„Nagybiccse” változatai közötti eltérés

	Nagybiccse (Bytča)
	Nagybiccse vára
	Nagybiccse címere; Nagybiccse címere
	Nagybiccse címere; Nagybiccse címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Nagybiccsei
Rang	város
Első írásos említés	1250
Polgármester	Miroslav Minárčik
Irányítószám	014 01
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	BY
Testvérvárosok	Lista Karolinka; Opoczno;
	Népesség
Teljes népesség	11 535 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	262 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	337 m
Terület	43,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 13′ 22″, k. h. 18° 33′ 29″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 22″, k. h. 18° 33′ 29″
	Nagybiccse weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybiccse témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. január 23., 16:17-kori változata

Nagybiccse (szlovákul Bytča) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Nagybiccsei járásának székhelye. Kisbiccse, Legelővölgy, Rabó, Vágagyagos és Vágmélyesd tartozik hozzá. 2011-ben 11 318 lakosából 10 820 szlovák volt.

Fekvése

Zsolnától 16 km-re nyugatra, a Vág jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv Bitek személynévből ered, ebből lett a Bitča, amely Bitekfalvát jelent.

Története

A mai Nagybiccse területe a kora Árpád korban a nyitrai püspökség birtoka volt. Birtokként 1234-ben említik először terra Bycha alakban. A települést először 1250-ben IV. Béla adománylevelében említik "Byucha" néven. 1271-ben és 1318-ban a nyitrai püspökség birtokaként említi oklevél. Az 1332 és 1337 között keletkezett pápai tizedjegyzék megemlíti, hogy István nevű papja 12 garassal adózott. 1378-ban Domonkos nyitrai püspök oklevele említi először városként. 1392-ben említik először a Mindenszenteknek szentelt templomát. 1409-ben említik először Jakab nevű bíráját. Egykori vízivárát 1454 előtt Szentmiklósi Pongrác épittette, majd 1571-ben Thurzó Ferenc nyitrai püspök négy saroktornyos reneszánsz várkastéllyá épittette át. A 17. század elején utódai tovább építették és szépítették, palotája mellé Thurzó György egy külön nászpalotát is építtettett, ahol a lakodalmakat ülték. 1611-ben itt ítélte várfogságra Thurzó György a szadista őrültnek nyilvánított Báthori Erzsébetet. Később az Esterházyaké lett, akik elhanyagolták, de ebben az állapotában is figyelemre méltó.

Vályi András szerint "BICSA. Mező Város Trentsén Vármegyében, földes Ura Herczeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, Bitsa Várának szomszédságában fekvő, ’s annál régibb Város. Fényében mind addig mig a’ Thurzó nemzetség ki nem halt, épen megtartatott; mostanában pedig alább szállott. Két templomja ékesíti e’ Várost; egyiket az az a’ nagyobbat 1630., másikát vagy a’ kissebbet 1632 esztendőben építette Gróf Eszterházy Miklós, midőn tudniillik Thurzo Imre Özvegyét Nyári Kristinát eljegyezvén Bicsa Uradalmának birtokával meg ajándékoztatott II. FERDINÁND Magyar Országi Király által, fekszik Zolnától két, Trentséntöl pedig öt mértföldnyire. Határbéli földgye jó, és elég termékeny, fája, legelője elég, piatza középszerű, kézi munkával is könnyen pénzt kereshetnek, első Osztálybéli." ^[1]

Fényes Elek szerint "Bicse, (Bittsa), tót mezőváros, Trencsén vgyében, a Vágh vize jobb partján: 2618 kath., 3 evang., 325 zsidó lak., 2 kath. templommal, és egy synagógával, sóházzal. Határja termékeny; legelője jó; erdeje, s több vizimalmai vannak. Lakosai többnyire mesteremberek, fazekasok, és fakereskedők. Hegyen épült vára régenten hiresebb volt. Itt volt hajdan fogságban Telekesi Mihály 1600 eszt, kinek sok latorságai, s felség-bántás vétsége miatt 1605-ben a pozsonyi piaczon feje vétetett. A várat hajdan Thurzók birták, de gr. Eszterházy Miklós, Thurzó Imre özvegyét Nyáry Krisztinát elvevén: ez a hozzá tartozó uradalommal együtt, melly Bicse városából és 21 faluból áll, a h. Eszterházy familiára szállott. Régi időben virágzott itt egy luth. gymnasium. Ut. p. Zsolna." ^[2]

A településnek 1910-ben 3122 lakosából 2298 szlovák, 438 magyar és 347 német volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásának székhelye volt.

2002-ben 11 550 lakosa volt.

Nevezetességei

A Thurzók hatalmas négy saroktornyos várkastélya 1571-ben épült.
A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század második felében épült. 1590-ben Thurzó György reneszánsz stílusban építtette át. Főoltára a 17. század végén készült. 1904-ben tűzvész pusztította, de helyreállították.
Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma a temetőben található. A 16. és 17. század fordulóján épült eredetileg torony nélkül. Déli hajójában található falfestményén látható dátum alapján 1629-ben festették ki.
Zsinagógája 1801-ben épült neoromán stílusban.
Mihály-napi vásár.

Hírességek

Itt született 1626-ban Csepellényi György pálos szerzetes, vértanu.
Itt született 1887-ben Jozef Tiso, Szlovákia vezetője a második világháború alatt

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybiccse témájú médiaállományokat.

Nagybiccse várkastélyának ismertetője (szlovák nyelven)
Nagybiccse város hivatalos honlapja (szlovák, angol, német és lengyel nyelven)
Alapinformációk
Nagybiccse Szlovákia térképén
Tourist-channel.sk
E-obce.sk

Források

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

@@ 90. sor: / 90. sor: @@
 [[lt:Bitča]]
 [[nl:Bytča]]
+[[no:Bytča]]
 [[pl:Bytča]]
 [[ro:Bytča]]