„Karácsonkő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a szöveg pozíciója
Új képek
1. sor: 1. sor:
{{Román település infobox
{{Román település infobox
| magyar név = Karácsonkő
|román név = Piatra Neamț
|magyar név = Karácsonkő
| kép = Istvan-torony Karacsonko.jpg
|német név =
| képaláírás = Az István-torony
|kép = Piatra Neamt from The Telegondola 11.JPG
<!-- | címer = Coa_PiatraNeamt RO.gif -->
|képméret =
⚫
| címer = Actual Piatra Neamt CoA.png
|képaláírás = A város panorámája a lanovkából
⚫
| történelmi régió = Moldva
⚫
|címer = Actual Piatra Neamt CoA.png
⚫
| fejlesztési régió =Északkelet-romániai fejlesztési régió
|zászló =
⚫
| megye = Neamț
⚫
|történelmi régió = Moldva
| rang = megyeszékhely
⚫
|fejlesztési régió = Északkelet-romániai fejlesztési régió
⚫
| beosztott falvak = [[Ciritei]], [[Doamna]], [[Valény (Neamţ megye)|Văleni]]
⚫
|megye = Neamț
| polgármester = Gheorghe Ștefan
|rang = [[municípium (Románia)|municípium]]
⚫
| magyar lakosság = 148
|községközpont =
⚫
| népsűrűség = 1354
⚫
|beosztott falvak = [[Ciritei]], [[Doamna]], [[Valény (Neamţ megye)|Văleni]]
⚫
| tengerszint feletti magasság = 310
|polgármester = Gheorghe Ștefan ([[Demokrata Liberális Párt (Románia)|PD-L]])
⚫
| terület = 77,4
|irányítószám = 610004–610360
⚫
| szélességi fok = 46
|körzethívószám = +40 x33<ref>Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.</ref>
⚫
| szélességi ívperc = 55
|község népesség =
⚫
| szélességi ívmásodperc = 39
|község népesség éve =
⚫
| hosszúsági fok = 26
|község népesség forrás =
⚫
| hosszúsági ívperc = 22
⚫
|magyar lakosság = 148
⚫
| hosszúsági ívmásodperc = 15
⚫
|népsűrűség = 1354
⚫
|szöveg pozíciója =left
|népsűrűség forrás =
⚫
| weboldal = www.primariapn.ro/index.php
⚫
|tengerszint feletti magasság = 310

⚫
|terület = 77,4
⚫
|szélességi fok = 46
⚫
|szélességi ívperc = 55
⚫
|szélességi ívmásodperc = 39
⚫
|hosszúsági fok = 26
⚫
|hosszúsági ívperc = 22
⚫
|hosszúsági ívmásodperc = 15
⚫
|szöveg pozíciója = balra
⚫
|weboldal = www.primariapn.ro/
}}
}}


'''Karácsonkő''' ([[Román nyelv|románul]] ''Piatra Neamț'') [[város]] az [[Aranyos-Beszterce]] partján, [[Neamț megye|Neamț megyében]], [[Moldva|Moldvában]], [[Románia|Romániában]]. Mivel a [[Keleti-Kárpátok]] nyúlványainak lábainál fekszik, a város tája festői.
'''Karácsonkő''' ([[Román nyelv|románul]] ''Piatra Neamț'') [[város]] az [[Aranyos-Beszterce]] partján [[Románia|Romániában]], [[Moldva|Moldvában]]. [[Neamț megye]] székhelye. Mivel a [[Keleti-Kárpátok]] nyúlványainak lábainál fekszik, a város tája festői.


