„Kasima sinden dzsikisin kage-rjú” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Jedy (vitalap | szerkesztései) a Kis bővítés, formázás |
Jedy (vitalap | szerkesztései) →A Dzsikisinkage-rjú Magyarországon: "magyarosítás" - és ennek okán újrafogalmazás |
||
370. sor: | 370. sor: | ||
</center> |
</center> |
||
== A |
== A dzsikisinkage-rjú Magyarországon == |
||
Magyarországon 1998-óta van lehetőség a stílus tanulására, hála a néhány évvel korábban Pécsre költöző [[Szuzuki Kimijosi]] nagymesternek. Jelenleg |
Magyarországon 1998-óta van lehetőség a stílus tanulására, hála a néhány évvel korábban Pécsre költöző [[Szuzuki Kimijosi]] nagymesternek. Ő Sinbukan-dodzsó néven hozott létre egy klubot, ahol előbb Godzsú-rjú karatét, majd kendzsucut kezdett oktatni. Jelenleg Szuzuki Kimijosi nagymester szakmai irányítása alatt itthon - a pécsi klubon kívül - Budapesten és Gödöllőn, Kecskeméten, valamint Cegléden vannak klubok. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar irányvonal két ágra szakadt, amikor 2014-ben két pécsi tanítvány kivált Szuzuki Kimijoshi mester csoportjából és a mester oktatói, vizsgáztatói engedélye nélkül új klubot hoztak létre, Inazuma-dodzsó néven. |
||
A |
A Sinbukan-vonal egyik jellegzetessége az un. Sinbukan-katák gyakorlása, melyeket Szuzuki mester azért hozott létre, hogy az európai tanulók könnyebben elsajátíthassák a klasszikus katákhoz szükséges bonyolult és fegyelmezett mozgások alapjait. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2017. július 17., 01:06-kori változata
A kasima sinden dzsikisin kage-rjú ( japánul: 鹿島神傳直心影流, rövidebb nevén: dzsikishin kage-rjú) egy hagyományos japán harcművészeti iskola, úgy nevezett korjú. Két, teljesen különálló iskola is működik ezen a néven. Az első, a régi japán kardvívás, a kendzsucu technikával foglalkozik és ezen a néven az 1700-as évektől működik, a másik a japán alabárd, a naginata kezelésével foglalkozik, ezt 1860-ban alapították.[1] Ez a szócikk a kasima sinden dzsikisin kage-ryú kenjutsu, azaz a kardvívó stílussal foglalkozik.
Története
Egy Aizu Iko nevű szamuráj 1490-körül hozta létre saját vívóstílusát, melynek a kage-rjú, azaz az "Árnyék-iskola" nevet adta. Az ő tanítványa lehetett Szugimoto Bizen no Kami Naokacu (1467–1524), aki ebből az iskolából alakította ki saját stílusát, a kasima sinkage-rjú iskolát. Ismert, hogy egy bizonyos Kamiizumi Isze no Kami Hidecuna (1508-1577?) nevű magas rangú szamuráj elsajátította, majd sinkage-rjú, azaz "Új árnyék-iskola" néven szintén tovább fejlesztette ezt a stílust, és a ma Japánban ismert Sinkage-iskolák nagy része az ő iskolájából származtatható. A dzsikisin kage iskola leszármazási vonala szerinti ötödik nagymester, Kamija Densinszai Szadamicu (1582–1663) kezdte el oktatni ezt a stílus dzsikisin-rjúként. Utóda, a hatodik nagymester, Takahasi Dandzsozaemon Sigeharu (1610–1690) az iskola nevét dzsikisin szeitohára változtatta, míg végül a (majdnem) végleges nevét a hetedik nagymester, Jamada Heizaemon (1639–1716) által érte el, mint dzsikisin kage-rjú.
