„Semmering-hágó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
infobox
1. sor: 1. sor:
{{Hágó infobox
{{coor title d|display=title|47.633|N|15.83|E|type:landmark}}
| név = Semmering-hágó
| helyi név = Semmering-Pass
| kép = Semmering vom Hirschenkogel.JPG
| képaláírás = A Semmering-hágó a Hirschenkogel-ről nézve
| országok = [[Alsó-Ausztria]] / [[Stájerország]] {{Ausztria}}
| fekvése = kelet-nyugat
| legmagasabb pont = 984
| területe =
| hosszúsága =
| szélessége =
| pozíciós térkép = Stájerország
| szélességi fok =
| szélességi ívperc =
| szélességi ívmásodperc =
| szélesség =
| hosszúsági fok =
| hosszúsági ívperc =
| hosszúsági ívmásodperc =
| hosszúság =
| szöveg pozíciója = lent
| térkép = Semmering Railway (map).jpg
}}
⚫
A '''Semmering-hágó''' a nagy alpesi hágók közt a legkeletibb és legalacsonyabb (985 m), [[Ausztria]] keleti-középső részén, [[Stájerország]] ''(Steiermark)'' és [[Alsó-Ausztria]] ''(Niederösterreich)'' [[szövetségi tartomány]]ok ''(Bundesland)'' határán, amely egyúttal a [[Mura]] ''(Mur)'' és a [[Lajta]] ''(Leitha)'' vízgyűjtő medencéjének vízválasztója is. A rajta futó út [[Bécs]]et köti össze Stájerországon keresztül a [[Balkán (térség)|Balkán]]nal, [[Karintia|Karintián]] keresztül [[Olaszország]]gal és a Felső-Enns-völgyön át [[Innsbruck]]kal. Minthogy az ősi útvonalak keletről megkerülték az [[Alpok]]at, a korábbi történeti időkben ennek a hágónak nem volt különösebb jelentősége Egészen 1160-ig, amikor Ausztria és Stájerország egyesült, és egy menedékház ([[Spital am Semmering]]) létesült itt.


⚫
A hágón közkedvelt gyógyüdülő- és télisport-központ épült ki. Fenyvesekkel borított hegyek veszik körül, északról a [[Rax]] (2007 m) és a [[Schneeberg]] hegycsúcs (2076 m) magasodik.
⚫
A '''Semmering-hágó''' a nagy alpesi hágók közt a legkeletibb és legalacsonyabb (985 m), [[Ausztria]] keleti-középső részén, [[Stájerország]] (''Steiermark'') és [[Alsó-Ausztria]] (''Niederösterreich'') [[szövetségi tartomány]]ok (''Bundesland'') határán, amely egyúttal a [[Mura]] (''Mur'') és a [[Lajta]] (''Leitha'') vízgyűjtő medencéjének vízválasztója is. A rajta futó út [[Bécs]]et köti össze Stájerországon keresztül a [[Balkán (térség)|Balkán]]nal, [[Karintia|Karintián]] keresztül [[Olaszország]]gal és a Felső-Enns-völgyön át [[Innsbruck]]kal. Minthogy az ősi útvonalak keletről megkerülték az [[Alpok]]at, a korábbi történeti időkben ennek a hágónak nem volt különösebb jelentősége Egészen 1160-ig, amikor Ausztria és Stájerország egyesült, és egy menedékház ([[Spital am Semmering]]) létesült itt.

⚫
A hágón közkedvelt gyógyüdülő- és télisport-központ épült ki. Fenyvesekkel borított hegyek veszik körül, északról a Rax- (2007 m) és a Schneeberg-csúcs (2076 m) magasodik.


== Általános jellemzés ==
== Általános jellemzés ==
Az Adria tengerszintje feletti 984 méteres magasságban található magashegyi hágó ([[Német nyelv|németül]] ''Gebirgspaß'') Ausztriában, északról a ''Raxalp'', délről pedig a ''Wechselgebirge'' között helyezkedik el. Közvetlenül a hágónál, délen a ''Hirschkogel'', északon a ''Pinkelkogel'' (1292 m.) található. A természetes határt Alsó-Ausztria és Stájerország között a Semmering képezi.
Az Adria tengerszintje feletti 984 méteres magasságban található magashegyi hágó ({{ny-de|Gebirgspaß}}) Ausztriában, északról a ''Raxalpe'', délről pedig a ''Wechsel-hegység'' között helyezkedik el. Közvetlenül a hágónál, délen a ''Hirschkogel'', északon a ''Pinkelkogel'' (1292 m.) található. A természetes határt [[Alsó-Ausztria]] és [[Stájerország]] között a Semmering-hágó képezi.


