„Macondo” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Addbot (vitalap | szerkesztései)
130 152 szerkesztés
a Bot: 12 interwiki link migrálva a Wikidata d:q934381 adatába
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Macondo''' egy képzeletbeli [[kolumbia]]i falu az [[irodalmi Nobel-díj]]as [[Gabriel García Márquez]] ''[[Száz év magány]]''<ref>{{cite book |last=Márquez |first=Gabriel García |title=Cien años de soledad |year=1967|publisher= Editorial Sudamericana|location=Buenos Aires|id=ISBN 843760494X}}</ref><ref name=szazev>{{cite book |last=Márquez |first=Gabriel García |title=Száz év magány |others= ford. Székács Vera |year=2012 |publisher=Magvető Könyvkiadó|location=Budapest |id=ISBN 9789631420494}}</ref> című regényében.
'''Macondo''' egy fiktív [[kolumbia]]i falu [[Gabriel García Márquez]] ''[[Száz év magány]]'' című regényében. Az őserdőben elzárt település minden falura hasonlít egy kicsit. A faluban élnek a regény főszereplői, a Buendía család.


Ez a képzeletbeli falu sok tekintetben hasonlít [[Aracataca|Aracatacára]] (Kolumbia, [[Magdalena megye]]), arra a ma már kisvárossá növekedett falura, ahol Gabriel García Márquez született és a gyermekéveit töltötte nagyszülei házában.
A település elsőként García Márquez egy novellájában jelent meg, és a ''Száz év magány'' után is több regényében használta.


2006-ben Pedro Sánchez Rueda polgármester kezdeményezte, hogy a település neve legyen Macondo. Ezzel szerette volna a szegénységbe süllyedt és csőd szélén álló Aracataca gazdaságát fellendíteni és a turistákat odavonzani. Az erre kiírt népszavazás azonban érvénytelenül zárult az alacsony részvételi arány miatt, így a javaslat nem lépett életbe.<ref>{{cite web |url=http://www.elmundo.es/elmundo/2006/06/26/cultura/1151307386.html |title=Aracataca no será Macondo |publisher=El Mundo |date=20060626 |accessdate=20150120}}</ref>
{{csonk-dátum|csonk-irod|2006 májusából}}

== A név eredete ==
Maga García Márquez az ''Azért élek, hogy elmeséljem az életemet''<ref>{{cite book |last=Márquez |first=Gabriel García |title=Azért élek, hogy elmeséljem az életemet |others= ford. Székács Vera |year=2003 |month=01 |publisher=MAGVETŐ KFT.|location=Budapest |id=ISBN 9789631423327}}</ref><ref name= vivirparaC>{{cite book|last=García Márquez|first=Gabriel|title=Vivir para contarla|publisher=Carvajal Soluciones Educativas S.A.S|location=Bogotá|date=20021109|edition=1|isbn=9789580470168}}</ref> című önéletrajzi regényében azt írja, hogy emlékei szerint Macondo egy banánültetvény neve volt Aracata közelében, a névtáblát pedig a vonatból látta, amikor nagyapjával együtt utaztak. Rögtön ezután azonban megemlíti, hogy később egy [[enciklopédia|enciklopédiában]] azt olvasta, hogy egy [[ceibafa]]fajtának a neve, ám saját bevallása szerint soha nem sikerült meggyőződnie róla, hogy létezik-e ilyen nevű fa. Még később az [[Encyclopædia_Britannica|Encyclopædia Britannicában]] azt a meghatározást találta, hogy a makondo egy [[Tanganyika|Tanganyikában]] élő vándorló nép neve.

A név eredete másokat is foglalkoztatott. Dasso Saldívar író a ''Gabriel García Márquez: El viaje a la semilla, la biografía''<ref>{{cite book |url=http://www.casadellibro.com/libro-gabriel-garcia-marquez-el-viaje-a-la-semilla/9788420482507/554934|last=Saldivar |first=Dasso |title=GABRIEL GARCIA MARQUEZ: EL VIAJE A LA SEMILLA|year=1997 |publisher=ALFAGUARA|location=Madrid |id=ISBN 9788420482507 |pages=115-117}}</ref> című életrajzban négy lehetséges eredetet is felvetett, ezek részben hasonlítanak ahhoz, amit Márquez is említett:

[[File:La Vereda Macondo, Zona Bananera, Colombia.JPG|thumb|La Vereda Macondo, nem messze Aracatacától]]
* Elsőként és legvalószínűbb lehetőségként Saldívar is úgy véli, hogy Macondo egy bizonyos Manuel Dávila García banánültetvényes [[hacienda|haciendája]] volt a Sevilla folyó partján, nem messze Aracatától.

