„Bautzen” változatai közötti eltérés

	Bautzen (Budyšin)
	; Bautzen címere
	; Bautzen címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Kerület	Drezda
Járás	Bautzen járás (2008–)
Alapítás éve	1201
Polgármester	Christian Schramm (CDU)
Irányítószám	02625
Körzethívószám	03591; 035935;
Rendszám	BZ
Testvérvárosok	Lista Worms (1990–); Heidelberg (1991. június 29. – ); Dreux (1992–); Jablonec nad Nisou (1993–); Jelenia Góra (1993–);
	Népesség
Teljes népesség	38 140 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1532 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	204 m
Terület	66,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 10′ 53″, k. h. 14° 25′ 26″Koordináták: é. sz. 51° 10′ 53″, k. h. 14° 25′ 26″
	Bautzen Pozíció Szászország térképén
	Elhelyezkedése Szászország térképén
	Bautzen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bautzen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. február 3., 19:46-kori változata

Bautzen (kiejtése^ⓘ, 1868 előtt Budissin, szorb nyelven Budyšin, lengyelül Budziszyn) ősrégi város Németországban, Szászország tartományban. Az azonos nevű járás székhelye. Lakóinak száma: 42.391 (2003). Drezdától keletre, a Spree folyó mellett fekszik. Felső-Lausitz (régiesen: Luzsica) székhelye, a németországi szorb kisebbség központja.

Története

Az első írásos említés 1002-ből származik. 1018 és 1033 között lengyel fennhatóság alatt volt. Ezután a Német-római Birodalomhoz, 1319 után Csehországhoz tartozott.A 15. század végén Hunyadi Mátyás birtokában volt a város. Az egykoron Mátyás király által újjáépített vár kapuja felett ma is látható a király leghívebb ábrázolásának tekintett dombormű, amelynek másolata Budapesten a Hilton szállóba beépített Domonkos-rendi templom falában látható. A város a középkor folyamán tagja volt a „Hat felső-lausitzi város szövetségének”, Görlitz, Zittau, Löbau, Kamenz, Lauban mellett. Bautzen 1635-től tartozik Szászországhoz.

A náci Németország a Groß-Rosen nevű koncentrációs tábort működtette Bautzenben. Buchenwaldba való deportálása előtt a német kommunista vezető, Ernst Thälmann is ebben a táborban raboskodott.

A Német Demokratikus Köztársaság idején a „Sárga nyomorúság” (Gelbes Elend) gúnynevű börtön működött a városban, ahol főleg ellenzékiek töltötték szabadságvesztésüket. A város 2002-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját.

Kultúra

Múzeumok:

Stadtmuseum Bautzen – Városi múzeum
Das Sorbische Museum Bautzen/Serbski muzej Budyšin – Szorb múzeum
Domschatzkammer St. Petri
Alte Wasserkunst
Gedenkstätte Bautzen

Színházak:

Német-szorb Népszínház (Deutsch-sorbisches Volkstheater/Nemško-serbske Ludowe Dźivadło): A szorb népszínházat 1948-ban alapították, majd 1963-ban egyesítették a városi német színházzal (ez utóbbit 1796-ban alapították) A színház német, felső- és alsószorb nyelven játszik. (A felsőszorb nyelvjárást a városban és környékén beszéli a kisebbség (35000 beszélő), a másik dialektust Cottbus környékén beszélik, (15000 beszélő)) Az előadások többsége német nyelvű, de szimultán fordítás biztosított. A színház 1996 óta nyaranként szabadtéren is játszik, és kétnyelvű bábszínház is kapcsolódik hozzá. A színház saját színészképzést tart fenn.

Sorbisches National-Ensemble/Serbski ludowy ansamble (turnészínház, alapítva: 1952)

Híres emberek

Bogna Koreng szorb műsorvezető 1965-ben itt született.
Rudolf Hermann Lotze német filozófus, egyetemi tanár 1817-ben itt született.
Paul Schneevogel (Paulus Niavis) német humanista pedagógus, író valószínűleg itt halt meg 1514 körül.

Testvértelepülések

Jegyzetek

↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Bautzen témájú médiaállományokat.

Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[ea79d7941459e3df58384dc321384f29a852590e-1] Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

[1]

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 == Története ==
 [[Fájl:Town hall Bautzen 100.JPG|bélyegkép|balra|160px|A bautzeni városháza]]
-Az első írásos említés [[1002]]-ből származik. [[1018]] és [[1033]] között lengyel fennhatóság alatt volt. Ezután a [[Német-római Birodalom]]hoz, [[1319]] után [[Csehország]]hoz tartozott.A [[15. század]] végén [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] birtokában volt a város. Az egykoron Mátyás király által újjáépített vár kapuja felett ma is látható a király leghívebb ábrázolásának tekintett dombormű, amelynek másolata [[Budapest]]en a Hilton szállóba beépített domonkosrendi templom falában látható. A város a középkor folyamán tagja volt a „Hat felső-lausitzi város szövetségének”, [[Görlitz]], [[Zittau]], [[Löbau]], [[Kamenz]], [[Lauban]] mellett. Bautzen [[1635]]-től tartozik Szászországhoz.
+Az első írásos említés [[1002]]-ből származik. [[1018]] és [[1033]] között lengyel fennhatóság alatt volt. Ezután a [[Német-római Birodalom]]hoz, [[1319]] után [[Csehország]]hoz tartozott.A [[15. század]] végén [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] birtokában volt a város. Az egykoron Mátyás király által újjáépített vár kapuja felett ma is látható a király leghívebb ábrázolásának tekintett dombormű, amelynek másolata [[Budapest]]en a Hilton szállóba beépített Domonkos-rendi templom falában látható. A város a középkor folyamán tagja volt a „Hat felső-lausitzi város szövetségének”, [[Görlitz]], [[Zittau]], [[Löbau]], [[Kamenz]], [[Lauban]] mellett. Bautzen [[1635]]-től tartozik Szászországhoz.
 A [[Harmadik Birodalom|náci Németország]] a ''Groß-Rosen'' nevű [[koncentrációs tábor]]t működtette Bautzenben. [[Buchenwald]]ba való deportálása előtt a német [[kommunista]] vezető, [[Ernst Thälmann]] is ebben a táborban raboskodott.