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Egyiptom | ||
Kormányzóság | Alexandriai kormányzóság | ||
Alapítás éve | i. e. 331 | ||
Polgármester | Adel Labib | ||
Irányítószám | 21500 | ||
Körzethívószám | 889 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4 870 000 fő (2016)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | −1,0 m | ||
Terület | 2,679 km² | ||
Időzóna | EET (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 31° 11′ 51″, k. h. 29° 53′ 33″Koordináták: é. sz. 31° 11′ 51″, k. h. 29° 53′ 33″ | |||
Alexandria weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandria témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) Egyiptom második legnépesebb városa a Földközi-tenger partján a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északra.
A várost Kr. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király. Innentől kezdve évszázadokon át volt a tudomány és kultúra fellegvára, a világ egyik legnagyobb városa. Nagy Sándor halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye, ennél fogva az Egyiptomi Birodalom fővárosa Kr. e. 30-ig, majd a Római Birodalom Egyiptom-provinciájának központja. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a Fároszi világítótorony. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Területe 2,679 km2, lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én.
Éghajlat
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 18,4 | 19,3 | 21,0 | 24,0 | 26,5 | 28,6 | 29,7 | 30,4 | 29,6 | 27,6 | 24,1 | 20,0 | 25,0 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 9,0 | 9,3 | 10,8 | 13,4 | 16,6 | 20,3 | 22,8 | 23,1 | 21,3 | 17,8 | 14,3 | 10,6 | 15,8 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 53 | 29 | 14 | 4 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 | 9 | 32 | 53 | 196 |
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory |
Az ókori Alexandria
III. (Nagy) Sándor alapította i. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt. Híres volt, mint a tudományok székhelye. A monda szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, és Homérosz sorait idézte, amelyekben Pharosz szigetét említi; ez bírta rá, hogy ott építse meg a várost. A tenger és a Mareotisz nevű parti tó közötti homokos partszegélyen épült, Deinokratesz építész tervei szerint. 19 km volt a kerülete. Az előtte fekvő Pharoszt egy hatalmas, 7 stadion (1290 m) hosszú gáttal (Heptasztadion) a parthoz csatolták, így keletkezett a nyugati (Eunosztosz) és a keleti (ún. Nagy-) kikötő – ma is ez Alexandria két kikötője. A masszív Heptasztadiont idővel 500 méter szélesre növelte a tenger, ami folyton kavicsot és homokot rak le mellé. A két kikötőt összekapcsoló csatornák rég eltömődtek.
A város legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő” déli szélén, amelyben a királyi palota volt összes melléképületével. Ott állt a világhírű Muszeion, mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag 700 000 tekercsből álló könyvtár. A parthoz közelebb emelkedett Poszeidón temploma és a színház. A Brukheion keleti végén álltak az ún. Kleopátra tűi, két karcsú obeliszk az I. e. 16. századból, amelyek egyike 1878 óta Londonban, másika pedig 1880 óta New Yorkban van. A Brukheiontól délre emelkedett a pompás Gümnaszion 200 méteres oszlopcsarnokával és ettől keletre, a Kanoposz-kapu előtt terült el a nagy Hippodrom (lóversenypálya).
A várostól délnyugatra a Serapeian állt amely a római Capitolium után az akkor ismert világnak legpompásabb épülete volt s 200 000 tekercsből álló értékes könyvtárt foglalt magában. A Serapeion tágas helyiségében a Kr. u. 4. században egy római praefectus, Pompeius, Diocletianus császár tiszteletére hatalmas oszlopot állíttatott, amely a romok között még ma is áll, és a Pompeius oszlopa nevet visel. Egy darab vörös gránitból van faragva, melynek magassága 20, átmérője pedig 2 és fél méter. A korinthoszi stílusú oszloptalapzatával és fejezetével együtt összesen 32 méter magas. Napóleon Bonaparte tábornok rendeletére belevésték a francia katonák nevét, akik 1798. július 2-án, a város ostroma közben estek el, és sírjaik az oszlop tövében találhatók.
Az egész városnak azon a hatalmas területen volt a központja, amelyen derékszögben szelte egymást Alexandria két, 30 méternél is szélesebb főútja. Nagy romhalmazok, oszlopok és számos ciszterna jelzi még most az utak irányát. Nyugaton volt a föld alatti nagy Halottak városa (Nekropolisz), amely egészen az ún. Kleopátra fürdőjéig terjedt.
Az idők folyamán sok régi márvány- és gránitszobor került Rómába és később Konstantinápolyba, sok mást pedig a tenger öntött el. Mikor a rómaiak Kr. e. 30-ban Alexandriát elfoglalták, a városnak körülbelül egy millió lakosa volt. Az alexandriai lakosság etnikai összetételét tekintve igen kevert volt: leginkább görögök, egyiptomiak és számos zsidó élt itt, azonkívül az akkor ismert világ minden részéből megfordultak itt.
Az alexandriai világítótorony
A Pharosz sziget keleti fokán emelkedett a híres világítótorony, amelyet a Kr. e. 3. században I. Ptolemaiosz Szótér uralkodása alatt Szósztratosz épített; nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50–60 km) látszott a tengeren.
Látnivalók
- Montaza palota
- Qaitbay erőd
- Bilbiotheca Alexandrina
- Alexandriai Nemzeti Múzeum
- Görög-római Múzeum
- Királyi Ékszermúzeum
- Szadat Múzeum
- Alexandriai Akvárium
- Alexandriai Állatkert
Galéria
-
Alexandria éjszaka
-
San Stefano Grand Plaza
-
Egy alexandriai utca
Testvértelepülések
- Törökország, İzmir, 1996
- Szlovákia, Pozsony
- Amerikai Egyesült Államok, Baltimore 1995
- Magyarország, Debrecen folyamatban, a debreceni közgyűlés 2010. decemberében fogadta el a testvérvárosi kapcsolat megkötéséről szóló határozatot.[2]
- Fiume, Horvátország[3]
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Bokor József (szerk.). Alexandria, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Jegyzetek
- ↑ http://www.demographia.com/db-worldua.pdf
- ↑ http://www.hirado.hu/Hirek/2010/12/16/13/Egyiptomi_telepules_lesz_Debrecen_uj_testvervarosa.aspx)
- ↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
További információk
- Alexandria
- Alexandria Könyvtár (németül)
- Bibliotheca Alexandrina (angolul)
- Alexandria a piramisok.hu-n