„Foltos bürök” változatai közötti eltérés

Foltos bürök
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Ernyősvirágzatúak (Apiales);
Család:	Zellerfélék (Apiaceae);
Nemzetség:	Bürök (Conium);
Faj:	C. maculatum;
Tudományos név
	Conium maculatum; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Foltos bürök témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos bürök témájú médiaállományokat és Foltos bürök témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2015. május 2., 12:46-kori változata

A foltos bürök vagy egyszerűen bürök (Conium maculatum) a zellerfélék családjába tartozó kétnyári növényfaj. A kaporhoz hasonló, de annál nagyobb termetű, ernyős virágzata pedig fehér. Magassága 100–120 cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó részén halvány vörösbarna foltok láthatók. A foltos bürök a Mediterráneumból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.

Fő hatóanyaga a koniin, mely a növény minden részében megtalálható (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más piridinvázas alkaloidokat is tartalmaz: konhidrint, pszeudokonhidrint, γ-koniceint és N-metilkoniint.

Az ókori athéni (görög) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt. Szókratészt is ilyen módon végezték ki, azaz a foltos bürök mérgével teli poharat kellett kiinnia, miután istenkáromlásban, valamint az ifjúság tévútra vezetésében találták bűnösnek. Platón – elsőként – ekkor írta le a mérgezési tüneteket.

Felhasználása

A foltos bürök nedvét az orvosi tisztesfű (Stachys officinalis) és az édeskömény (Foeniculum vulgare) magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként. A 15–16. században a gyökereket köszvényes fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektől rákos daganatok kezelését is végezték bürökkel.

Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).

Galéria

Források

A foltos bürök, Háromszék, 2013. június 27.
Bürök, naturportal.hu
Foltos bürök (Conium maculatum) mérgezés, www.drdiag.hu
Vetter János: A mérgező növények királynője: a bürök. Természet Világa: természettudományi közlöny, CXXXII. évf. 10. sz. (2001) 472–473. o.

További információk

Bürök (forrás: Pallas Nagylexikon)
Koniin (forrás: Pallas Nagylexikon)

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 }}
-A '''foltos bürök''' vagy egyszerűen '''bürök''' ''(Conium maculatum)'' a [[zellerfélék]] családjába tartozó kétnyári [[növények|növény]]faj. A [[kapor (növényfaj)|kaporhoz]] hasonló, de annál nagyobb termetű, ernyős virágzata pedig fehér. Magassága 100–120&nbsp;cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó részén halvány vörösbarna foltok láthatók. A foltos bürök a [[Mediterráneum]]ból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.
+A '''foltos bürök''' vagy egyszerűen '''bürök''' ''(Conium maculatum)'' a [[zellerfélék]] családjába tartozó kétnyári [[növények|növény]]faj. A [[kapor (növényfaj)|kaporhoz]] hasonló, de annál nagyobb termetű, ernyős virágzata pedig fehér. Magassága 100–120&nbsp;cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó részén halvány vörösbarna foltok láthatók. A foltos bürök a [[Földközi-tenger|Mediterráneum]]ból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.
-Fő hatóanyaga a [[koniin]], mely a növény minden részében megtalálható (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más [[piridin]]vázas [[alkaloid]]okat is tartalmaz: [[konhidrin]]t, [[pszeudokonhidrin]]t, [[gamma-konicein|γ-konicein]]t és [[N-metilkoniin]]t.
+Fő hatóanyaga a [[koniin]], mely a növény minden részében megtalálható (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más [[piridin]]vázas [[alkaloidok]]at is tartalmaz: [[konhidrin]]t, [[pszeudokonhidrin]]t, [[gamma-konicein|γ-konicein]]t és [[N-metilkoniin]]t.
 Az ókori athéni ([[görögök|görög]]) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható [[halálbüntetés]] egyik nemeként szerepelt. [[Szókratész]]t is ilyen módon végezték ki, azaz a foltos bürök mérgével teli poharat kellett kiinnia, miután istenkáromlásban, valamint az ifjúság tévútra vezetésében találták bűnösnek. [[Platón]] – elsőként – ekkor írta le a mérgezési tüneteket.