== Neve ==
== Neve ==
A város első írásos említésekor (1395) a neve Karácsonkő: „in terra nostra Molduana ante villam Karachonkw.” <ref>http://lexikon.katolikus.hu/K/Karácsonykő.html</ref> A román név ''Piatra lui Crăciun'' ennek a fordítása. A várost nevezték még ''Târgu Piatra''nak (azaz kővásár) vagy egyszerüen ''Piatra''nak (kő) is. A kommunista időkben nevezték el Piatra Neamț-nak, hogy a kereszténységre utaló nevet eltüntessék. A Neamț a város folyójának a neve, és vagy „németet” jelent, vagy pedig egy „csendes, néma” jelentésű szláv szóból ered.
A város első írásos említésekor (1395) a neve Karácsonkő: „in terra nostra Molduana ante villam Karachonkw.” <ref>http://lexikon.katolikus.hu/K/Karácsonykő.html</ref> A román név ''Piatra lui Crăciun'' ennek a fordítása. A várost nevezték még ''Târgu Piatra''nak (azaz kővásár) vagy egyszerüen ''Piatra''nak (kő) is. A kommunista időkben nevezték el Piatra Neamț-nak, hogy a kereszténységre utaló nevet eltüntessék. A Neamț a város folyójának a neve, és vagy „németet” jelent, vagy pedig egy „csendes, néma” jelentésű szláv szóból ered.


A Karácsonkő név eredetével kapcsolatban két elmélet létezik, az egyik szerint a Karácsony személynévből jön, a másik szerint a kerecsen(sólyom), régiesen karacsun szóból. Ez utóbbi feltevést az is támogatja, hogy a környéken számos magyar eredetű, sólyomfajtáról elnevezett hegy található ([[Csalhó-hegység|Csalhó]] - Ceahlău : a csaholó, csagoló sólyomfajta ragadozó madárról,<ref>http://dictionare.edu.ro/definitie/ceahl%C4%83u</ref> Ráró - Rarău: sólyomfajta,<ref>http://www.referatele.com/referate/geografie/online19/Rezervatia-Pietrele-Doamnei-Rarau-referatele-com.php</ref> Sólyomkő - Piatra Șoimului <ref>http://dictionare.edu.ro/definitie/soim</ref>). Állítólag a csángóföldi Klézsén az öregek Kerecsenkőnek nevezik a várost.<ref>[[Duma-István András]] közlése</ref>
A Karácsonkő név eredetével kapcsolatban két elmélet létezik, az egyik szerint a Karácsony személynévből jön, a másik szerint a kerecsen(sólyom), régiesen ''karacsun'' szóból. Ez utóbbi feltevést az is támogatja, hogy a környéken számos magyar eredetű, sólyomfajtáról elnevezett hegy található ([[Csalhó-hegység|Csalhó]] - Ceahlău : a csaholó, csagoló sólyomfajta ragadozó madárról,<ref>http://dictionare.edu.ro/definitie/ceahl%C4%83u</ref> Ráró - Rarău: sólyomfajta,<ref>http://www.referatele.com/referate/geografie/online19/Rezervatia-Pietrele-Doamnei-Rarau-referatele-com.php</ref> Sólyomkő - Piatra Șoimului <ref>http://dictionare.edu.ro/definitie/soim</ref>). Állítólag a csángóföldi Klézsén az öregek Kerecsenkőnek nevezik a várost.<ref>[[Duma-István András]] közlése</ref>


== Földrajz ==
== Földrajz ==
[[Fájl:Piatra Neamt - Top Of Mt. Cozla 1 (lake).JPG|bélyegkép|balra|160px|Az Aranyos-Besztercén lévő egyik víztározó]]
⚫
A várost a Pietricica (590 m), Cozla (679 m), Cernegura (852 m), Bâtca Doamnei (462 m) és a Cârloman (617 m) nevű dombok veszik körül, amelyek mind a [[Kárpátok]]hoz tartoznak.
Karácsonkő 350&nbsp;km-re [[Bukarest]]től északra fekszik, a történelmi [[Moldva]] középső-keleti részén. A legközelebbi repülőtér 60&nbsp;km-re délre [[Bákó]]ban van. Megközelíthető a Bukarest-[[Jászvásár]] útvonalon, illetve a Jászvásár–[[Szucsáva]]–[[Marosvásárhely]] útvonalon is.
Karácsonkő 350&nbsp;km-re [[Bukarest]]től északra fekszik, a történelmi [[Moldva]] középső-keleti részén. A legközelebbi repülőtér 60&nbsp;km-re délre [[Bákó]]ban van. Megközelíthető a Bukarest-[[Jászvásár]] útvonalon, illetve a Jászvásár–[[Szucsáva]]–[[Marosvásárhely]] útvonalon is.