* Azt is megemlíti, hogy a macondo a [[banán]] [[Bantuk|bantu]] eredetű neve volt. E magyarázat szerint a szó a ''makonde'' szóból származik, ami a ''likonde'' többesszáma, szó szerinti jelentése pedig „az ördög eledele”. Idővel ezt a szót a [[Karib-tenger|karibi]] partvidéken egy nagyon értékes fafajta (''Cavanillesia platanifolia'') neveként kezdték el használni,<ref name="PeixotoToledo1995">{{cite book|author1=Peixoto, Aristeu Mendes |author2=de Toledo, Francisco Ferraz |title=Enciclopédia Agrícola Brasileira: I-M Vol. 4|url=http://books.google.com/books?id=-VQzU5X7Ta0C&pg=PT346|accessdate=20150121|year=1995|publisher=EdUSP|isbn=9788531407192|pages=346–}}</ref> ami viszont a 20. század elejére a túlzott kitermelés miatt gyakorlatilag kipusztult. A magyarázat szerint a regényben többször is említett United Fruit társaságnak ez a birtoka onnan kapta a nevét, hogy korábban két ilyen fa is volt rajta.

* Állítólag Pivijay közigazgatási területén volt egy Macondo nevű település. Saldívar nem állítja, hogy ennek köze lett volna a fent említett haciendához, csak sejteti, hogy közelsége miatt innen kaphatta a birtok a nevét.

* Végül pedig macondónak hívnak egy a környéken igen elterjedt, a bingóhoz hasonlító szerencsejátékot is. A játékban hatoldalú pörgettyűt használnak, aminek minden oldalára más ábra van bevésve, ezek közül az egyik egy makondofát ábrázol, innen ered a játék neve.

Egyesek pedig azt feltételezik, hogy a macondo szó a ''ma-'' és a ''cóndo’'' összetételéből jött létre. A ''ma-'' előtagot sok [[afrika]]i nyelvben használják a többesszám képzésére, a ''cóndo’'' pedig a [[Andoki_kondor|kondorkeselyű]]t jelentő spanyol ''cóndor'' szó karibi tájszólásban. Ebben az esetben Macondo azt jelentené, hogy „kondorkeselyűk”.

== A ''Száz év magány'' helyszíne ==
A ''Száz év magány'' regény alapján Macondo története, elhelyezkedése és a falu egyes helyszínei is jól leírhatók. Talán ennek köszönhető, hogy sok olvasó meg van róla győződve, hogy Macondo a valóságban is létezik.
=== Történelme ===
Macondót a Buendía család [[pátriárka|pátriárkája]], José Arcadio Buendía és az általa vezetett expedíció tagjai alapították, akik barátaikkal, feleségükkel, gyerekeikkel, háziállataikkal és szerszámaikkal együtt útra keltek, hogy a hegyeken nyugat felé átkelve kijáratot találjanak a tengerhez. A falut azon a helyen építették fel, ahol huszonhat hónapnyi bolyongás után José Arcadio Buendía álmában egy zajos várost látott tükörfalú házakkal, melynek neve Macondo volt.

{{Idézet 2|José Arcadio Buendía álmot látott azon az éjszakán: egy lármás város emelkedett körülötte tükörfalú házakkal. Megkérdezte, hogy hívják a várost, amire egy olyan szót mondtak, amelyet még sohasem hallott, amely nem jelentett semmit, de álmában természetfölötti hangzása volt: Macondo.|Gabriel García Márquez: Száz év magány (ford. Székács Vera)}}

