„Virágállatok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
a Dupla sablonparaméter megszüntetése.
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:
{{Taxobox
{{Taxobox
| name = Virágállatok
| name = Virágállatok
| fossil_range =
| image = Corynactis californica 1.jpg
| image = Corynactis californica 1.jpg
| image_caption = ''[[Corynactis californica]]''
| image_caption = ''[[Corynactis californica]]''
7. sor: 8. sor:
| phylum = [[Csalánozók]] ''(Cnidaria)''
| phylum = [[Csalánozók]] ''(Cnidaria)''
| classis = '''Virágállatok''' ''(Anthozoa)''
| classis = '''Virágállatok''' ''(Anthozoa)''
| classis_authority = [[Christian Gottfried Ehrenberg|Ehrenberg]], [[1831]]
| classis_authority = [[Christian Gottfried Ehrenberg|Ehrenberg]], 1831
| subdivision_ranks = [[Osztály (rendszertan)|Alosztályok]]
| subdivision_ranks = [[Osztály (rendszertan)|Alosztályok]]
| subdivision =
| subdivision =
19. sor: 20. sor:
== Előfordulásuk ==
== Előfordulásuk ==
[[Fájl:Coral reef locations.jpg|bélyegkép|250px|balra|A korallzátonyok elterjedési területei]]
[[Fájl:Coral reef locations.jpg|bélyegkép|250px|balra|A korallzátonyok elterjedési területei]]

A virágállatok minden [[trópusok|trópus]]i és [[Szubtrópusok|szubtrópus]]i [[tenger]]ben, valamint a [[mérsékelt öv]] tengereiben megtalálhatók. [[Korallzátony]]ok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. A leghíresebb korallzátony az [[Ausztrália (ország)|ausztráliai]] [[Queensland]]től északkeletre található [[Nagy-korallzátony]]. A [[vörös nemeskorall]] a [[Földközi-tenger]]ben él. Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: [[Florida]]i szigeteknél vagy a [[Bahama-szigetek]]nél. A korallok nagyon törékenyek. A [[hajó]]k horgonyai és a gondatlan [[búvár]]ok gyakran tesznek kárt bennük. Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott.
A virágállatok minden [[trópusok|trópus]]i és [[Szubtrópusok|szubtrópus]]i [[tenger]]ben, valamint a [[mérsékelt öv]] tengereiben megtalálhatók. [[Korallzátony]]ok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. A leghíresebb korallzátony az [[Ausztrália (ország)|ausztráliai]] [[Queensland]]től északkeletre található [[Nagy-korallzátony]]. A [[vörös nemeskorall]] a [[Földközi-tenger]]ben él. Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: [[Florida]]i szigeteknél vagy a [[Bahama-szigetek]]nél. A korallok nagyon törékenyek. A [[hajó]]k horgonyai és a gondatlan [[búvár]]ok gyakran tesznek kárt bennük. Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott.


61. sor: 63. sor:
Az osztályba sorolt alosztályok és rendek:
Az osztályba sorolt alosztályok és rendek:


* '''[[hatosztatú virágállatok]]''' ''(Hexacorallia)''
* '''[[hatosztatú virágállatok]]''' ''(Hexacorallia)'' Haeckel, 1896
** [[tengerirózsák]] ''(Actiniaria)''
** [[tengerirózsák]] ''(Actiniaria)''
** [[feketekorallok]] ''(Antipatharia)''
** [[feketekorallok]] ''(Antipatharia)''
** [[csőanemónák]] ''(Ceriantharia)''
** [[csőanemónák]] ''(Ceriantharia)''
** ''[[Corallimorpharia]]''
** ''[[Corallimorpharia]]''
** †''[[Cothoniida]]''
** †''[[Rugosa (nem)|Rugosa]]'' Milne Edwards & Haime, 1850
** [[kőkorallok]] ''(Scleractinia)'' Bourne, 1900
** †''[[Heliolitida]]''
** ''[[Heterocorallia]]''
** ''[[Zoantharia]]'' Gray, 1832
** †''[[Kilbuchophyllida]]''
** †''[[Numidiaphyllida]]''
** †''[[Rugosa]]''
** [[kőkorallok]] ''(Scleractinia)''
** †''[[Tabulata]]''
** †''[[Tabuloconida]]''
** ''[[Zoantharia]]''
{|
{|
|}
|}
* '''[[nyolcosztatú virágállatok]]''' ''(Octocorallia)''
* '''[[nyolcosztatú virágállatok]]''' ''(Octocorallia)''
** [[szarukorallok]] ''(Alcyonacea)''
** [[szarukorallok]] ''(Alcyonacea)'' Lamouroux, 1812
** ''[[Helioporacea]]''
** ''[[Helioporacea]]'' Bock, 1938
** [[tengeritollak]] ''(Pennatulacea)''
** [[tengeritollak]] ''(Pennatulacea)'' Verrill, 1865
** ''[[Stolonifera]]''
** ''[[Telestacea]]''