Heizaemon mester súlyos sérülést szenvedett tizennyolc éves korában, egy bokutóval vívott párbaj során, ezért harminckét éves koráig nem is edzett. Ekkor hallott először Takahasi mester iskolájáról, ahol védőkesztyűt (kote), és védőmaszkot (men) használtak, hogy elkerüljék a sérüléseket. Negyvenhat évesen megkapta mesterétől a menkjo kaident, ezzel megszerezve az iskola legmagasabb fokozatát, s vált az iskola következő nagymesterévé. Hogy még biztonságosabbak, ám mégis élethűek legyenek az edzések, Jamada bevezette a fukuro sinai nevű eszközt, a hagyományos bokken mellé. Harmadik fia – az iskola nyolcadik örököse – Naganuma Sirozaemon Kuniszato (1688–1767) volt, aki végül teljessé tette a védőfelszerelést, használatát pedig általánossá az iskolában, gyakorlatilag megalkotva a modern kendóban is ismert védőfelszerelést, a bógut.
A kilencedik nagymestertől, Naganuma Sirozaemon Fudzsivara no Jorihito (1702–1772) mestertől az iskola két ágra szakadt, a fudzsikava-hára és a naganuma-hára. A fudzsikava-ha örököse volt a tizennegyedik nagymester, Szakakibara Kenkicsi (1830–1894), aki szerte Japánban ismert, és kiváló vívó volt. Őt tizenötödik nagymesterként Jamada Dzsirokicsi (1863–1930) követte, de mellette másik kiváló tanítványa, Macudaira Jaszutosi is saját ágat alkotott az iskolából, macudaira-ha néven (emellett egy harmadik tanítvány, bizonyos Nomi Teidzsiro létrehozta a nomi-ha ágat is). Az ő örököse volt Makita Sigekacu, aki a Meidzsi-restaurációt kísérő harcok után Hokkaidó szigetére vonult vissza, Acuta községbe. Itt hozta létre Dzsikisin-kan nevű edzőközpontját, melyben dzsikisin kage-rjút és kjúdót oktatott. Az ő unokája, Szuzuki Kimijosi (1934–), aki idős kora ellenére jelenleg is aktív oktatója az iskolának.
Nagymesterek
sōke | ryū name | Naganuma-ha[2] | Seito-ha | Hyakuren-kai[3] | Nomi-ha | Shinbukan | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
founder | Kashima Shin(kage)ryū | Matsumoto (Sugimoto) Bizen-no-Kami (松本備前守, 1467–1524) | ||||||
2nd | Shinkage-ryū | Kamiizumi Ise-no-Kami Nobutsuna (上泉伊勢守信綱, 1508–1577) | ||||||
3rd | Okuyama Kyūkasai Taira no Kimishige (奥山休賀斎平公重, 1528–1602) | |||||||
4th | Shin Shinkage-ryū | Ogasawara Genshinsai Minamoto no Nagaharu (小笠原源信斎源長冶, 1574–1644) | ||||||
5th | Shinkage Jikishin-ryū | Kamiya Denshinsai Sadamitsu (神谷伝心斎直光, 1582–1663) | ||||||
6th | Jikishin Seitō-ichi-ryū | Takahashi Danjōzaemon Shigeharu (高橋弾正左衛門重治, 1610–1690) | ||||||