[[Tauernfenster]]hez hasonlóan Semmering térsége is olyan „geológiai ablak”-ot képez, amelyen keresztül megláthatjuk a [[Központi-Alpok]] (ném.: ''Zentralalpe'') legrégebbi kőzeteinek újabbkori gyűrődéseit. Ez mintegy 200 km²-es területet jelent.
[[Tauernfenster]]hez hasonlóan Semmering térsége is olyan „geológiai ablak”-ot képez, amelyen keresztül megláthatjuk a [[Központi-Alpok]] ({{ny-de|Zentralalpe}}) legrégebbi kőzeteinek újabb kori gyűrődéseit. Ez mintegy 200 km²-es területet jelent.


== Elnevezése ==
== Elnevezése ==
A Semmering térsége a [[Népvándorláskor|népvándorlás]] nyugtalan időszakában legnagyobb részt néptelen vidék volt. Tulajdonképpen ez ugyanolyan helyzet, mint ami akkoriban az egész [[Keleti-Alpok]] vidékére jellemző volt. Aztán valamikor a 6. században vándoroltak erre azok a szláv törzsek, amelyek Semmeringnek az első nevet adták: „Semmerick”, ami feltételezhetően „barátságtalan, rideg” kifejezést jelentett. Természetesen van más vélemény is a névadásról, például ha más szláv, vagy német nyelvi gyökérből történő származtatását vizsgáljuk Így például a szláv „Smrk” (cirbolyaerdő), vagy „Cemerinik”, ami „A havasi rózsa ([[havasszépe]]) hegyé”-t jelenti. Valamikor a 10. században került sor a terület németekkel való benépesítésére ugyanúgy, mint más, korábban szlávok által lakott területek esetében is történt. A német betelepültek hosszú időn át német nevén, „Cerewald” (Cirbolyafal)-nak nevezték a vidéket. [[Ulrich von Liechtenstein]] [[minnesänger]] „Arthus Utazása” című visszaemlékezésében beszámol a „Semernic”-en való átkelés utáni visszatéréséről.
A Semmering térsége a [[Népvándorláskor|népvándorlás]] nyugtalan időszakában legnagyobb részt néptelen vidék volt. Tulajdonképpen ez ugyanolyan helyzet, mint ami akkoriban az egész [[Keleti-Alpok]] vidékére jellemző volt. Aztán valamikor a 6. században vándoroltak erre azok a szláv törzsek, amelyek Semmeringnek az első nevet adták: „Semmerick”, ami feltételezhetően „barátságtalan, rideg” kifejezést jelentett. Természetesen van más vélemény is a névadásról, például ha más szláv, vagy német nyelvi gyökérből történő származtatását vizsgáljuk Így például a szláv „Smrk” (cirbolyaerdő), vagy „Cemerinik”, ami „A havasi rózsa ([[havasszépe]]) hegyé”-t jelenti. Valamikor a 10. században került sor a terület németekkel való benépesítésére ugyanúgy, mint más, korábban szlávok által lakott területek esetében is történt. A német betelepültek hosszú időn át német nevén, „Cerewald” (Cirbolyafal)-nak nevezték a vidéket. [[Ulrich von Liechtenstein]] [[Minnesänger]] „Arthus utazása” című visszaemlékezésében beszámol a „Semernic”-en való átkelés utáni visszatéréséről.


== A hágó története ==
== A hágó története ==
A bécsi dombság és a déli területek közötti közlekedés a 12. század kezdetéig a kedvezőbb domborzatú keleti térségben, a [[Pittental]]-on meglevő régi római úton bonyolódott.
A bécsi dombság és a déli területek közötti közlekedés a 12. század kezdetéig a kedvezőbb domborzatú keleti térségben, a [[Pittental]]-on meglevő régi római úton bonyolódott.


* 1160-ból van ismeretünk a Semmeringen átvezető első [[málhásút]] (németül [[Saumweg]]) létezéséről.
* 1160-ból van ismeretünk a Semmeringen átvezető első [[málhásút]] ({{ny-de|Saumweg}}) létezéséről.