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
*[http://www.marinespecies.org/aphia.php?p=taxdetails&id=1292 Anthozoa Ehrenberg, 1834 WoRMS]

*Ehrenberg, C. G. (1834). Beiträge zur physiologischen Kenntniss der Corallenthiere im allgemeinen, und besonders des rothen Meeres, nebst einem Versuche zur physiologischen Systematik derselben. Abhandlungen der Königlichen Akademie der Wissenschaften, Berlin. 1: 225-380., available online at http://bibliothek.bbaw.de/bibliothek-digital/digitalequellen/schriften/anzeige?band=07-abh/1832-1&seite:int=00000243
*Haeckel, E.1896. Systematische Phylogenie. Entwurf eines Natürlichen Systems der Organismen auf Grund ihrer Stammesgeschichte: Berlin, Georg Reimer.
*Daly, M., M.R. Brugler, P. Cartwright, A.G. Collins, M.N. Dawson, D.G. Fautin, S.C. France, C.S. McFadden, D.M. Opresko, E. Rodriquez, S.L. Romano, J.L. Stake. (2007). The phylum Cnidaria: A review of phylogenetic patterns and diversity 300 years after Linnaeus. Zootaxa. (1668): 127-182., available online at http://www.mapress.com/zootaxa/2007f/zt01668p182.pdf
* {{Csodálatos állatvilág}}
* {{itis|51938|2011-11-13}}
* {{itis|51938|2011-11-13}}
* {{Csodálatos állatvilág}}


== Kapcsolódó cikkek ==
== Kapcsolódó cikkek ==

A lap 2016. január 21., 13:43-kori változata

Virágállatok
Corynactis californica
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Csalánozók (Cnidaria)
Osztály: Virágállatok (Anthozoa)
Ehrenberg, 1831
Alosztályok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Virágállatok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Virágállatok témájú kategóriát.

A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) osztálya a csalánozók (Cnidaria) törzsébe tartozó tengeri élőlények. A korallok közé tartoznak a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat.

Előfordulásuk

A korallzátonyok elterjedési területei

A virágállatok minden trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt öv tengereiben megtalálhatók. Korallzátonyok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. A leghíresebb korallzátony az ausztráliai Queenslandtől északkeletre található Nagy-korallzátony. A vörös nemeskorall a Földközi-tengerben él. Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: Floridai szigeteknél vagy a Bahama-szigeteknél. A korallok nagyon törékenyek. A hajók horgonyai és a gondatlan búvárok gyakran tesznek kárt bennük. Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott.

Megjelenésük

Egyes korallpolipok 2 centiméter hosszúak, a kolóniák 3 méter átmérőjűek is lehetnek. A kolóniák, fajtól függően, néhány centimétertől két méterig nőhetnek évente.

Életmódjuk

A virágállatok a tengerfenékbe kapaszkodnak, és egyesével vagy több ezer korallpolipból kolóniákban élnek. A korallok 20-200 méteres mélységben találhatók. Évente körülbelül 1cm-t nőnek. Táplálékuk állati plankton, melyet tapogatóikkal fognak meg. A kőkorallok az algákat és a bennük szimbiózisban élő algák termékeit is fogyasztják.

Szaporodásuk

A virágállatok kétféleképpen szaporodhatnak. Az ivartalan szaporodás esetében, bimbózással új korallpolipok keletkeznek. Az ivaros szaporodás esetében, a korallpolipok spermiumot és petesejtet lövellnek ki. A megtermékenyített petékből létrejövő lárvák letelepednek és új kolóniákat alkotnak.

Rendszerezésük

A virágállatokat két alosztályba sorolják, a hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) és a nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia) alosztályaiba, alapvetően felépítésük szimmetrája szerint. A régebbi rendszertanok az Antipatharia és a Ceriantharia rendeket külön alosztályba sorolták (Ceriantipatharia), de a modern molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei ezt nem támasztották alá, ezért ma ezt a két rendet a Hexacorallia alosztály részeinek tekintik.[1]

Az osztályba sorolt alosztályok és rendek:

Jegyzetek

  1. France, S. C., P. E. Rosel, J. E. Agenbroad, L. S. Mullineaux, and T. D. Kocher (1996. March). „DNA sequence variation of mitochondrial large-subunit rRNA provides support for a two subclass organization of the Anthozoa (Cnidaria)”. Molecular Marine Biology and Biotechnology 5 (1), 15–28. o. PMID 8869515.  

Források

Kapcsolódó cikkek