„Virágállatok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Dupla sablonparaméter megszüntetése. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
{{Taxobox |
{{Taxobox |
||
| name = Virágállatok |
| name = Virágállatok |
||
| fossil_range = |
|||
| image = Corynactis californica 1.jpg |
| image = Corynactis californica 1.jpg |
||
| image_caption = ''[[Corynactis californica]]'' |
| image_caption = ''[[Corynactis californica]]'' |
||
7. sor: | 8. sor: | ||
| phylum = [[Csalánozók]] ''(Cnidaria)'' |
| phylum = [[Csalánozók]] ''(Cnidaria)'' |
||
| classis = '''Virágállatok''' ''(Anthozoa)'' |
| classis = '''Virágállatok''' ''(Anthozoa)'' |
||
| classis_authority = [[Christian Gottfried Ehrenberg|Ehrenberg]], |
| classis_authority = [[Christian Gottfried Ehrenberg|Ehrenberg]], 1831 |
||
| subdivision_ranks = [[Osztály (rendszertan)|Alosztályok]] |
| subdivision_ranks = [[Osztály (rendszertan)|Alosztályok]] |
||
| subdivision = |
| subdivision = |
||
19. sor: | 20. sor: | ||
== Előfordulásuk == |
== Előfordulásuk == |
||
[[Fájl:Coral reef locations.jpg|bélyegkép|250px|balra|A korallzátonyok elterjedési területei]] |
[[Fájl:Coral reef locations.jpg|bélyegkép|250px|balra|A korallzátonyok elterjedési területei]] |
||
A virágállatok minden [[trópusok|trópus]]i és [[Szubtrópusok|szubtrópus]]i [[tenger]]ben, valamint a [[mérsékelt öv]] tengereiben megtalálhatók. [[Korallzátony]]ok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. A leghíresebb korallzátony az [[Ausztrália (ország)|ausztráliai]] [[Queensland]]től északkeletre található [[Nagy-korallzátony]]. A [[vörös nemeskorall]] a [[Földközi-tenger]]ben él. Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: [[Florida]]i szigeteknél vagy a [[Bahama-szigetek]]nél. A korallok nagyon törékenyek. A [[hajó]]k horgonyai és a gondatlan [[búvár]]ok gyakran tesznek kárt bennük. Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott. |
A virágállatok minden [[trópusok|trópus]]i és [[Szubtrópusok|szubtrópus]]i [[tenger]]ben, valamint a [[mérsékelt öv]] tengereiben megtalálhatók. [[Korallzátony]]ok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. A leghíresebb korallzátony az [[Ausztrália (ország)|ausztráliai]] [[Queensland]]től északkeletre található [[Nagy-korallzátony]]. A [[vörös nemeskorall]] a [[Földközi-tenger]]ben él. Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: [[Florida]]i szigeteknél vagy a [[Bahama-szigetek]]nél. A korallok nagyon törékenyek. A [[hajó]]k horgonyai és a gondatlan [[búvár]]ok gyakran tesznek kárt bennük. Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott. |
||
61. sor: | 63. sor: | ||
Az osztályba sorolt alosztályok és rendek: |
Az osztályba sorolt alosztályok és rendek: |
||
* '''[[hatosztatú virágállatok]]''' ''(Hexacorallia)'' |
* '''[[hatosztatú virágállatok]]''' ''(Hexacorallia)'' Haeckel, 1896 |
||
** [[tengerirózsák]] ''(Actiniaria)'' |
** [[tengerirózsák]] ''(Actiniaria)'' |
||
** [[feketekorallok]] ''(Antipatharia)'' |
** [[feketekorallok]] ''(Antipatharia)'' |
||
** [[csőanemónák]] ''(Ceriantharia)'' |
** [[csőanemónák]] ''(Ceriantharia)'' |
||
** ''[[Corallimorpharia]]'' |
** ''[[Corallimorpharia]]'' |
||
** †''[[ |
** †''[[Rugosa (nem)|Rugosa]]'' Milne Edwards & Haime, 1850 |
||
⚫ | |||
** †''[[Heliolitida]]'' |
|||
** |
** ''[[Zoantharia]]'' Gray, 1832 |
||
** †''[[Kilbuchophyllida]]'' |
|||
** †''[[Numidiaphyllida]]'' |
|||
** †''[[Rugosa]]'' |
|||
⚫ | |||
** †''[[Tabulata]]'' |
|||
** †''[[Tabuloconida]]'' |
|||
** ''[[Zoantharia]]'' |
|||
{| |
{| |
||
|} |
|} |
||
* '''[[nyolcosztatú virágállatok]]''' ''(Octocorallia)'' |
* '''[[nyolcosztatú virágállatok]]''' ''(Octocorallia)'' |
||
** [[szarukorallok]] ''(Alcyonacea)'' |
** [[szarukorallok]] ''(Alcyonacea)'' Lamouroux, 1812 |
||
** ''[[Helioporacea]]'' |
** ''[[Helioporacea]]'' Bock, 1938 |
||
** [[tengeritollak]] ''(Pennatulacea)'' |
** [[tengeritollak]] ''(Pennatulacea)'' Verrill, 1865 |
||
** ''[[Stolonifera]]'' |
|||
** ''[[Telestacea]]'' |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
*[http://www.marinespecies.org/aphia.php?p=taxdetails&id=1292 Anthozoa Ehrenberg, 1834 WoRMS] |
|||
*Ehrenberg, C. G. (1834). Beiträge zur physiologischen Kenntniss der Corallenthiere im allgemeinen, und besonders des rothen Meeres, nebst einem Versuche zur physiologischen Systematik derselben. Abhandlungen der Königlichen Akademie der Wissenschaften, Berlin. 1: 225-380., available online at http://bibliothek.bbaw.de/bibliothek-digital/digitalequellen/schriften/anzeige?band=07-abh/1832-1&seite:int=00000243 |
|||
*Haeckel, E.1896. Systematische Phylogenie. Entwurf eines Natürlichen Systems der Organismen auf Grund ihrer Stammesgeschichte: Berlin, Georg Reimer. |
|||
*Daly, M., M.R. Brugler, P. Cartwright, A.G. Collins, M.N. Dawson, D.G. Fautin, S.C. France, C.S. McFadden, D.M. Opresko, E. Rodriquez, S.L. Romano, J.L. Stake. (2007). The phylum Cnidaria: A review of phylogenetic patterns and diversity 300 years after Linnaeus. Zootaxa. (1668): 127-182., available online at http://www.mapress.com/zootaxa/2007f/zt01668p182.pdf |
|||
⚫ | |||
* {{itis|51938|2011-11-13}} |
* {{itis|51938|2011-11-13}} |
||
⚫ | |||
== Kapcsolódó cikkek == |
== Kapcsolódó cikkek == |
A lap 2016. január 21., 13:43-kori változata
Virágállatok | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
Alosztályok | ||||||
| ||||||
Hivatkozások | ||||||
A Wikifajok tartalmaz Virágállatok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Virágállatok témájú kategóriát. |
A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) osztálya a csalánozók (Cnidaria) törzsébe tartozó tengeri élőlények. A korallok közé tartoznak a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat.