* 1735-ben aztán ezt a málhásutat a VI. Károly által létesített „Semmeringstraße” váltotta fel. Ettől kezdve indult meg a környék (pl. [[Schottwien]]) fejlődése, mivel ezen az egyre fontosabbá váló útvonalon létrejöttek a hegyi közlekedést, szállítást szolgáló váltóállomások, ahol lovakat lehetett cserélni, szálláshelyekkel és a közlekedőeszközöket javító/gyártó műhelyekkel (pl. lószerszám készítők, kovácsok, kerékgyártók).
* 1735-ben aztán ezt a málhásutat a [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] által létesített „Semmeringstraße” váltotta fel. Ettől kezdve indult meg a környék (pl. [[Schottwien]]) fejlődése, mivel ezen az egyre fontosabbá váló útvonalon létrejöttek a hegyi közlekedést, szállítást szolgáló váltóállomások, ahol lovakat lehetett cserélni, szálláshelyekkel és a közlekedőeszközöket javító/gyártó műhelyekkel (pl. lószerszámkészítők, kovácsok, kerékgyártók).


* Közvetlenül a 19. század kezdetén egy olyan új nyomvonalat hoztak létre, amellyel a legveszélyesebb emelkedőszakaszt kiiktatták, s ezzel a szakasszal 1839-től 1841-ig most már egy második közúti kapcsolatot is teremtettek.
* Közvetlenül a [[19. század]] kezdetén olyan új nyomvonalat hoztak létre, amellyel a legveszélyesebb emelkedőszakaszt kiiktatták, s ezzel a szakasszal 1839-től 1841-ig már egy második közúti kapcsolatot is teremtettek.


* 1842-ig vasútvonal működött [[Bruck an der Mur]] és [[Mürzzuschlag]] között. Ugyanígy élő szakasz létezett már Bécs és [[Gloggnitz]] között is. A két végállomás közti semmeringi hézagot aztán 1854-ben, a [[Carl von Ghega|Carl Ritter von Ghega]] által tervezett, napjainkban már a világ kulturális öröksége közé sorolt [[Semmeringi vasút]] (''Semmeringbahn'') megépítésével szüntették meg.
* 1842-ig vasútvonal működött [[Bruck an der Mur]] és [[Mürzzuschlag]] között. Ugyanígy élő szakasz létezett már Bécs és [[Gloggnitz]] között is. A két végállomás közti semmeringi hézagot aztán 1854-ben, a [[Carl von Ghega|Carl Ritter von Ghega]] által tervezett, napjainkban már a világ kulturális öröksége közé sorolt [[Semmeringi vasút]] ''(Semmeringbahn)'' megépítésével szüntették meg.


* 1956-tól 1958-ig A ''Semmeringstraße'' nyomvonalát harmadszor is korrigálták, amivel azt a közlekedés fejlődésének megnövekedett igényeihez igazították ([[Maria Schutz]] érintésével).
* 1956-tól 1958-ig A ''Semmeringstraße'' nyomvonalát harmadszor is korrigálták, amivel azt a közlekedés fejlődésének megnövekedett igényeihez igazították ([[Maria Schutz]] érintésével).


== Közlekedés ==
== Közlekedés ==
A Semmering-hágó – a [[Wechsel-hágó]] mellett – a legfontosabb kapcsolatot jelenti az alsó-ausztriai és stájer tartományok között. Áthaladhatunk rajt az országúton, a Semmering gyorsforgalmi úton ('''S6'''), valamint a Semmeringbahn elnevezésű vasútvonalon. A hágó magasságában található az azonos nevű „Luftkurort Semmering”.
A Semmering-hágó – a [[Wechsel-hágó]] mellett – a legfontosabb kapcsolatot jelenti az alsó-ausztriai és stájer tartományok között. Áthaladhatunk rajt az országúton, a Semmering gyorsforgalmi úton ([[S6]]), valamint a [[Semmeringi vasűt]]vonalon. A hágó magasságában található az azonos nevű település, „Luftkurort Semmering”.


== A Semmering autóút (S6 Schnellstraße) ==
== A Semmering-autóút (S6 Schnellstraße) ==
Ausztria '''S6''' - jelű autóútja, amelyik - a stájerországi Semmeringen át - az [[A2-es autópálya (Ausztria)|Süd Autobahn (A2)]] [[seebestein]]i csomópontja és a [[A9-es autópálya (Ausztria)|Pyhrn Autobahn (A9)]] [[Sankt Michael|St. Michael]] csomópontja közt biztosít közúti kapcsolatot.
Ausztria [[S6]] jelű autóútja, amely - a stájerországi Semmeringen át - az [[A2-es autópálya (Ausztria)|Süd Autobahn (A2)]] [[seebenstein]]i csomópontja és a [[A9-es autópálya (Ausztria)|Pyhrn Autobahn (A9)]] [[Sankt Michael in Obersteiermark|St. Michael]] csomópontja között biztosít közúti kapcsolatot.


