„Latorcai János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Elírás javítása.
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Ez évi, az idő szerint, ez okból stb. külön (kézi ellenőrzéssel)
16. sor: 16. sor:


=== Közéleti pályafutása ===
=== Közéleti pályafutása ===
[[1993]]-ban lépett be a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]-be. [[1993]] februárjában [[Szabó Iván (politikus)|Szabó Iván]] utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] akkori miniszterelnök [[Antall-kormány|kormányába]]. Posztját [[Boross Péter]] miniszterelnöksége alatt is megtartotta. Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1994-es választás|1994-es országgyűlési választáson]] pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az ezévi önkormányzati választáson a polgári oldal főpolgármester-jelöltje. A gazdasági bizottság alelnökeként tevékenykedett. [[1994]]-ben a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] alelnökévé választották, majd [[1995]]-ben a párt országos választmányának elnökévé választották. [[1997]]-ben több párttársával együtt megalapítója az [[Magyar Kereszténydemokrata Szövetség|MKDSZ]]-nek, ami miatt kizárják pártjából és frakciójából, valamint az akkori [[Házszabály]] rendelkezése miatt elvesztette bizottsági tagságát is. Rövid független képviselői tevékenység után csatlakozott a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-frakcióhoz, annak egyik helyettes vezetője lett. Új frakciója javaslatára újra a gazdasági bizottság alelnöke lett.
[[1993]]-ban lépett be a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]-be. [[1993]] februárjában [[Szabó Iván (politikus)|Szabó Iván]] utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] akkori miniszterelnök [[Antall-kormány|kormányába]]. Posztját [[Boross Péter]] miniszterelnöksége alatt is megtartotta. Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1994-es választás|1994-es országgyűlési választáson]] pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az ez évi önkormányzati választáson a polgári oldal főpolgármester-jelöltje. A gazdasági bizottság alelnökeként tevékenykedett. [[1994]]-ben a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] alelnökévé választották, majd [[1995]]-ben a párt országos választmányának elnökévé választották. [[1997]]-ben több párttársával együtt megalapítója az [[Magyar Kereszténydemokrata Szövetség|MKDSZ]]-nek, ami miatt kizárják pártjából és frakciójából, valamint az akkori [[Házszabály]] rendelkezése miatt elvesztette bizottsági tagságát is. Rövid független képviselői tevékenység után csatlakozott a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-frakcióhoz, annak egyik helyettes vezetője lett. Új frakciója javaslatára újra a gazdasági bizottság alelnöke lett.


Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1998-as választás|1998-as országgyűlési választáson]] a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] jelöltjeként az [[Esztergom]] központú választókerületben szerzett egyéni mandátumot. Az őszi önkormányzati választáson újra a polgári pártok főpolgármester-jelölje, de ezúttal is alulmarad [[Demszky Gábor]]ral szemben. A Fidesz-frakció helyettes vezetője és a gazdasági bizottság elnöke volt. 1998 és 2002 között kétszer próbálta elérni, hogy Esztergom megkapja a [[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]] rangot.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20020109latorcai.html Latorcai János (1944, Békés) - Fidesz<!-- Robot generálta cím -->]</ref> A [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#A 2002-es választás|2002-es országgyűlési választáson]] a Fidesz és az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] [[Komárom-Esztergom megye]]i területi listájáról szerzett mandátumot. A gazdasági bizottság alelnöke volt.
Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1998-as választás|1998-as országgyűlési választáson]] a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] jelöltjeként az [[Esztergom]] központú választókerületben szerzett egyéni mandátumot. Az őszi önkormányzati választáson újra a polgári pártok főpolgármester-jelölje, de ezúttal is alulmarad [[Demszky Gábor]]ral szemben. A Fidesz-frakció helyettes vezetője és a gazdasági bizottság elnöke volt. 1998 és 2002 között kétszer próbálta elérni, hogy Esztergom megkapja a [[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]] rangot.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20020109latorcai.html Latorcai János (1944, Békés) - Fidesz<!-- Robot generálta cím -->]</ref> A [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#A 2002-es választás|2002-es országgyűlési választáson]] a Fidesz és az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] [[Komárom-Esztergom megye]]i területi listájáról szerzett mandátumot. A gazdasági bizottság alelnöke volt.

