„Barabás Béla (jogász)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
31. sor: 31. sor:


[[Erdély]] Román Királysághoz csatolása után a maradás mellett döntött és hamar a kisebbségi magyar politikai élet egyik vezető figurájává vált. 1922-től az erdélyi [[Országos Magyar Párt]] ([[OMP]]) egyik alelnöke, 1926-tól a [[bukarest]]i parlament szenátora. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki országos és helyi lapokban. Egy ideig szerkesztője volt az [[Arad és Vidéke]] című politikai napilapnak, főszerkesztője az [[Aradi Magyar Újság|Aradi Magyar Újságnak]] (1926-27).
[[Erdély]] Román Királysághoz csatolása után a maradás mellett döntött és hamar a kisebbségi magyar politikai élet egyik vezető figurájává vált. 1922-től az erdélyi [[Országos Magyar Párt]] ([[OMP]]) egyik alelnöke, 1926-tól a [[bukarest]]i parlament szenátora. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki országos és helyi lapokban. Egy ideig szerkesztője volt az [[Arad és Vidéke]] című politikai napilapnak, főszerkesztője az [[Aradi Magyar Újság|Aradi Magyar Újságnak]] (1926-27).

Nevét a romániai forradalom óta az aradi egykori Török Gábor [egykori polgármester] > Theodor Serb > Arsenije Jovanović - Áfineor utca viseli, amely az egykori Orczy utcából nyílik a Holtmaros felé.


== Főbb munkái ==
== Főbb munkái ==

A lap 2013. január 13., 23:58-kori változata

Barabás Béla
Arad vármegye főispánja
Hivatali idő
1917 – 1917
Született1855. december 12.
Arad
Elhunyt1934. május 28.
Arad
PártFüggetlenségi és Negyvennyolcas Párt
(1880-as évek-1918)
Országos Magyar Párt
(1922-1934)
VálasztókerületGyoma (1892-1901)
Nagyvárad (1901-1905)
Arad (1906-1918)
Foglalkozásjogász, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás Béla témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a jogászról szól. Hasonló címmel lásd még: Barabás Béla (egyértelműsítő lap).

Barabás Béla (Arad, 1855. december 12. – Arad, 1934. május 28.) jogász, közíró, országgyűlési képviselő, szenátor.

Életútja

A kolozsvári unitárius gimnázium diákja volt, majd a budapesti egyetemen jogot végzett 1879-ben. Szülővárosában a Függetlenségi és 48-as Párt vezetője, 1892-től egy év megszakítással összesen huszonöt éven át magyar országgyűlési képviselő. Sorozatban ötször, az 1892-es, 1896-os, 1901-es, 1905-ös és az 1906-os választások alkalmával nyert mandátumot, míg az 1910-es választásokon elbukott, de 1911-ben egy időközi képviselőválasztáson újfent bejutott a parlamentbe. 1914-ben Károlyi Mihály kísérője amerikai útján. 1917-ben Arad megye főispánja.

Erdély Román Királysághoz csatolása után a maradás mellett döntött és hamar a kisebbségi magyar politikai élet egyik vezető figurájává vált. 1922-től az erdélyi Országos Magyar Párt (OMP) egyik alelnöke, 1926-tól a bukaresti parlament szenátora. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki országos és helyi lapokban. Egy ideig szerkesztője volt az Arad és Vidéke című politikai napilapnak, főszerkesztője az Aradi Magyar Újságnak (1926-27).

Nevét a romániai forradalom óta az aradi egykori Török Gábor [egykori polgármester] > Theodor Serb > Arsenije Jovanović - Áfineor utca viseli, amely az egykori Orczy utcából nyílik a Holtmaros felé.

Főbb munkái

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barabás_Béla_(jogász)&oldid=12901148”