Az autópálya 106 kilométer hosszú és 14 alagútja van (17 km). Az autópálya utolsó hiányzó szakaszát – a Semmeringscheitel-Alagutat 2004. októberében adták át a forgalomnak. A létesítmény feladata, hogy tehermentesítse Semmering települést, illetve a Semmering-hágón átvezető utat a csúcsidőben jelentkező 12.000 jármű/napos forgalomterheléstől.
Az autópálya 106 km hosszú és 14 alagútja van (17 km). Az autópálya utolsó hiányzó szakaszát – a Semmeringscheitel-alagutat 2004. októberében adták át a forgalomnak. A létesítmény feladata, hogy tehermentesítse [[Semmering]] települést, illetve a Semmering-hágón átvezető utat a csúcsidőben jelentkező {{szám|12000|jármű/napos}} forgalomterheléstől.


'''A Semmering alagútlánc''' összességében hat autópálya-alagútból áll. Ezek ([[Bécs]] és [[Glognitz]] irányából felsorolva):
'''A Semmering alagútlánc''' összességében hat autópálya-alagútból áll. Ezek ([[Bécs]] és [[Glognitz]] irányából felsorolva):
51. sor: 72. sor:
* Mürzzuschlag
* Mürzzuschlag
A Ganzstein-alagút második csöve 2008. májusáig épült meg. Ehhez az első kapavágást 2005. december 4-én tették meg. A déli alagút megépítését követően az északi alagutat teljes mértékig felújítják. Így 2008. végétől kezdve a Semmering-autóút mindkét forgalmi irányban két forgalmi sávval fog üzemelni. Az építési költségek mintegy 68 millió € -t tettek ki.
A Ganzstein-alagút második csöve 2008. májusáig épült meg. Ehhez az első kapavágást 2005. december 4-én tették meg. A déli alagút megépítését követően az északi alagutat teljes mértékig felújítják. Így 2008. végétől kezdve a Semmering-autóút mindkét forgalmi irányban két forgalmi sávval fog üzemelni. Az építési költségek mintegy 68 millió Eurót tettek ki.


'''A Schottwien–völgyhíd''' 130 méter magas és teljes hossza 632 méter. Az osztrák nagy autópálya-hidak közt a legutolsónak számít. A leghosszabb rész fesztávolsága 250 méter, egyike a leghosszabb beton gerendahidaknak. 1989-ben nyitották meg a forgalomnak. A fellépő építési költségfedezet hiánya miatt egyes kisebb betonrészek csak a megnyitás után készültek el, s innen származik a híd gúnyneve, a „Bröselbrücke” (azaz „Morzsahíd”).
'''A Schottwien–völgyhíd''' 130 méter magas és teljes hossza 632 méter. A nagy osztrák autópálya-hidak közt a legutolsónak számít. A leghosszabb rész fesztávolsága 250 méter, egyike a leghosszabb beton gerendahidaknak. 1989-ben nyitották meg a forgalomnak. A fellépő építési költségfedezet hiánya miatt egyes kisebb betonrészek csak a megnyitás után készültek el, s innen származik a híd gúnyneve, a „Bröselbrücke” (azaz „Morzsahíd”).


Nemzetközi síversenyek alkalmával egyik közlekedési sávja gyakran lezárásra kerül, s ilyenkor autóparkolóként használják.
Nemzetközi síversenyek alkalmával egyik közlekedési sávja gyakran lezárásra kerül, s ilyenkor autóparkolóként használják.
62. sor: 83. sor:
* ''Stefano Ardito:'' ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X
* ''Stefano Ardito:'' ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X


{{Commonskat|Semmering}}
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.panoramio.com/photo/6089692 A Schottwien–Völgyhíd fényképe a Panoramio-n]
* [http://www.panoramio.com/photo/6089692 A Schottwien–Völgyhíd fényképe a Panoramio-n]
67. sor: 89. sor:


{{Ausztria alpesi hágói}}
{{Ausztria alpesi hágói}}
{{Portál|Földrajz||}}
{{Portál|Földrajz}}
[[Kategória:Az Alpok hágói]]
[[Kategória:Az Alpok hágói]]
[[Kategória:Ausztria hágói]]
[[Kategória:Ausztria hágói]]