=== Fekvése ===
Macondót egy folyó partján építették fel, „melynek áttetsző vize őskori tojás nagyságú, sima, fehér köveken hömpölygött”<ref name=szazev/>. [[Riohacha]] városától nyugatra fekszik, egy szinte átjárhatatlan hegy zárja el a külvilágtól. „Délen a láp terült el”, azon túl pedig a nagy mocsárvilág, amelynek a faluba évente ellátogató „cigányok állítása szerint nem volt határa” és nyugaton végtelen víztükörben folytatódott. José Arcadio Buendía úgy vélte, csak észak felé vezet út a külvilág és a civilizáció felé, ezért korábbi társaival újabb expedíciót szervezett. Több napi tartó bolyongás után végül a korábban nem talált tenger partján kötnek ki, ahol José Arcadio így fakad ki:
{{Idézet 2|– A súly essen belé! – kiáltotta. – Macondót mindenütt víz veszi körül.|Gabriel García Márquez: Száz év magány (ford. Székács Vera)}}
A regényben a falut végül egy hatalmas [[ciklon]] rombolja le, miközben a Buendía család utolsó ivadéka is meghal.

=== Helyszínek ===
* A Buendía család házában zajlik a könyv cselekményének nagy része, amelyet egymás után több alkalommal is bővítenek, hogy legyen hely az utódok, házastársaik és a látogatók számára is.
* Melchiades kamrája, ahol a hét tengert megjárt cigány műszereit őrzik és ahol José Arcadio [[alkímia]]i kísérleteket végez, majd később Második José Aureliano [[Ötvösség|ötvösműhelyt]] rendez be.
* A temető, ahová a falu első halottját, Melchiadest temetik.
* A laktanya, amit az Aureliano Buendía ezredes vezette harminckét háború egyikében bevesznek a kormánycsapatok.

== Macondo García Márquez műveiben ==
Márqueznek nem a ''Száz év magány'' az első és egyetlen írása, ami Macondóban játszódik vagy ahol említi a falu nevét.
=== Regények ===
* ''Söpredék (La hojarasca)'', ami Macondóban játszódik.
* ''Az ezredes úrnak nincs, aki írjon ( El coronel no tiene quien le escriba)'', ami egy Macondóhoz közel eső kis faluban játszódik, évekkel a forradalom után.
* ''Mamá Grande temetése (Los funerales de la Mamá Grande)''
* ''Baljós óra (La mala hora)'', ami Macondo közelében játszódik egy kis faluban.
* ''Száz év magány (Cien años de soledad)''
* ''Azért élek, hogy elmeséljem az életemet (Vivir para contarla)'',
* ''Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája (Crónica de una muerte anunciada)'', ami megemlíti a falu nevét.

=== Novella ===
* ''(Isabel monológja, miközben az esőt nézi Macondóban (El monólogo de Isabel viendo llover en Macondo'' (1955)

== A név egyéb előfordulásai ==
* Az 1974-ben bemutatott ''[[Kínai_negyed_(film)|Kínai negyed]]'' című filmben Jake Gittes nyomoz Hollis Mulwray után a fiktív ''El Macondo Apartments'' lakónegyedben. [[Richard Sylbert]], a film egyik alkotója szerint valóban García Márquez Macondójára utaltak.<ref>{{cite web |url= http://articles.latimes.com/1999/jul/08/entertainment/ca-53835/2 < |quote= See: page 2, location #8, El Macondo Apartments |first= Paul |last= Iorio |publisher= LA Times |title= A Guide to Movie's Many Location Sites |date= 19990708 |accessdate=20150121}}</ref>

* Az 1990-es évek közepén a [[McOndo]] antológia<ref>{{cite book |url=http://www.amazon.com/McOndo-Literatura-Mondadori-Spanish-Edition/dp/8439701357|coauthors=Alberto Fuguet, Alberto Gomez, Sergio Gomez |title=McOndo|year=1996 |publisher=Grijalbo Mondadori|location= |isbn=8439701357|accessdate=20150121}}</ref> megjelenésével kezdődött [[Latin-Amerika|Latin-Amerikában]] a McOndo jelenség, ami a [[mágikus realizmus]]sal szembeforduló új irónemzedék válaszreakciója volt a 60-as és a 70-es évek latin-amerikai irodalmi boomjára, nevét pedig Macondo és a [[McDonald's]] összeolvasztásával nyerte.