Előfordulásuk
A virágállatok minden trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt öv tengereiben megtalálhatók. Korallzátonyok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. A leghíresebb korallzátony az ausztráliai Queenslandtől északkeletre található Nagy-korallzátony. A vörös nemeskorall a Földközi-tengerben él. Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: Floridai szigeteknél vagy a Bahama-szigeteknél. A korallok nagyon törékenyek. A hajók horgonyai és a gondatlan búvárok gyakran tesznek kárt bennük. Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott.
Megjelenésük
Egyes korallpolipok 2 centiméter hosszúak, a kolóniák 3 méter átmérőjűek is lehetnek. A kolóniák, fajtól függően, néhány centimétertől két méterig nőhetnek évente.
Életmódjuk
A virágállatok a tengerfenékbe kapaszkodnak, és egyesével vagy több ezer korallpolipból kolóniákban élnek. A korallok 20-200 méteres mélységben találhatók. Évente körülbelül 1cm-t nőnek. Táplálékuk állati plankton, melyet tapogatóikkal fognak meg. A kőkorallok az algákat és a bennük szimbiózisban élő algák termékeit is fogyasztják.
Szaporodásuk
A virágállatok kétféleképpen szaporodhatnak. Az ivartalan szaporodás esetében, bimbózással új korallpolipok keletkeznek. Az ivaros szaporodás esetében, a korallpolipok spermiumot és petesejtet lövellnek ki. A megtermékenyített petékből létrejövő lárvák letelepednek és új kolóniákat alkotnak.
Rendszerezésük
A virágállatokat két alosztályba sorolják, a hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) és a nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia) alosztályaiba, alapvetően felépítésük szimmetrája szerint. A régebbi rendszertanok az Antipatharia és a Ceriantharia rendeket külön alosztályba sorolták (Ceriantipatharia), de a modern molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei ezt nem támasztották alá, ezért ma ezt a két rendet a Hexacorallia alosztály részeinek tekintik.[1]
Az osztályba sorolt alosztályok és rendek:
- hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) Haeckel, 1896
- tengerirózsák (Actiniaria)
- feketekorallok (Antipatharia)
- csőanemónák (Ceriantharia)
- Corallimorpharia
- †Rugosa Milne Edwards & Haime, 1850
- kőkorallok (Scleractinia) Bourne, 1900
- Zoantharia Gray, 1832
- nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia)
- szarukorallok (Alcyonacea) Lamouroux, 1812
- Helioporacea Bock, 1938
- tengeritollak (Pennatulacea) Verrill, 1865
Jegyzetek
- ↑ France, S. C., P. E. Rosel, J. E. Agenbroad, L. S. Mullineaux, and T. D. Kocher (1996. March). „DNA sequence variation of mitochondrial large-subunit rRNA provides support for a two subclass organization of the Anthozoa (Cnidaria)”. Molecular Marine Biology and Biotechnology 5 (1), 15–28. o. PMID 8869515.
Források
- Anthozoa Ehrenberg, 1834 WoRMS
- Ehrenberg, C. G. (1834). Beiträge zur physiologischen Kenntniss der Corallenthiere im allgemeinen, und besonders des rothen Meeres, nebst einem Versuche zur physiologischen Systematik derselben. Abhandlungen der Königlichen Akademie der Wissenschaften, Berlin. 1: 225-380., available online at http://bibliothek.bbaw.de/bibliothek-digital/digitalequellen/schriften/anzeige?band=07-abh/1832-1&seite:int=00000243
- Haeckel, E.1896. Systematische Phylogenie. Entwurf eines Natürlichen Systems der Organismen auf Grund ihrer Stammesgeschichte: Berlin, Georg Reimer.
- Daly, M., M.R. Brugler, P. Cartwright, A.G. Collins, M.N. Dawson, D.G. Fautin, S.C. France, C.S. McFadden, D.M. Opresko, E. Rodriquez, S.L. Romano, J.L. Stake. (2007). The phylum Cnidaria: A review of phylogenetic patterns and diversity 300 years after Linnaeus. Zootaxa. (1668): 127-182., available online at http://www.mapress.com/zootaxa/2007f/zt01668p182.pdf
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. november 13.)