7th | Jikishinkage-ryū | Yamada Heizaemon Mitsunori (Ippūsai) (山田平左衛門光徳(一風斎), 1638–1718) | ||||||
8th | Naganuma Kunisato Shirozaemon (長沼四郎左衛門国郷, 1688–1767) | |||||||
9th | Naganuma Shirozaemon Fujiwara no Yorihito (長沼活然斎藤原綱郷, 1702–1772) | |||||||
10th | Naganuma Shirozaemon Sukesato | Fujikawa Yashirō Uemon Fujiwara no Yorihito (藤川彌司郎右衛門尉藤原近義, 1726–1798) | ||||||
11th | Naganuma Shirozaemon Masasato | Akaishi Chikayoshi (赤石近義, 1749–1825) | ||||||
12th | Naganuma Goro Yasusato | Dannō Gennoshin Yoshitaka (團野源之進義高, 1761–1849) | ||||||
13th | Naganuma Shirozaemon Katsusato | Odani Shimosa-no-kami Nobutomo (男谷下總守信友, 1798–1864) | ||||||
14th | Sakai Sukenojo Masatada | Sakakibara Kenkichi (榊原鍵吉, 1830–1894)[4] | ||||||
15th | Sakai Jihei Tadaaki | Yamada Jirōkichi (山田 次朗吉, 1863–1930)[5] |
Nomi Teijiro (野見錠次郎) |
Matsudaira Yasutoshi (松平, 1835–1880) | ||||
16th | Sakai Kinjiro Tadaari | Kawashima Takashi (川島 堯) |
– | Ōmori Sōgen (大森 曹玄, 1904–1994) |
Nomi Hamao | Makita Shigekatsu (牧田 重勝, 1849–1914) | ||
17th | Sakai Tokutaro | Ōnishi Hidetaka (大西英隆, 1906–1966) |
Sasaki Gensō
(佐々木 玄宗, b. 1947) |
Terayama Katsujo (1938–2007) |
Ishigaki Yasuzou (石垣安造) |
Suzuki Kimiyoshi (鈴木公宜, 1934-) | ||
18th | Sakai Katsuensai | Namiki Yasushi (並木靖, 1926–1999) |
17th headmaster: [Hyakuren Kai 1st Leader] Hayakawa Kōichi (早川幸市) |
– | – | – | – | |
19th | Sakai Katsudensai Katsuya | Itō Masayuki (伊藤雅之, c. 1930–2001) |
18th headmaster: [Hyakuren Kai 2nd Leader] Iwasa Masaru (岩佐勝, 1945) |
– | – | – | – | |
20th | Suzuki Kimiyoshi (鈴木公宜, 1934-) |
Yoshida Hijime (吉田基, c. 1945) |
– | – | – | – | – | |
21th | - | - | - | - | - | - | - | |
headmaster | ryū name | Seito-ha | Hyakuren-kai | Nomi-ha | Shinbukan |
Klasszikus formagyakorlatok
Ezeket a gyakorlatokat klasszikus katáknak nevezzük, mivel Szakakibara Kenkicsi nagymester idejéig csak ezeket gyakorolták az iskolában. Az őt követő nagymesterek már létrehoztak saját katákat is.
A klasszikus katák a következők:
- Hódzsó
- Fukuro sinai no kata (vagy Tonó)
- Kodacsi
- Habiki
- Maruhasi
Az iskola a világban
Az alábbi táblázatban látható, hogy a világ mely részein oktatnak Dzsikisin Kage-rjú kendzsucut, avagy annak valamely formagyakorlatát. Ahol a klasszikus katákat gyakorolják, ott valamelyik hivatalos Dzsikisin Kage irányzat működik. Ahol azonban csak egy-egy formagyakorlatot tanulnak, ott általában mint "vendég stílus" van jelen az iskola valamely más harcművészet (például aikidó, karate vagy kendó) edzésein.