* Az ''El sol brilla por la noche en Cachemira''<ref>{{cite book |url=http://www.amazon.es/sol-brilla-por-noche-Cachemira-ebook/dp/B009LRNFPK |last=Pascual |first=Andrés |title=El sol brilla por la noche en Cachemira |date=20121016 |publisher=Editorial Planeta|id=ASIN: B009LRNFPK |accessdate=20150121}}</ref> regény főhőse Macondóba vágyik és ott szeretné megvalósítani élete álmát.

* [[Georges Perec]] részletesen leírt egy Macondóban készült fényképet ''[[La Vie mode d’emploi]]''<ref>{{cite book |url=http://www.amazon.fr/Vie-mode-demploi-Georges-Perec/dp/2253023906 |last=Perec |first=Georges |title=La Vie mode d'emploi|date=19800101 |publisher=Le Livre de Poche |location=Franciaország |isbn=2253023906 |accessdate=20150121}}</ref> című regényében.

* Macondónak hívnak egy menekülttábort [[Bécs]] külvárosában.<ref>{{cite web |title= Macondo - Refuge in Austria |url= http://www.demokratiezentrum.org/en/knowledge/stations-a-z/macondo-refugee-in-austria.html |year=2006 |month=03 |quote= Thus arose an unusual, oddly assorted village to which Chilean refugees gave the name 'Macondo.' |accessdate=20150121}}</ref><ref>{{cite web |title= 3 and a half months on Earth |accessdate=20150121|url= http://cabula6.com/ON%20EARTH/ONEARTHvienna.htm |language= német}}</ref> Az 1970-es évek elején a [[Augusto_Pinochet|Pinochet]] diktatúrája elől menekülő [[chile]]iek adták ezt a nevet a tábornak. Korábban a táborba az első nagy menekülthullám 1956-ban érkezett Magyországról, majd 1968-ban [[Románia|Romániából]] és [[Csehszlovákia|Csehszlovákiából]], de fogadtak be [[vietnam]]i „csónakos embereket” is. Közülük és leszármazottaik közül sokan ma is a táborban élnek mint „permanens menekültek”, miközben újabbak érkeznek a világ más háború sújtotta vidékeiről: [[Szomália|Szomáliából]], [[Afganisztán]]ból [[Irak]]ból, [[Csecsenföld]]ről, stb.

* A [[Bi-2]] népszerű orosz rockegyüttes 2006-ban megjelent ''Tej ({{Lang|ru|Молоко}})'' című albumán az egyik dal címe ''Macondo ({{Lang|ru|Макондо}})''.<ref>{{youtube|_cI1vSOUBCs|Макондо}}</ref> A dal refrénje: „Eső hullott Macondóra, pont az évszázad közepén. ({{Lang|ru|На Макондо падал дождь, в самой середине века.}}” Az együttes első sikerét 2000-ben aratta ''Az ezredes úrnak nincs, aki írjon ({{Lang|ru|Полковнику никто не пишет}})'' című számával.<ref>{{youtube|1u7WN2zBEDc|Полковнику никто не пишет}}</ref>

* A ''Száz év magány'' regényre utalva Macondo a neve egy [[New York]]-i étteremnek.<ref>{{cite web |url= http://gothamist.com/2008/07/12/openings_roundup_macondo_socarrat_p.php |title= Openings Roundup: Macondo, Socarrat Paella Bar, The Frying Pan |first= John Del |last= Signore |date=20080712 |publisher= Gothamist |accessdate=20150121}}</ref><ref>{{cite web |url= http://www.macondonyc.com/about_bios.php |title= Biography of restaurateur Hector Sanz and Chef Maximo Tejada |publisher= Macondo NYC }} {{coord |40.722856 |-73.989212 |dim:10_region:US-NY |display=inline |name= Macondo (restaurant) |format= dms |accessdate=20150121}}</ref>

== Hivatkozások ==
{{reflist|2}}

== Fordítás ==
* {{fordítás|es|Macondo|oldid=78937791}}
* {{fordítás|en|Macondo|oldid=640649692}}


[[Kategória:Fiktív helyek]]
[[Kategória:Fiktív helyek]]
[[Kategória:Kolumbia]]
[[Kategória:Kolumbia]]
[[Kategória:Latin-Amerika kultúrája]]

[[it:Cent'anni di solitudine#Macondo]]

A lap 2015. január 21., 11:49-kori változata

Macondo egy képzeletbeli kolumbiai falu az irodalmi Nobel-díjas Gabriel García Márquez Száz év magány[1][2] című regényében.

