„Szigetvári vár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Zrínyi Miklós –> Zrínyi Miklós (hadvezér) |
→Az iszlám központ terve: format |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
Miután a vár felújítása, s az abban kialakítani szándékozott művészeti centrum megépítése nem oldható meg állami forrásból, a várban török befektetők finanszírozásában iszlám kulturális központ valósulhat meg. A tervek szerint Szigetvár Város Önkormányzata és a [[Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület]], azaz [[Süleyman Hilmi Tunahan]] magyarországi követői közösen újítanák fel a várbelsőt, a parkot, visszaépítenék a csonka minaretet. Az erőfeszítéseket támogatná [[Isztambul]] Város Önkormányzata, ami azért pikáns, mert Szigetvár [[Trabzon]] testvérvárosa. A projekt török turisták tízezreit vonzhatja.<ref>[http://www.dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&d=2008-03-31&r=1&c=667862 :: Dunántúli Napló Online<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |
Miután a vár felújítása, s az abban kialakítani szándékozott művészeti centrum megépítése nem oldható meg állami forrásból, a várban török befektetők finanszírozásában iszlám kulturális központ valósulhat meg. A tervek szerint Szigetvár Város Önkormányzata és a [[Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület]], azaz [[Süleyman Hilmi Tunahan]] magyarországi követői közösen újítanák fel a várbelsőt, a parkot, visszaépítenék a csonka minaretet. Az erőfeszítéseket támogatná [[Isztambul]] Város Önkormányzata, ami azért pikáns, mert Szigetvár [[Trabzon]] testvérvárosa. A projekt török turisták tízezreit vonzhatja.<ref>[http://www.dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&d=2008-03-31&r=1&c=667862 :: Dunántúli Napló Online<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |
||
Az iszlám központ terve ellen, azt hazaárulásnak minősítve, |
Az iszlám központ terve ellen küzd, azt hazaárulásnak minősítve, a nemzeti radikális sajtó.<ref>[http://www.szentkoronaradio.com/printable/node/30801 A polgármester Szigetváron Iszlám központot akar a várba, amit Zrínyi életével védett meg a töröktől | Szent Korona Rádió<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |
||
[[Fadil Basar]], a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület elnöke, második nyilatkozatában módosította az egyesület céljait, s közölte, hogy nem iszlám, |
[[Fadil Basar]], a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület elnöke, második nyilatkozatában módosította az egyesület céljait, s közölte, hogy nem iszlám, hanem török művelődési központot terveznek nyitni a várban, ahol kiállítást rendeznének a török hódoltság korának magyar tárgyi kultúrájáról is.<ref>[http://www.deldunantul.hu/htmls/hirek.html?printing=1&start=10&ID=738 Hírek - Szakmai oldalak - Főoldal - deldunantul.hu<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |
||
''„[[Paizs József]] az üggyel kapcsolatban a lapnak azt nyilatkozta: kapóra jött a török ajánlat, mert mostantól velük tudja »riogatni a Vagyonkezelőt, így talán a vár tulajdonosa végre kilép a rossz, hűtlen gazda szerepéből, és rájön, hogy nemzeti kincsünkre költeni kell.« Paizs szerint, ha mégis komolyra fordulnának a török szervezettel folytatott tárgyalások, a vár üzemeltetésének átadásáról helyi népszavazáson kellene dönteni.”''<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20080529-magyar-nemzet-szigetvar-varaban-torok-kulturalis-kozpont-johet-letre.html Magyar Nemzet: Szigetvár várában török kulturális központ jöhet létre<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |
|||
A Csonka minaret helyreállítását valószínűleg a török kormány által is támogatott [[Török Városok Világszövetsége]] fogja elvégezni, mely a várost tiszteletbeli tagjai közé fogadta.<ref>http://www.bama.hu/baranya/kozelet/torok-varos-lett-szigetvar-helyreallithatjak-a-csonka-minaretet-217314</ref> |
A Csonka minaret helyreállítását valószínűleg a török kormány által is támogatott [[Török Városok Világszövetsége]] fogja elvégezni, mely a várost tiszteletbeli tagjai közé fogadta.<ref>http://www.bama.hu/baranya/kozelet/torok-varos-lett-szigetvar-helyreallithatjak-a-csonka-minaretet-217314</ref> |
||
A lap 2010. október 18., 12:55-kori változata
A Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a 1420 körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr.