A lap 2017. szeptember 6., 11:53-kori változata

Latorcai János
Született1944. május 9. (80 éves)
Békés
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek:
Latorcai Csaba
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1997. július 21.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1997. július 22. – 1997. szeptember 6.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1997. szeptember 7. – 2006. május 15.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2006. május 16. – )

A Wikimédia Commons tartalmaz Latorcai János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Latorcai János (Békés, 1944. május 9. –) gépészmérnök, politikus, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke.

Életpályája

1962-ben érettségizett Mezőtúron, majd az esztergomi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban tanult, ahol 1965-ben vegyipari technikusi képesítést szerzett. Ezután a Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult, ahol 1971-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. 1976-ban doktorált.

Műszaki pályafutása

1965-ben a Textilipari Kutatóintézet tudományos munkatársa lett, majd 1971-ben az Élelmiszeripari Főiskolán tanársegédi állást kapott. 1975-től a Munkaügyi Minisztérium tudományos munkatársa, majd osztályvezető-helyettese volt. 1976-tól 1992-ig a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa volt.

1989-től a FÉG szolgáltató leányvállalatánál dolgozott főmérnökként, majd a FÉG gyártásfejlesztési főmérnöke, később vezérigazgató-helyettese, majd annak vezérigazgatója.

1991-től az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ipargazdasági, majd 1992-től iparpolitikai főosztályának vezetője volt. 1991-től tagja a Rába Rt. vállalati tanácsának, majd egy ideig igazgatósági elnöke volt a cégnek.

Közéleti pályafutása

1993-ban lépett be a KDNP-be. 1993 februárjában Szabó Iván utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki Antall József akkori miniszterelnök kormányába. Posztját Boross Péter miniszterelnöksége alatt is megtartotta. Az 1994-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az ez évi önkormányzati választáson a polgári oldal főpolgármester-jelöltje. A gazdasági bizottság alelnökeként tevékenykedett. 1994-ben a KDNP alelnökévé választották, majd 1995-ben a párt országos választmányának elnökévé választották. 1997-ben több párttársával együtt megalapítója az MKDSZ-nek, ami miatt kizárják pártjából és frakciójából, valamint az akkori Házszabály rendelkezése miatt elvesztette bizottsági tagságát is. Rövid független képviselői tevékenység után csatlakozott a Fidesz-frakcióhoz, annak egyik helyettes vezetője lett. Új frakciója javaslatára újra a gazdasági bizottság alelnöke lett.

Az 1998-as országgyűlési választáson a Fidesz jelöltjeként az Esztergom központú választókerületben szerzett egyéni mandátumot. Az őszi önkormányzati választáson újra a polgári pártok főpolgármester-jelölje, de ezúttal is alulmarad Demszky Gáborral szemben. A Fidesz-frakció helyettes vezetője és a gazdasági bizottság elnöke volt. 1998 és 2002 között kétszer próbálta elérni, hogy Esztergom megkapja a megyei jogú város rangot.[1] A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz és az MDF Komárom-Esztergom megyei területi listájáról szerzett mandátumot. A gazdasági bizottság alelnöke volt.

2002-ben az újjáalakult KDNP alelnökévé választották, 2003 óta az országos választmány elnöke. 2006-ban a Fidesz és a KDNP közös országos listájáról szerzett mandátumot, 2010-ben pedig a Békés megyei területi listáról. 2010-ben az Országgyűlés egyik alelnökévé választották.

Több civil egyesület tagja.

Családja

Nős, felesége közgazdász és ikonfestő. Két felnőtt gyermek édesapja, nagyobbik fia a II. kerületi képviselő-testület tagja.

Források és jegyzetek

Külső hivatkozások