Ez a képzeletbeli falu sok tekintetben hasonlít Aracatacára (Kolumbia, Magdalena megye), arra a ma már kisvárossá növekedett falura, ahol Gabriel García Márquez született és a gyermekéveit töltötte nagyszülei házában.

2006-ben Pedro Sánchez Rueda polgármester kezdeményezte, hogy a település neve legyen Macondo. Ezzel szerette volna a szegénységbe süllyedt és csőd szélén álló Aracataca gazdaságát fellendíteni és a turistákat odavonzani. Az erre kiírt népszavazás azonban érvénytelenül zárult az alacsony részvételi arány miatt, így a javaslat nem lépett életbe.[3]

A név eredete

Maga García Márquez az Azért élek, hogy elmeséljem az életemet[4][5] című önéletrajzi regényében azt írja, hogy emlékei szerint Macondo egy banánültetvény neve volt Aracata közelében, a névtáblát pedig a vonatból látta, amikor nagyapjával együtt utaztak. Rögtön ezután azonban megemlíti, hogy később egy enciklopédiában azt olvasta, hogy egy ceibafafajtának a neve, ám saját bevallása szerint soha nem sikerült meggyőződnie róla, hogy létezik-e ilyen nevű fa. Még később az Encyclopædia Britannicában azt a meghatározást találta, hogy a makondo egy Tanganyikában élő vándorló nép neve.

A név eredete másokat is foglalkoztatott. Dasso Saldívar író a Gabriel García Márquez: El viaje a la semilla, la biografía[6] című életrajzban négy lehetséges eredetet is felvetett, ezek részben hasonlítanak ahhoz, amit Márquez is említett:

La Vereda Macondo, nem messze Aracatacától
  • Elsőként és legvalószínűbb lehetőségként Saldívar is úgy véli, hogy Macondo egy bizonyos Manuel Dávila García banánültetvényes haciendája volt a Sevilla folyó partján, nem messze Aracatától.
  • Azt is megemlíti, hogy a macondo a banán bantu eredetű neve volt. E magyarázat szerint a szó a makonde szóból származik, ami a likonde többesszáma, szó szerinti jelentése pedig „az ördög eledele”. Idővel ezt a szót a karibi partvidéken egy nagyon értékes fafajta (Cavanillesia platanifolia) neveként kezdték el használni,[7] ami viszont a 20. század elejére a túlzott kitermelés miatt gyakorlatilag kipusztult. A magyarázat szerint a regényben többször is említett United Fruit társaságnak ez a birtoka onnan kapta a nevét, hogy korábban két ilyen fa is volt rajta.
  • Állítólag Pivijay közigazgatási területén volt egy Macondo nevű település. Saldívar nem állítja, hogy ennek köze lett volna a fent említett haciendához, csak sejteti, hogy közelsége miatt innen kaphatta a birtok a nevét.
  • Végül pedig macondónak hívnak egy a környéken igen elterjedt, a bingóhoz hasonlító szerencsejátékot is. A játékban hatoldalú pörgettyűt használnak, aminek minden oldalára más ábra van bevésve, ezek közül az egyik egy makondofát ábrázol, innen ered a játék neve.

Egyesek pedig azt feltételezik, hogy a macondo szó a ma- és a cóndo’ összetételéből jött létre. A ma- előtagot sok afrikai nyelvben használják a többesszám képzésére, a cóndo’ pedig a kondorkeselyűt jelentő spanyol cóndor szó karibi tájszólásban. Ebben az esetben Macondo azt jelentené, hogy „kondorkeselyűk”.

A Száz év magány helyszíne

A Száz év magány regény alapján Macondo története, elhelyezkedése és a falu egyes helyszínei is jól leírhatók. Talán ennek köszönhető, hogy sok olvasó meg van róla győződve, hogy Macondo a valóságban is létezik.