Kontinens | Ország | Város | Gyakorolt katák | Irányzat és oktató |
---|---|---|---|---|
Ázsia | Japán | Tokió (東京) | klasszikus katák | Joshida Hidzsime |
Ázsia | Japán | Kóbe (神戸市) | klasszikus katák | |
Ázsia | Japán | Jokohama (横浜市) | klasszikus katák | |
Európa | Csehország | Prága | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Németország | Berlin | klasszikus és Sinbukan katák | Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi |
Európa | Németország | Halle an der Saale | klasszikus és Sinbukan katák | Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi |
Európa | Magyarország | Budapest | klasszikus és Sinbukan katák | Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi |
Európa | Magyarország | Gödöllő | klasszikus és Sinbukan katák | Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi |
Európa | Magyarország | Pécs | klasszikus és Sinbukan katák | Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi |
Európa | Magyarország | Dunakeszi | klasszikus és Sinbukan katák | Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi |
Európa | Magyarország | Kecskemét | klasszikus és Sinbukan katák | Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi |
Európa | Olaszország | Torino | Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata | Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava |
Európa | Olaszország | Imperia | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava |
Európa | Olaszország | La Spezia | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava |
Európa | Észak-Macedónia | Szkopje | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Hollandia | Utrecht | Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Hollandia | Amszterdam | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava |
Európa | Szerbia | Belgrád | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Szerbia | Újvidék | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Szerbia | Versec | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Szerbia | Niš | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Szlovákia | Szered | klasszikus és Sinbukan katák | Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi |
Európa | Szlovákia | Pozsony | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Svájc | Aarau | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Svájc | Bázel | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Svájc | La Chaux-de-Fonds | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Svájc | Neuchâtel | Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Svájc | Zürich | Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Európa | Svájc | Winterthur | Hódzsó no kata | Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda |
Észak Amerika | USA | Rockville, Maryland | klasszikus katák | Namiki Jaszusi vonala |
Észak Amerika | USA | Chicago, Illinois | Hódzsó no kata | Omori Szógen vonala |
Észak Amerika | USA | Honolulu, Hawaii | Hódzsó no kata | Omori Szógen vonala |
Kontinens | Ország | Város | Gyakorolt katák | Irányzat és oktató |
A dzsikisinkage-rjú Magyarországon
Magyarországon 1998-óta van lehetőség a stílus tanulására, hála a néhány évvel korábban Pécsre költöző Szuzuki Kimijosi nagymesternek. Ő Sinbukan-dodzsó néven hozott létre egy klubot, ahol előbb Godzsú-rjú karatét, majd kendzsucut kezdett oktatni. Jelenleg Szuzuki Kimijosi nagymester szakmai irányítása alatt itthon - a pécsi klubon kívül - Budapesten és Gödöllőn, Kecskeméten, valamint Cegléden vannak klubok. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar irányvonal két ágra szakadt, amikor 2014-ben két pécsi tanítvány kivált Szuzuki Kimijoshi mester csoportjából és a mester oktatói, vizsgáztatói engedélye nélkül új klubot hoztak létre, Inazuma-dodzsó néven.
A Sinbukan-vonal egyik jellegzetessége az un. Sinbukan-katák gyakorlása, melyeket Szuzuki mester azért hozott létre, hogy az európai tanulók könnyebben elsajátíthassák a klasszikus katákhoz szükséges bonyolult és fegyelmezett mozgások alapjait.
Források
- kenjutsu.hu (a szerkesztők engedélyével)
- Kashima Shinden Jikishin Kage-ryu Kenjutsu, Shinbukan Dojo (az iskola vezetője: Suzuki Kimiyoshi sensei, menkyo kaiden)
- Kashima Shinden Jikishin Kage-ryu Kenjutsu, nemzetközi weblap (szerkesztő: Goshinkan Dojo)
- Kashima Shinden Jikishin Kage-ryu Kenjutsu, Inazuma Dojo (Vida Gergely és Pozsgai József iskolája)
- Az angol Wikipedia szócikke Kamiizumi Nobucuna mesteről
- Az angol Wikipedia szócikke a Dzsikisin-kage Rjúról
Külső hivatkozások
- Kenjutsu.lap.hu (linkgyűjtemény)
- ↑ Women Warriors of Japan, part 4. www.koryu.com. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
- ↑ Jikishin Kage-ryu Kenjutsu (magyar nyelven). www.jikishinkageryu.eu. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
- ↑ 鹿島神傳直心影流. www.kashimashindenjikishinkageryu.com. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
- ↑ “Famous Swordsmen of Japan (1): Kenkichi Sakakibara,” by Takefumi Hiiragi (amerikai angol nyelven). blog.aikidojournal.com. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
- ↑ http://int.kateigaho.com/list_21.html Sekai Bunka Publishing. Tokyo, Japan, magazine, 2008, pages 70–73. ISBN 978-4-418-07143-2.