„Új Kelet (folyóirat, 1918)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Frankpeti (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Izraelinfo (vitalap | szerkesztései)
a adatok frissitese a szemelyi valtozasokrol
19. sor: 19. sor:
Az ''Új Kelet'' című magyar nyelvű napilapot [[1918]]. december 19-én alapították [[Kolozsvár]]ott [[Chajjim Weiszburg]], a [[cionista]] mozgalom egyik vezéralakjának a kezdeményezésére. A lap szerkesztőségének vezetőségi tagjai ekkor [[Székely Béla (újságíró, 1891)|Székely Béla]], [[Giszkalay János]], [[Kaczér Illés]], [[Újvári Péter]], [[Szabó Imre (újságíró)|Szabó Imre]], [[Benamy Sándor]], [[Salamon László (költő)|Salamon László]] és [[Danzig Hillél]]<ref>http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2004&honap=9&cikk=7636</ref> voltak. 1918-tól Székely Béla, [[1919]]-től [[Marton Ernő]] volt a lap kiadója. [[1920]]-ban a napilap hetilappá alakult át. [[1926]]-ban a lap főszerkesztője Giszkalay János volt. [[Románia|Romániá]]ban az ''Új Kelet''et [[1927]]-től [[1940]]-ig [[Jámbor Ferenc]] adta ki. [[Észak-Erdély]] [[Magyarország]]hoz való visszacsatolása ([[1940]]) után a lapot betiltják a kor hatóságai.
Az ''Új Kelet'' című magyar nyelvű napilapot [[1918]]. december 19-én alapították [[Kolozsvár]]ott [[Chajjim Weiszburg]], a [[cionista]] mozgalom egyik vezéralakjának a kezdeményezésére. A lap szerkesztőségének vezetőségi tagjai ekkor [[Székely Béla (újságíró, 1891)|Székely Béla]], [[Giszkalay János]], [[Kaczér Illés]], [[Újvári Péter]], [[Szabó Imre (újságíró)|Szabó Imre]], [[Benamy Sándor]], [[Salamon László (költő)|Salamon László]] és [[Danzig Hillél]]<ref>http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2004&honap=9&cikk=7636</ref> voltak. 1918-tól Székely Béla, [[1919]]-től [[Marton Ernő]] volt a lap kiadója. [[1920]]-ban a napilap hetilappá alakult át. [[1926]]-ban a lap főszerkesztője Giszkalay János volt. [[Románia|Romániá]]ban az ''Új Kelet''et [[1927]]-től [[1940]]-ig [[Jámbor Ferenc]] adta ki. [[Észak-Erdély]] [[Magyarország]]hoz való visszacsatolása ([[1940]]) után a lapot betiltják a kor hatóságai.


=== A lap újraalapítása és Izraelben való megjelenésének időszaka (1948-2016) ===
=== A lap újraalapítása és Izraelben való megjelenésének időszaka (1948-) ===
[[1948]]-ban a lapot Marton Ernő újraindította [[Tel-Aviv]]ban. A napilap izraeli munkatársai az elkövetkező évtizedekben [[Alexander Sauber]], [[Kasztner Rezső]], [[Yossef Lapid]], [[Efrájim Kishon]] és [[Rappaport Ottó]] voltak. Az ''Új Kelet'' [[1996]]-ban 20. 000 példányban jelent meg.<ref>Vö. Dominique et Michèle Frémy, ''Quid'', 1996, Éditions Robert Laffont, [[Párizs]], p. 1582 b.</ref> A közel egy évszázad alatt csupán egy időszakos megszakítással (1940-1948) megjelenő, nagy hagyományú sajtótermék [[2010]]-től kezdődően huszonnégy oldalas hetilapként jelent meg Erős-Hajdu Szilvia vezetésével. 2016 januárjától a lap havonta jelenik meg.
[[1948]]-ban a lapot Marton Ernő újraindította [[Tel-Aviv]]ban. A napilap izraeli munkatársai az elkövetkező évtizedekben [[Alexander Sauber]], [[Kasztner Rezső]], [[Yossef Lapid]], [[Efrájim Kishon]] és [[Rappaport Ottó]] voltak. Az ''Új Kelet'' [[1996]]-ban 20. 000 példányban jelent meg.<ref>Vö. Dominique et Michèle Frémy, ''Quid'', 1996, Éditions Robert Laffont, [[Párizs]], p. 1582 b.</ref> A közel egy évszázad alatt csupán egy időszakos megszakítással (1940-1948) megjelenő, nagy hagyományú sajtótermék [[2010]]-től kezdődően huszonnégy oldalas hetilapként jelent meg Erős-Hajdu Szilvia vezetésével. 2016 januárjától a lap havonta jelent meg Steiner Kristóf főszerkesztésében. 2016 októberétől Vadász Éva látja el a főszerkesztői feladatokat.