A lap 2015. március 1., 01:58-kori változata

Semmering-hágó (Semmering-Pass)
A Semmering-hágó a Hirschenkogel-ről nézve
A Semmering-hágó a Hirschenkogel-ről nézve
Földrajzi adatok
OrszágokAlsó-Ausztria / Stájerország  Ausztria
Fekvésekelet-nyugat
Legmagasabb pont984 m
Elhelyezkedése
Semmering-hágó (Stájerország)
Semmering-hágó
Semmering-hágó
Pozíció Stájerország térképén
é. sz. 47° 37′ 59″, k. h. 15° 49′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 59″, k. h. 15° 49′ 48″
A Wikimédia Commons tartalmaz Semmering-hágó témájú médiaállományokat.

A Semmering-hágó a nagy alpesi hágók közt a legkeletibb és legalacsonyabb (985 m), Ausztria keleti-középső részén, Stájerország (Steiermark) és Alsó-Ausztria (Niederösterreich) szövetségi tartományok (Bundesland) határán, amely egyúttal a Mura (Mur) és a Lajta (Leitha) vízgyűjtő medencéjének vízválasztója is. A rajta futó út Bécset köti össze Stájerországon keresztül a Balkánnal, Karintián keresztül Olaszországgal és a Felső-Enns-völgyön át Innsbruckkal. Minthogy az ősi útvonalak keletről megkerülték az Alpokat, a korábbi történeti időkben ennek a hágónak nem volt különösebb jelentősége Egészen 1160-ig, amikor Ausztria és Stájerország egyesült, és egy menedékház (Spital am Semmering) létesült itt.

A hágón közkedvelt gyógyüdülő- és télisport-központ épült ki. Fenyvesekkel borított hegyek veszik körül, északról a Rax (2007 m) és a Schneeberg hegycsúcs (2076 m) magasodik.

Általános jellemzés

Az Adria tengerszintje feletti 984 méteres magasságban található magashegyi hágó (németül: Gebirgspaß) Ausztriában, északról a Raxalpe, délről pedig a Wechsel-hegység között helyezkedik el. Közvetlenül a hágónál, délen a Hirschkogel, északon a Pinkelkogel (1292 m.) található. A természetes határt Alsó-Ausztria és Stájerország között a Semmering-hágó képezi.

Tauernfensterhez hasonlóan Semmering térsége is olyan „geológiai ablak”-ot képez, amelyen keresztül megláthatjuk a Központi-Alpok (németül: Zentralalpe) legrégebbi kőzeteinek újabb kori gyűrődéseit. Ez mintegy 200 km²-es területet jelent.

Elnevezése

A Semmering térsége a népvándorlás nyugtalan időszakában legnagyobb részt néptelen vidék volt. Tulajdonképpen ez ugyanolyan helyzet, mint ami akkoriban az egész Keleti-Alpok vidékére jellemző volt. Aztán valamikor a 6. században vándoroltak erre azok a szláv törzsek, amelyek Semmeringnek az első nevet adták: „Semmerick”, ami feltételezhetően „barátságtalan, rideg” kifejezést jelentett. Természetesen van más vélemény is a névadásról, például ha más szláv, vagy német nyelvi gyökérből történő származtatását vizsgáljuk Így például a szláv „Smrk” (cirbolyaerdő), vagy „Cemerinik”, ami „A havasi rózsa (havasszépe) hegyé”-t jelenti. Valamikor a 10. században került sor a terület németekkel való benépesítésére ugyanúgy, mint más, korábban szlávok által lakott területek esetében is történt. A német betelepültek hosszú időn át német nevén, „Cerewald” (Cirbolyafal)-nak nevezték a vidéket. Ulrich von Liechtenstein Minnesänger „Arthus utazása” című visszaemlékezésében beszámol a „Semernic”-en való átkelés utáni visszatéréséről.

A hágó története

A bécsi dombság és a déli területek közötti közlekedés a 12. század kezdetéig a kedvezőbb domborzatú keleti térségben, a Pittental-on meglevő régi római úton bonyolódott.