⚫
A várost a Pietricica (590 m), Cozla (679 m), Cernegura (852 m), Bâtca Doamnei (462 m) és a Cârloman (617 m) nevű dombok veszik körül, amelyek mind a [[Keleti-Kárpátok]]hoz tartoznak. Mellette található az [[Aranyos-Beszterce]] két víztározója.

== Városrészek ==
[[Fájl:Pnt map.svg|bélyegkép|jobbra|250px|A városközpont térképe]]
A város a következő negyedekre van felosztva:
A város a következő negyedekre van felosztva:
* Központ (Centru)
* Központ (Centru)
48. sor: 62. sor:


== Történelem ==
== Történelem ==
Karácsonkő és környéke egyike Románia legrégebben lakott területeinek. A legkorábbi bizonyítékok az emberi jelenlétre a [[paleolitikum]]ból származnak, körülbelül [[Kr. e. 100 000]]-ből.
Karácsonkő és környéke egyike Románia legrégebben lakott területeinek. A legkorábbi bizonyítékok az emberi jelenlétre a [[paleolitikum]]ból származnak, körülbelül [[i. e. 100 000]]-ből.
A városban és környékén végzett ásatásokból kiderülnek, a mai város helyén egykoron egy dák település, Petrodava állt. Az első városias épületek [[I. Péter moldvai fejedelem]] idejéből származnak.
A városban és környékén végzett ásatásokból kiderülnek, a mai város helyén egykoron egy [[dákok|dák]] település, Petrodava állt. Az első városias épületek [[I. Péter moldvai fejedelem]] idejéből származnak.
"Petrovada" várát már [[Klaudiosz Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]] is említette egyik munkájában. Ez a Cuejd (Kövesd) patak mentén emelt vár a többi erődítménnyel együtt már az i. e. I-II. században tekintélyes védelmi rendszert alkothatott. A régészeti feltárások során itt várfalak és kultikus épületmaradványok is előkerültek.
„Petrovada” várát már [[Klaudiosz Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]] is említette egyik munkájában. Ez a Kövesd (''Cuejd'') patak mentén emelt vár a többi erődítménnyel együtt már az i. e. 1-2. században tekintélyes védelmi rendszert alkothatott. A régészeti feltárások során itt várfalak és kultikus épületmaradványok is előkerültek.

A népvándorlás korában a törzsi védelmi rendszer elpusztult, és a várak is romhalmazzá omlottak össze.
A népvándorlás korában a törzsi védelmi rendszer elpusztult, és a várak is romhalmazzá omlottak össze.


Karácsonkő (Piatra Neamt) csak a késő középkorban került újra a figyelem előterébe; fokozatosan épült ki, a [[16. század]]ban már jelentős település volt, és lakói védelmére ekkor már várat is emeltek. [[Stefan cel Mare]] fejedelem idejében pedig már a növekedésnek indult kereskedővárosban fejedelmi kastély is állt.
Karácsonkő csak a késő [[középkor]]ban került újra a figyelem előterébe; fokozatosan épült ki, a [[16. század]]ban már jelentős település volt, és lakói védelmére ekkor már várat is emeltek. [[Stefan cel Mare]] fejedelem idejében pedig már a növekedésnek indult kereskedővárosban fejedelmi kastély is állt.