A vár története
Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas öregtorony lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. Török Bálint, mint eme vészterhes időszak sok más főnemese, igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérők pártjára állni, így több esetben is urának vallotta hol Szapolyai Jánost, hol pedig Habsburg Ferdinándot. Miután 1541-ben Buda csellel való megszállása idején Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, a felesége azonnal átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak.
1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán 1566-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját Bécs elfoglalása jelentette, de előtte Sziget állt hatalmas seregének útjában. Zrínyi parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen. A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították, ezzel létrehozva a ma is látható egységes, négybástyás vár arculatát. 1689-ben került a Habsburg hatalom birtokába a hatalmas erődítmény, melynek ostromával a Rákóczi-szabadságharc felkelői sem mertek kísérletezni.
Az iszlám központ terve
Miután a vár felújítása, s az abban kialakítani szándékozott művészeti centrum megépítése nem oldható meg állami forrásból, a várban török befektetők finanszírozásában iszlám kulturális központ valósulhat meg. A tervek szerint Szigetvár Város Önkormányzata és a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület, azaz Süleyman Hilmi Tunahan magyarországi követői közösen újítanák fel a várbelsőt, a parkot, visszaépítenék a csonka minaretet. Az erőfeszítéseket támogatná Isztambul Város Önkormányzata, ami azért pikáns, mert Szigetvár Trabzon testvérvárosa. A projekt török turisták tízezreit vonzhatja.[1]
Az iszlám központ terve ellen küzd, azt hazaárulásnak minősítve, a nemzeti radikális sajtó.[2]
Fadil Basar, a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület elnöke, második nyilatkozatában módosította az egyesület céljait, s közölte, hogy nem iszlám, hanem török művelődési központot terveznek nyitni a várban, ahol kiállítást rendeznének a török hódoltság korának magyar tárgyi kultúrájáról is.[3]
„Paizs József az üggyel kapcsolatban a lapnak azt nyilatkozta: kapóra jött a török ajánlat, mert mostantól velük tudja »riogatni a Vagyonkezelőt, így talán a vár tulajdonosa végre kilép a rossz, hűtlen gazda szerepéből, és rájön, hogy nemzeti kincsünkre költeni kell.« Paizs szerint, ha mégis komolyra fordulnának a török szervezettel folytatott tárgyalások, a vár üzemeltetésének átadásáról helyi népszavazáson kellene dönteni.”[4]
A Csonka minaret helyreállítását valószínűleg a török kormány által is támogatott Török Városok Világszövetsége fogja elvégezni, mely a várost tiszteletbeli tagjai közé fogadta.[5]
Hivatkozások
- ↑ :: Dunántúli Napló Online
- ↑ A polgármester Szigetváron Iszlám központot akar a várba, amit Zrínyi életével védett meg a töröktől | Szent Korona Rádió
- ↑ Hírek - Szakmai oldalak - Főoldal - deldunantul.hu
- ↑ Magyar Nemzet: Szigetvár várában török kulturális központ jöhet létre
- ↑ http://www.bama.hu/baranya/kozelet/torok-varos-lett-szigetvar-helyreallithatjak-a-csonka-minaretet-217314
Lásd még
Forrás és irodalom
- Várépítészetünk, Főszerkesztő Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-10-0861-4, 267-271. oldal
- Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. 161-168) - 1961. Bp. Műszaki K. - ETO 72 (439) 091
- Szerk. Fülep L.: A magyarországi művészet története (p. 371-372) - Bp.1961. Képzőmúv. Alap K. - Kossuth Ny. 61.3465.
- Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. Bp. 1981. - ISBN 963 280 607 7
- Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
- H. Stierlin. Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X
- H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp. Alexandra K. - ISBN 963 368 127 8
Szépirodalom
Zrínyi Miklós: Obsidio Szigetiana, 1651 ( a Szigeti veszedelem címet Kazinczy Ferenc adta neki)
Külső hivatkozások