Történelme

Macondót a Buendía család pátriárkája, José Arcadio Buendía és az általa vezetett expedíció tagjai alapították, akik barátaikkal, feleségükkel, gyerekeikkel, háziállataikkal és szerszámaikkal együtt útra keltek, hogy a hegyeken nyugat felé átkelve kijáratot találjanak a tengerhez. A falut azon a helyen építették fel, ahol huszonhat hónapnyi bolyongás után José Arcadio Buendía álmában egy zajos várost látott tükörfalú házakkal, melynek neve Macondo volt.

„ José Arcadio Buendía álmot látott azon az éjszakán: egy lármás város emelkedett körülötte tükörfalú házakkal. Megkérdezte, hogy hívják a várost, amire egy olyan szót mondtak, amelyet még sohasem hallott, amely nem jelentett semmit, de álmában természetfölötti hangzása volt: Macondo. ”
– Gabriel García Márquez: Száz év magány (ford. Székács Vera)

Fekvése

Macondót egy folyó partján építették fel, „melynek áttetsző vize őskori tojás nagyságú, sima, fehér köveken hömpölygött”[2]. Riohacha városától nyugatra fekszik, egy szinte átjárhatatlan hegy zárja el a külvilágtól. „Délen a láp terült el”, azon túl pedig a nagy mocsárvilág, amelynek a faluba évente ellátogató „cigányok állítása szerint nem volt határa” és nyugaton végtelen víztükörben folytatódott. José Arcadio Buendía úgy vélte, csak észak felé vezet út a külvilág és a civilizáció felé, ezért korábbi társaival újabb expedíciót szervezett. Több napi tartó bolyongás után végül a korábban nem talált tenger partján kötnek ki, ahol José Arcadio így fakad ki:

„ – A súly essen belé! – kiáltotta. – Macondót mindenütt víz veszi körül. ”
– Gabriel García Márquez: Száz év magány (ford. Székács Vera)

A regényben a falut végül egy hatalmas ciklon rombolja le, miközben a Buendía család utolsó ivadéka is meghal.

Helyszínek

  • A Buendía család házában zajlik a könyv cselekményének nagy része, amelyet egymás után több alkalommal is bővítenek, hogy legyen hely az utódok, házastársaik és a látogatók számára is.
  • Melchiades kamrája, ahol a hét tengert megjárt cigány műszereit őrzik és ahol José Arcadio alkímiai kísérleteket végez, majd később Második José Aureliano ötvösműhelyt rendez be.
  • A temető, ahová a falu első halottját, Melchiadest temetik.
  • A laktanya, amit az Aureliano Buendía ezredes vezette harminckét háború egyikében bevesznek a kormánycsapatok.

Macondo García Márquez műveiben

Márqueznek nem a Száz év magány az első és egyetlen írása, ami Macondóban játszódik vagy ahol említi a falu nevét.

Regények

  • Söpredék (La hojarasca), ami Macondóban játszódik.
  • Az ezredes úrnak nincs, aki írjon ( El coronel no tiene quien le escriba), ami egy Macondóhoz közel eső kis faluban játszódik, évekkel a forradalom után.
  • Mamá Grande temetése (Los funerales de la Mamá Grande)
  • Baljós óra (La mala hora), ami Macondo közelében játszódik egy kis faluban.
  • Száz év magány (Cien años de soledad)
  • Azért élek, hogy elmeséljem az életemet (Vivir para contarla),
  • Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája (Crónica de una muerte anunciada), ami megemlíti a falu nevét.

Novella

  • (Isabel monológja, miközben az esőt nézi Macondóban (El monólogo de Isabel viendo llover en Macondo (1955)