A [[17. század|17]]–[[18. század]]ban a település kézműipara is lendületes fejlődésnek indult. Itt működött [[Moldva]] első papírmalma is.
A [[17. század|17]]–[[18. század]]ban a település kézműipara is lendületes fejlődésnek indult. Itt működött [[Moldva]] első papírmalma is.
60. sor: 75. sor:


== Népessége ==
== Népessége ==
[[Fájl:Piatraneamtvedereaeriana.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Karácsonkő]]
2002-ben 104&nbsp;914 lakosából 98,08% román (102&nbsp;906), 1,3% cigány (1364) és 0,14% magyar (148) volt.
2002-ben 104&nbsp;914 lakosából 98,08% román (102&nbsp;906), 1,3% cigány (1364) és 0,14% magyar (148) volt.


A lakosság vallás szerinti megoszlása: 94,79% ortodox (99&nbsp;454) és 3% római katolikus (3152). Ők a csángómagyarok.
A lakosság vallás szerinti megoszlása: 94,79% ortodox (99&nbsp;454) és 3% római katolikus (3152). Ők a [[Moldvai csángók|csángómagyarok]].


== Kultúra és oktatás ==
== Kultúra és oktatás ==
Karácsonkő az otthona a Neamț megyei Ifjúsági Színháznak, a G. T. Kirileanu könyvtárnak. Több nemzetközi zenei és népzenei fesztiválnak ad otthont.
Karácsonkő az otthona a Neamț megyei Ifjúsági Színháznak, a [[Gheorghe T. Kirileanu|G. T. Kirileanu]] könyvtárnak. Több nemzetközi zenei és népzenei fesztiválnak ad otthont.
A ''Petru Rareș Nemzeti Kollégium'' székhelye is itt van, illetve itt székel a ''Victor Brauner Művészeti Egyetem'' is.
A ''[[Petru Rareș]] Nemzeti Kollégium'' székhelye is itt van, illetve itt székel a ''Victor Brauner Művészeti Egyetem'' is.


== Látnivalók ==
== Látnivalók ==
[[Fájl:Istvan-torony Karacsonko.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|Az István-torony]]
* '''István-torony''' - a [[15. század]]ban emelték, [[Stefan cel Mare|I. István moldvai fejedelem]] uralkodása idején. Az 1499-ből származó épület alul négyszöges, felül nyolcszöges, sarokpontjain támpillérekkel közrefogott, melyen [[gótikus]] részletek figyelhetők meg. Felső része későbbi kiegészítésként alakult ki.
* '''István-torony''' - a [[15. század]]ban emelték, [[Stefan cel Mare|I. István moldvai fejedelem]] uralkodása idején. Az 1499-ből származó épület alul négyszöges, felül nyolcszöges, sarokpontjain támpillérekkel közrefogott, melyen [[gótikus]] részletek figyelhetők meg. Felső része későbbi kiegészítésként alakult ki.


80. sor: 97. sor:


== Testvérvárosok ==
== Testvérvárosok ==
[[Fájl:Telegondolaneamt.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Lanovka]]
* {{Zászló|Franciaország}} [[Roanne]], [[Franciaország]]
* {{Zászló|Franciaország}} [[Roanne]], [[Franciaország]]
* {{Zászló|Spanyolország}} [[Manilva]], [[Spanyolország]]
* {{Zászló|Spanyolország}} [[Manilva]], [[Spanyolország]]

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
* Moldvai utazások (Panoráma 1978) ISBN 963-243-099-9
* ''Moldvai utazások'' (Panoráma, 1978) ISBN 963-243-099-9


== Külső hivatkozások ==
{{források}}
{{commonskat|Piatra Neamţ}}
{{commonskat|Piatra Neamț}}
* [https://www.primariapn.ro/ A helyi önkormányzat honlapja]
* [http://www.piatra-neamt.net/ Karácsonkő Portál] {{ro}}
* [http://www.viziteazapiatraneamt.ro/ Turisztikai honlap] {{ro}}


{{Neamț megye települései}}
{{Neamț megye települései}}


{{DEFAULTSORT:Karac~sonko~}}
{{DEFAULTSORT:Karac~sonko~}}

[[Kategória:Románia városai]]
[[Kategória:Románia városai]]
[[Kategória:Neamț megye települései]]
[[Kategória:Neamț megye települései]]

