„Borneó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
172. sor: | 172. sor: | ||
=== Legnagyobb városok === |
=== Legnagyobb városok === |
||
A legnagyobb városok népességi sorrendben 2010-ben. [[Kalimantan]] Borneó indonéziai területe, [[Sabah]] és [[Sarawak]] maláj |
A legnagyobb városok népességi sorrendben 2010-ben. [[Kalimantan]] Borneó indonéziai területe, [[Sabah]] és [[Sarawak]] maláj államok. |
||
{| class="wikitable sortable" |
{| class="wikitable sortable" |
||
|- |
|- |
A lap 2016. október 24., 12:20-kori változata
Borneó | |
A sziget műholdképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Indonézia Malajzia Brunei |
Népesség | |
Teljes népesség | 18 590 000 fő (2009) |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Csendes-óceán |
Terület | 743 330 km² |
Rang | 3 |
Hosszúság | 1366 km |
Szélesség | 1026 km |
Tengerszint feletti magasság |
|
Legmagasabb pont | Mount Kinabalu, Malajzia, 4095 m |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 1°, k. h. 114°Koordináták: d. sz. 1°, k. h. 114° | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Borneó témájú médiaállományokat. |
Az indonéz szigetvilágban elterülő Borneó Földünk harmadik legnagyobb szigete, nagysága 743 330 km².
Területén három ország:
osztozik. A teljes sziget lakossága 2010-ben 19,8 millió fő volt.
Közigazgatás
A sziget országainak területén jelenleg az alábbi közigazgatási beosztás van érvényben:
- Indonézia provinciái: Kelet-, Dél-, Nyugat-, Észak- és Középső-Kalimantán
- Malajzia szövetségi államai: Sabah és Sarawak
- Brunei területe négy közigazgatási egységre (daerah) oszlik.
Főbb városok
Indonéziában:
Malajziában:
Történelem
Borneó a 15-17. század között élte virágkorát, ekkor a sziget egész területét egyetlen ország, a Brunei Birodalom irányította. Az európaiak terjeszkedésének köszönhetően a sziget közigazgatási egysége megbomlott, területén a hollandok és a britek osztozkodtak. A mai állapot 1984-ben, Brunei függetlenségének elnyerésével alakult ki.
1962 és 1964 között a szigeten fegyveres konfliktus robbant ki Indonézia és Malajzia között.
Természeti környezet
Borneó területén található az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdőállománya, melynek mérete azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról napra csökken. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik. A fakitermelésen túl az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálmaültvevények is. Jelentős faállomány pusztult el az 1997-ben és 1998-ban a szigeten dühöngő erdőtűz miatt, amelyet vélhetően emberi mulasztás okozott, felelőtlen tűzgyújtás formájában, az El Niño következményeként beköszöntő rendkívül száraz időszakban.
A még meglevő esőerdők jelentik a borneói orangután, valamint több endemikus, ritka faj, mint például a borneói törpeelefánt, a szumátrai orrszarvú vagy a ködfoltos párduc egyetlen természetes élőhelyét. Tény, hogy a sziget Délkelet-Ázsiában egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, és a WWF szerint a legtöbb itt élő fajt a kipusztulás fenyegeti, mivel az indonéz kormány a közelmúltban jelentette be a világ legnagyobb pálmaültetvénye létrehozásának tervét, amely nagyjából Magyarország területének egyötödével lesz egyenlő.
Mindez Jáva túlnépesedésedésének megoldását és a Borneóra telepedő farmerek támogatását szolgálná, ám az esőerdők talajának megfelelősége erősen kétségessé teszi a vállalkozást.
2007. február 19-én a WWF több évtizedes munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a "Borneó Szíve Nyilatkozatot" (Heart of Borneo Declaration). Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a "Borneó Szívének" nevezett esőerdőt. 1996 óta évente átlagosan 2 millió hektár területen vágták ki az erdőt, ami napjainkra eredeti méretének felére csökkent.
Földrajz
Borneót északról-északnyugatról a Dél-kínai-tenger, északkeletről a Sulu-tenger, keletről a Celebesz-tenger, valamint a Makassar-szoros, délről pedig Jáva-tenger, valamint a Karimata-szoros határolja. A szigettől nyugatra helyezkedik el a Maláj-félsziget, valamint Szumátra szigete, délre Jáva, keletre Celebesz, északkeletre pedig a Fülöp-szigetek.
A sziget legmagasabb pontja a Mount Kinabalu Malajzia Sabah tartományában, a Kinabalu Parkban a maga 4095 méterével.
Legnagyobb városok
A legnagyobb városok népességi sorrendben 2010-ben. Kalimantan Borneó indonéziai területe, Sabah és Sarawak maláj államok.
No. | Város | Népesség (2010-ben) |
Népsűrűség (fő/km2) |
Ország |
---|---|---|---|---|
1 | Samarinda, Kalimantan | 727,500 | 929 | Indonézia |
2 | Banjarmasin, Kalimantan | 625,481 | 8,687 | Indonézia |
3 | Kuching, Sarawak | 617,886 | 332 | Malajzia |
4 | Balikpapan, Kalimantan | 557,579 | 1,058 | Indonézia |
5 | Pontianak, Kalimantan | 554,764 | 5,146 | Indonézia |
6 | Kota Kinabalu, Sabah | 462,963 | 1,319 | Malajzia |
7 | Tawau, Sabah | 412,375 | 67 | Malajzia |
8 | Sandakan, Sabah | 409,056 | 181 | Malajzia |
9 | Miri, Sarawak | 300,543 | 64 | Malajzia |
10 | Bandar Seri Begawan | 300,000 | 490 | Brunei |
11 | Sibu, Sarawak | 247,995 | 111 | Malajzia |
12 | Palangkaraya, Kalimantan | 220,962 | 92 | Indonézia |
13 | Lahad Datu, Sabah | 206,861 | 28 | Malajzia |
14 | Banjarbaru, Kalimantan | 199,627 | 538 | Indonézia |
15 | Tarakan, Kalimantan | 193,370 | 771 | Indonézia |