„Fülemüle” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎További információk: nemzetközi katalógusok
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: Arany JánosArany János (2) AWB
40. sor: 40. sor:
}}
}}


A '''fülemüle''', más néven ''csalogány'' ''(Luscinia megarhynchos)'' a [[madarak]] ''(Aves)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[verébalakúak]] ''(Passeriformes)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[légykapófélék]] ''(Muscicapidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]]. A [[Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület]] 1995-ben [[Az év madara|„Az év madarává”]] választotta.
A '''fülemüle''', más néven ''csalogány'' ''(Luscinia megarhynchos)'' a [[madarak]] ''(Aves)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[verébalakúak]] ''(Passeriformes)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[légykapófélék]] ''(Muscicapidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]]. A [[Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület]] 1995-ben [[Az év madara|„Az év madarává”]] választotta.


Az egyik legismertebb énekesmadárfaj [[Magyarország]]on. Maga a fülemüle szó a görög ''Philoméla'' (Φιλομήλα), egy ókori mitológiai személy nevéből származik.
Az egyik legismertebb énekesmadárfaj [[Magyarország]]on. Maga a fülemüle szó a görög ''Philoméla'' (Φιλομήλα), egy ókori mitológiai személy nevéből származik.
68. sor: 68. sor:
* [[Blaha Lujza|Blaha Lujzát]] gyakran nevezik a ''nemzet csalogányának''.
* [[Blaha Lujza|Blaha Lujzát]] gyakran nevezik a ''nemzet csalogányának''.
* A horvát 1 [[Horvát kuna|kunás]] érmének a fejoldalán található.
* A horvát 1 [[Horvát kuna|kunás]] érmének a fejoldalán található.
* Irodalmi alkotásokban - például [[Arany János]], [[Petőfi Sándor]], [[Tompa Mihály]], [[Vörösmarty Mihály]], [[Weöres Sándor]] műveiben - jelenik meg ez az énekesmadár. Ilyen [[Arany János]] [http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/fulem.htm A fülemile] című verse, mely egy nevetséges civakodást mutat be.
* Irodalmi alkotásokban - például [[Arany János (költő)|Arany János]], [[Petőfi Sándor]], [[Tompa Mihály]], [[Vörösmarty Mihály]], [[Weöres Sándor]] műveiben - jelenik meg ez az énekesmadár. Ilyen [[Arany János (költő)|Arany János]] [http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/fulem.htm A fülemile] című verse, mely egy nevetséges civakodást mutat be.


== Galéria ==
== Galéria ==

A lap 2017. január 23., 02:09-kori változata

Fülemüle
A fülemüle éneke

A fülemüle éneke
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Luscinia
T. Forster, 1817
Faj: L. megarhynchos
Tudományos név
Luscinia megarhynchos
(Brehm, 1831)
Szinonimák
  • Erithacus megarhynchos Brehm, 1831
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fülemüle témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fülemüle témájú médiaállományokat és Fülemüle témájú kategóriát.

A fülemüle, más néven csalogány (Luscinia megarhynchos) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1995-ben „Az év madarává” választotta.

Az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. Maga a fülemüle szó a görög Philoméla (Φιλομήλα), egy ókori mitológiai személy nevéből származik.

Előfordulása

Európában, Kelet- és Közép-Ázsiában költ. A Kárpát-medencébe áprilisban jön, és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti.

Alfajai

  • Luscinia megarhynchos africana
  • Luscinia megarhynchos golzii
  • Luscinia megarhynchos megarhynchos

Megjelenése

Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege 17–24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke.

Életmódja

A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.

A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel.[1] A tojó nem énekel.

Szaporodása

Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig ül.

Érdekessége

Galéria

Jegyzetek

  1. National Geographic Magyarország cikke a csalogányról, és a „Fülemülék Éjszakája” (2006) rendezvényről

Források

További információk