A lap 2013. május 10., 22:43-kori változata

Karácsonkő (Piatra Neamț)
A város panorámája a lanovkából
A város panorámája a lanovkából
Karácsonkő címere
Karácsonkő címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMoldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeNeamț
Rangmunicípium
KözségközpontPiatra Neamț
Beosztott falvak
  • Ciritei
  • Doamna
  • Văleni
PolgármesterGheorghe Ștefan (PD-L)
Irányítószám610004–610360
Körzethívószám+40 x33[1]
SIRUTA-kód120726
Népesség
Népesség82 375 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság42 (0%, 2021)[4]
Község népessége79 679 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség1354 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság310 m
Terület77,4 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 26° 22′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 26° 22′ 15″
Karácsonkő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsonkő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karácsonkő (románul Piatra Neamț) város az Aranyos-Beszterce partján Romániában, Moldvában. Neamț megye székhelye. Mivel a Keleti-Kárpátok nyúlványainak lábainál fekszik, a város tája festői.

Neve

A város első írásos említésekor (1395) a neve Karácsonkő: „in terra nostra Molduana ante villam Karachonkw.” [5] A román név Piatra lui Crăciun ennek a fordítása. A várost nevezték még Târgu Piatranak (azaz kővásár) vagy egyszerüen Piatranak (kő) is. A kommunista időkben nevezték el Piatra Neamț-nak, hogy a kereszténységre utaló nevet eltüntessék. A Neamț a város folyójának a neve, és vagy „németet” jelent, vagy pedig egy „csendes, néma” jelentésű szláv szóból ered.

A Karácsonkő név eredetével kapcsolatban két elmélet létezik, az egyik szerint a Karácsony személynévből jön, a másik szerint a kerecsen(sólyom), régiesen karacsun szóból. Ez utóbbi feltevést az is támogatja, hogy a környéken számos magyar eredetű, sólyomfajtáról elnevezett hegy található (Csalhó - Ceahlău : a csaholó, csagoló sólyomfajta ragadozó madárról,[6] Ráró - Rarău: sólyomfajta,[7] Sólyomkő - Piatra Șoimului [8]). Állítólag a csángóföldi Klézsén az öregek Kerecsenkőnek nevezik a várost.[9]

Földrajz

Az Aranyos-Besztercén lévő egyik víztározó

Karácsonkő 350 km-re Bukaresttől északra fekszik, a történelmi Moldva középső-keleti részén. A legközelebbi repülőtér 60 km-re délre Bákóban van. Megközelíthető a Bukarest-Jászvásár útvonalon, illetve a Jászvásár–Szucsáva–Marosvásárhely útvonalon is.

A várost a Pietricica (590 m), Cozla (679 m), Cernegura (852 m), Bâtca Doamnei (462 m) és a Cârloman (617 m) nevű dombok veszik körül, amelyek mind a Keleti-Kárpátokhoz tartoznak. Mellette található az Aranyos-Beszterce két víztározója.

Városrészek

A városközpont térképe

A város a következő negyedekre van felosztva:

  • Központ (Centru)
  • Dărmănești
  • Precista
  • Mărăței
  • Május 1. (1 Mai)
  • Sarata
  • Szőlősvölgy (Valea Viei)
  • Régi állomás (Gara Veche)
  • Remény negyed (Speranța)

Történelem

Karácsonkő és környéke egyike Románia legrégebben lakott területeinek. A legkorábbi bizonyítékok az emberi jelenlétre a paleolitikumból származnak, körülbelül i. e. 100 000-ből. A városban és környékén végzett ásatásokból kiderülnek, a mai város helyén egykoron egy dák település, Petrodava állt. Az első városias épületek I. Péter moldvai fejedelem idejéből származnak. „Petrovada” várát már Ptolemaiosz is említette egyik munkájában. Ez a Kövesd (Cuejd) patak mentén emelt vár a többi erődítménnyel együtt már az i. e. 1-2. században tekintélyes védelmi rendszert alkothatott. A régészeti feltárások során itt várfalak és kultikus épületmaradványok is előkerültek.