  • 1160-ból van ismeretünk a Semmeringen átvezető első málhásút (németül: Saumweg) létezéséről.
  • 1735-ben aztán ezt a málhásutat a VI. Károly császár által létesített „Semmeringstraße” váltotta fel. Ettől kezdve indult meg a környék (pl. Schottwien) fejlődése, mivel ezen az egyre fontosabbá váló útvonalon létrejöttek a hegyi közlekedést, szállítást szolgáló váltóállomások, ahol lovakat lehetett cserélni, szálláshelyekkel és a közlekedőeszközöket javító/gyártó műhelyekkel (pl. lószerszámkészítők, kovácsok, kerékgyártók).
  • Közvetlenül a 19. század kezdetén olyan új nyomvonalat hoztak létre, amellyel a legveszélyesebb emelkedőszakaszt kiiktatták, s ezzel a szakasszal 1839-től 1841-ig már egy második közúti kapcsolatot is teremtettek.
  • 1842-ig vasútvonal működött Bruck an der Mur és Mürzzuschlag között. Ugyanígy élő szakasz létezett már Bécs és Gloggnitz között is. A két végállomás közti semmeringi hézagot aztán 1854-ben, a Carl Ritter von Ghega által tervezett, napjainkban már a világ kulturális öröksége közé sorolt Semmeringi vasút (Semmeringbahn) megépítésével szüntették meg.
  • 1956-tól 1958-ig A Semmeringstraße nyomvonalát harmadszor is korrigálták, amivel azt a közlekedés fejlődésének megnövekedett igényeihez igazították (Maria Schutz érintésével).

Közlekedés

A Semmering-hágó – a Wechsel-hágó mellett – a legfontosabb kapcsolatot jelenti az alsó-ausztriai és stájer tartományok között. Áthaladhatunk rajt az országúton, a Semmering gyorsforgalmi úton (S6), valamint a Semmeringi vasűtvonalon. A hágó magasságában található az azonos nevű település, „Luftkurort Semmering”.

A Semmering-autóút (S6 Schnellstraße)

Ausztria S6 jelű autóútja, amely - a stájerországi Semmeringen át - az Süd Autobahn (A2) seebensteini csomópontja és a Pyhrn Autobahn (A9) St. Michael csomópontja között biztosít közúti kapcsolatot.

Az autópálya 106 km hosszú és 14 alagútja van (17 km). Az autópálya utolsó hiányzó szakaszát – a Semmeringscheitel-alagutat 2004. októberében adták át a forgalomnak. A létesítmény feladata, hogy tehermentesítse Semmering települést, illetve a Semmering-hágón átvezető utat a csúcsidőben jelentkező 12 000 jármű/napos forgalomterheléstől.

A Semmering alagútlánc összességében hat autópálya-alagútból áll. Ezek (Bécs és Glognitz irányából felsorolva):

  • Grasberg-alagút, 0, 352 km
  • Eselstein-alagút, 0,175 km
  • Semmering–Scheitel-alagút, 3,5 km
  • Steinhaus-alagút, 1,8 km
  • Spital-alagút, 2,5 km
  • Ganzstein-alagút, 2,1 km

Autókihajtók (Bécs és Glognitz irányából):

  • Raststation Schottwien
  • Semmering-Maria Schutz
  • Spittal a.d.Semmering
  • Mürzzuschlag

A Ganzstein-alagút második csöve 2008. májusáig épült meg. Ehhez az első kapavágást 2005. december 4-én tették meg. A déli alagút megépítését követően az északi alagutat teljes mértékig felújítják. Így 2008. végétől kezdve a Semmering-autóút mindkét forgalmi irányban két forgalmi sávval fog üzemelni. Az építési költségek mintegy 68 millió Eurót tettek ki.

A Schottwien–völgyhíd 130 méter magas és teljes hossza 632 méter. A nagy osztrák autópálya-hidak közt a legutolsónak számít. A leghosszabb rész fesztávolsága 250 méter, egyike a leghosszabb beton gerendahidaknak. 1989-ben nyitották meg a forgalomnak. A fellépő építési költségfedezet hiánya miatt egyes kisebb betonrészek csak a megnyitás után készültek el, s innen származik a híd gúnyneve, a „Bröselbrücke” (azaz „Morzsahíd”).

Nemzetközi síversenyek alkalmával egyik közlekedési sávja gyakran lezárásra kerül, s ilyenkor autóparkolóként használják.

Források, irodalom

  • Michael Hackenberg: Bergbau im Semmeringgebiet. Archiv für Lagerstättenforschung der Geologischen Bundesanstalt( 24. k. 5–97. old.) - Wien 2003. - ISSN 0253-097X
  • Steffan Bruns: Alpenpässe - vom Saumpfad zum Basistunnel (4.k.)
  • Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X
Commons:Category:Semmering
A Wikimédia Commons tartalmaz Semmering-hágó témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Semmering-hágó&oldid=15681424”