2016 január ót az Új Kelet a nyomtatott magyar nyelvű független izraeli lap. Az Új Kelet barátai: Izraelinfo.com Főszerkesztő: Frank Péter.
=== A lap szerkesztőségének tagjai 2016-ban ===
=== A lap szerkesztőségének tagjai 2016-ban ===
* Fő,- és felelős szerkesztő: Vadász Éva
*Főszerkesztő : [[Steiner Kristóf]]
* Kreatív: Steiner Kristóf,
*Felelős szerkesztő, képszerkesztő: Salamon Sára
*Művészeti vezető, tördelő grafikus: Dániel Zsófia
* Tördelés, grafika: Dániel Zsófia, Salamon Sára
* Olvasószerkesztő: Kristóf Júlia
*A lap állandó szerzői: Balázs Ibi, Halmos Sándor, dr. Kende György, Krasznai Éva, Schnapp Lea, Singer Arje, Avi ben Giora és több új szerző. (2015 végéig: Surányi J. András, Tarr Miriam, Halász András, Halmos László, Keller Tibor, Nagy Tímea, Peer Gideon, Róna Éva, Sándor Judit)
* Korrektor: Sebő Anna
Nyomda : Hádfusz Hechádás Ltd.
Szerzők: [null Arje Singer,] Avi ben Giora, Balázs Ibi, Borgula András, Ceglédi Zoltán, Egervári Vera, Frank Peti, Grünhut Éva, Halmos László, Halmos Sándor, Imelda Clay, JePeBa, Dr. Kende György, Kiss Lou, Korányi Eszter, Kristóf Júlia, Krasznai Éva, Lévai György, Markovits Mária, Markovic Radmila, Dr. Paszternák András, Róna Aser, Róna Éva, Schnapp Lea, Shiri Zsuzsa, Steiner Kristóf, Szabó Orsi, Vadász Éva (2015 decemberéig: Surányi J. András, Tarr Miriam, Halász András, Keller Tibor, Nagy Tímea, Peer Gideon, Sándor Judit)

Nyomda : Hadfusz Hechadas Kft., Rison Lecion.


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2016. november 29., 16:44-kori változata

Új Kelet
Adatok
Típushavilap

Ország
AlapítvaRománia, Erdély, Kolozsvár, 1918. december 19. Alapító főszerkesztő Marton Ernő. Izrael, Tel-Aviv, 1948.
Árizrael 21 sekel
KiadóChaia és George Edri
FőszerkesztőSteiner Kristóf
Nyelvmagyarország magyar
Székhelyizrael Tel-Aviv, Izrael
Az Új Kelet weboldala

Az Új Kelet egy Izraelben megjelenő, magyar nyelvű, független havilap.

Az Új Kelet sajtótörténeti adatai

A lap alapítása és Romániában való megjelenésének időszaka (1918-1940)

Az Új Kelet című magyar nyelvű napilapot 1918. december 19-én alapították Kolozsvárott Chajjim Weiszburg, a cionista mozgalom egyik vezéralakjának a kezdeményezésére. A lap szerkesztőségének vezetőségi tagjai ekkor Székely Béla, Giszkalay János, Kaczér Illés, Újvári Péter, Szabó Imre, Benamy Sándor, Salamon László és Danzig Hillél[1] voltak. 1918-tól Székely Béla, 1919-től Marton Ernő volt a lap kiadója. 1920-ban a napilap hetilappá alakult át. 1926-ban a lap főszerkesztője Giszkalay János volt. Romániában az Új Keletet 1927-től 1940-ig Jámbor Ferenc adta ki. Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása (1940) után a lapot betiltják a kor hatóságai.

A lap újraalapítása és Izraelben való megjelenésének időszaka (1948-)

1948-ban a lapot Marton Ernő újraindította Tel-Avivban. A napilap izraeli munkatársai az elkövetkező évtizedekben Alexander Sauber, Kasztner Rezső, Yossef Lapid, Efrájim Kishon és Rappaport Ottó voltak. Az Új Kelet 1996-ban 20. 000 példányban jelent meg.[2] A közel egy évszázad alatt csupán egy időszakos megszakítással (1940-1948) megjelenő, nagy hagyományú sajtótermék 2010-től kezdődően huszonnégy oldalas hetilapként jelent meg Erős-Hajdu Szilvia vezetésével. 2016 januárjától a lap havonta jelent meg Steiner Kristóf főszerkesztésében. 2016 októberétől Vadász Éva látja el a főszerkesztői feladatokat.

2016 január ót az Új Kelet a nyomtatott magyar nyelvű független izraeli lap. Az Új Kelet barátai: Izraelinfo.com Főszerkesztő: Frank Péter.

A lap szerkesztőségének tagjai 2016-ban

  • Fő,- és felelős szerkesztő: Vadász Éva
  • Kreatív: Steiner Kristóf,
  • Tördelés, grafika: Dániel Zsófia, Salamon Sára
  • Olvasószerkesztő: Kristóf Júlia
  • Korrektor: Sebő Anna

Szerzők: [null Arje Singer,] Avi ben Giora, Balázs Ibi, Borgula András, Ceglédi Zoltán, Egervári Vera, Frank Peti, Grünhut Éva, Halmos László, Halmos Sándor, Imelda Clay, JePeBa, Dr. Kende György, Kiss Lou, Korányi Eszter, Kristóf Júlia, Krasznai Éva, Lévai György, Markovits Mária, Markovic Radmila, Dr. Paszternák András, Róna Aser, Róna Éva, Schnapp Lea, Shiri Zsuzsa, Steiner Kristóf, Szabó Orsi, Vadász Éva (2015 decemberéig: Surányi J. András, Tarr Miriam, Halász András, Keller Tibor, Nagy Tímea, Peer Gideon, Sándor Judit)

Nyomda : Hadfusz Hechadas Kft., Rison Lecion.

Jegyzetek

  1. http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2004&honap=9&cikk=7636
  2. Vö. Dominique et Michèle Frémy, Quid, 1996, Éditions Robert Laffont, Párizs, p. 1582 b.

Források

További információk