A népvándorlás korában a törzsi védelmi rendszer elpusztult, és a várak is romhalmazzá omlottak össze.

Karácsonkő csak a késő középkorban került újra a figyelem előterébe; fokozatosan épült ki, a 16. században már jelentős település volt, és lakói védelmére ekkor már várat is emeltek. Stefan cel Mare fejedelem idejében pedig már a növekedésnek indult kereskedővárosban fejedelmi kastély is állt.

A 17–18. században a település kézműipara is lendületes fejlődésnek indult. Itt működött Moldva első papírmalma is.

Az elmúlt századokban több hullámban csángók települtek a városba, de a 20. század során asszimilálódtak a román többségbe.

Népessége

Karácsonkő

2002-ben 104 914 lakosából 98,08% román (102 906), 1,3% cigány (1364) és 0,14% magyar (148) volt.

A lakosság vallás szerinti megoszlása: 94,79% ortodox (99 454) és 3% római katolikus (3152). Ők a csángómagyarok.

Kultúra és oktatás

Karácsonkő az otthona a Neamț megyei Ifjúsági Színháznak, a G. T. Kirileanu könyvtárnak. Több nemzetközi zenei és népzenei fesztiválnak ad otthont. A Petru Rareș Nemzeti Kollégium székhelye is itt van, illetve itt székel a Victor Brauner Művészeti Egyetem is.

Látnivalók

Az István-torony
  • István-torony - a 15. században emelték, I. István moldvai fejedelem uralkodása idején. Az 1499-ből származó épület alul négyszöges, felül nyolcszöges, sarokpontjain támpillérekkel közrefogott, melyen gótikus részletek figyelhetők meg. Felső része későbbi kiegészítésként alakult ki.
  • Keresztelő Szent János-templom - a 15. század végén építettek, a moldvai építészet jellegzetes 15-16. századi példája. A templom együttesében sajátságosan ötvöződnek a bizánci gyökerű építészeti hagyományok a gótikus stílus hatásával.
  • Történelmi és régészeti múzeum - Gazdag kiállítási anyagában jelentős gyüjteményt képvisel az úgynevezett Cucuteni-kultúra emlékeit bemutató anyag. Az itt látható festett kerámia edények az újkőkorszakból valók; i. e. 2500–1700 között készültek. De találhatók itt Frumusicaból, Tirgu Ocnaból és Bicazból származó leletek is, melyek szintén a terület ősi kultúrájáról tanúskodnak. Az itt található emlékek sorában külön figyelmet érdemel a Fejedelemasszony halma (Bitca Doamnei) mellett feltárt dák erődítmény leletanyaga is.
  • Természettudományi múzeum- Az egyedülállóan értékes múzeum a hegyek világának gazdagságát, szépségét mutatja be; Látható itt a Kárpátok keletkezése, geológiai és morfológiai jellemzői, növény- és állatvilága is.
  • „Calistrat Hogaș” emlékmúzeum - A neves író, Calistrat Hogaș (1847–1917) iskolaigazgatóként élt itt 1869-től 1899-ig. Behatóan ismerte és szerette a Kárpátokat, A környék lakóiról és saját hegyi barangolásairól sok kedves történetet írt. Emlékmúzeumnak berendezett házában eredeti kéziratok, használati tárgyak, könyvek tekinthetők meg.

Testvérvárosok

Lanovka

Jegyzetek

  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  3. ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. ↑ http://lexikon.katolikus.hu/K/Karácsonykő.html
  6. ↑ http://dictionare.edu.ro/definitie/ceahl%C4%83u
  7. ↑ http://www.referatele.com/referate/geografie/online19/Rezervatia-Pietrele-Doamnei-Rarau-referatele-com.php
  8. ↑ http://dictionare.edu.ro/definitie/soim
  9. ↑ Duma-István András közlése

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:Piatra Neamț
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsonkő témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karácsonkő&oldid=13562330”