A név egyéb előfordulásai

  • Az 1974-ben bemutatott Kínai negyed című filmben Jake Gittes nyomoz Hollis Mulwray után a fiktív El Macondo Apartments lakónegyedben. Richard Sylbert, a film egyik alkotója szerint valóban García Márquez Macondójára utaltak.[8]
  • Az 1990-es évek közepén a McOndo antológia[9] megjelenésével kezdődött Latin-Amerikában a McOndo jelenség, ami a mágikus realizmussal szembeforduló új irónemzedék válaszreakciója volt a 60-as és a 70-es évek latin-amerikai irodalmi boomjára, nevét pedig Macondo és a McDonald's összeolvasztásával nyerte.
  • Az El sol brilla por la noche en Cachemira[10] regény főhőse Macondóba vágyik és ott szeretné megvalósítani élete álmát.
  • Macondónak hívnak egy menekülttábort Bécs külvárosában.[12][13] Az 1970-es évek elején a Pinochet diktatúrája elől menekülő chileiek adták ezt a nevet a tábornak. Korábban a táborba az első nagy menekülthullám 1956-ban érkezett Magyországról, majd 1968-ban Romániából és Csehszlovákiából, de fogadtak be vietnami „csónakos embereket” is. Közülük és leszármazottaik közül sokan ma is a táborban élnek mint „permanens menekültek”, miközben újabbak érkeznek a világ más háború sújtotta vidékeiről: Szomáliából, Afganisztánból Irakból, Csecsenföldről, stb.
  • A Bi-2 népszerű orosz rockegyüttes 2006-ban megjelent Tej (Молоко) című albumán az egyik dal címe Macondo (Макондо).[14] A dal refrénje: „Eső hullott Macondóra, pont az évszázad közepén. (На Макондо падал дождь, в самой середине века.” Az együttes első sikerét 2000-ben aratta Az ezredes úrnak nincs, aki írjon (Полковнику никто не пишет) című számával.[15]
  • A Száz év magány regényre utalva Macondo a neve egy New York-i étteremnek.[16][17]

Hivatkozások

  1. ↑ Márquez, Gabriel García. Cien años de soledad. Buenos Aires: Editorial Sudamericana. ISBN 843760494X (1967) 
  2. ↑ a b Márquez, Gabriel García. Száz év magány, ford. Székács Vera, Budapest: Magvető Könyvkiadó. ISBN 9789631420494 (2012) 
  3. ↑ Aracataca no será Macondo. El Mundo, 2006. június 26. (Hozzáférés: 2015. január 20.)
  4. ↑ Márquez, Gabriel García. Azért élek, hogy elmeséljem az életemet, ford. Székács Vera, Budapest: MAGVETŐ KFT.. ISBN 9789631423327 (2003. 01) 
  5. ↑ García Márquez, Gabriel. Vivir para contarla, 1, Bogotá: Carvajal Soluciones Educativas S.A.S (2002. november 9.). ISBN 9789580470168 
  6. ↑ Saldivar, Dasso. GABRIEL GARCIA MARQUEZ: EL VIAJE A LA SEMILLA. Madrid: ALFAGUARA, 115-117. o.. ISBN 9788420482507 (1997) 
  7. ↑ Enciclopédia Agrícola Brasileira: I-M Vol. 4. EdUSP, 346–. o. (1995). ISBN 9788531407192. Hozzáférés ideje: 2015. január 21. 
  8. ↑ Iorio, Paul: < A Guide to Movie's Many Location Sites. LA Times, 1999. július 8. (Hozzáférés: 2015. január 21.) „See: page 2, location #8, El Macondo Apartments”
  9. ↑ McOndo. Grijalbo Mondadori (1996). ISBN 8439701357. Hozzáférés ideje: 2015. január 21. 
  10. ↑ Pascual, Andrés. El sol brilla por la noche en Cachemira. Editorial Planeta. ASIN: B009LRNFPK (2012. október 16.). Hozzáférés ideje: 2015. január 21. 
  11. ↑ Perec, Georges. La Vie mode d'emploi. Franciaország: Le Livre de Poche (1980. január 1.). ISBN 2253023906. Hozzáférés ideje: 2015. január 21. 
  12. ↑ Macondo - Refuge in Austria, 2006. 03. (Hozzáférés: 2015. január 21.) „Thus arose an unusual, oddly assorted village to which Chilean refugees gave the name 'Macondo.'”
  13. ↑ 3 and a half months on Earth (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 21.)
  14. ↑ Макондо. YouTube
  15. ↑ Полковнику никто не пишет. YouTube
  16. ↑ Signore, John Del: Openings Roundup: Macondo, Socarrat Paella Bar, The Frying Pan. Gothamist, 2008. július 12. (Hozzáférés: 2015. január 21.)
  17. ↑ Biography of restaurateur Hector Sanz and Chef Maximo Tejada. Macondo NYC é. sz. 40° 43′ 22″, ny. h. 73° 59′ 21″

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Macondo című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Macondo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Macondo&oldid=15535142”