„Karjalai nyelv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása, |
a →Hangtan: kisebb formai javítások, |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
==Hangtan== |
==Hangtan== |
||
A modern karjalai írás alapvetően a [[ |
A modern karjalai írás alapvetően a [[finn ábécé]]re és helyesírására épül. Habár a karjalai nyelv néhány vonása különbözik a finntől: |
||
* A karjalai nyelv [[Réshang|rés-]] és [[ |
* A karjalai nyelv [[Réshang|rés-]] és [[zár-rés hang]]jainak rendszere kiterjedtebb – a finnben csak egy ''s'' hang van. |
||
* A fonemikus zöngésítés is előforul. |
* A fonemikus zöngésítés is előforul. |
||
* A karjalai nyelv megőrizte a [[ |
* A karjalai nyelv megőrizte a [[palatalizáció]]t, amit gyakran aposztróffal jelöl (e.g. ''d’uuri'') |
||
* Az 'ü' betűt szövegekben olykor ''y'' betűvel helyettesítik. |
* Az 'ü' betűt szövegekben olykor ''y'' betűvel helyettesítik. |
||
* A ''c'' betű a /ts/ hangot jelöli, habár a ''ts'' is használatos. A ''c'' sokkal inkább az orosz nyelvből átvett szavakban jelenik meg. |
* A ''c'' betű a /ts/ hangot jelöli, habár a ''ts'' is használatos. A ''c'' sokkal inkább az orosz nyelvből átvett szavakban jelenik meg. |
||
Ezek a különbségek nem csupán az orosz hatásnak köszönhetőek, már az ősi nyelvben is megtalálhatók voltak. |
Ezek a különbségek nem csupán az orosz hatásnak köszönhetőek, már az ősi nyelvben is megtalálhatók voltak. |
||
{| style="font-family:Arial Unicode MS; font-size:1.4em; border-color:#000000; border-width:1px; border-style:solid; border-collapse:collapse; background-color:#F8F8EF" |
{| style="font-family:Arial Unicode MS; font-size:1.4em; border-color:#000000; border-width:1px; border-style:solid; border-collapse:collapse; background-color:#F8F8EF" |
||
64. sor: | 63. sor: | ||
| style="width:3em; text-align:center; padding: 3px;" | ' |
| style="width:3em; text-align:center; padding: 3px;" | ' |
||
|} |
|} |
||
{| cellpadding="3" cellspacing="0" border="1" align="center" style="margin-left:1em" |
{| cellpadding="3" cellspacing="0" border="1" align="center" style="margin-left:1em" |
A lap 2010. január 14., 04:40-kori változata
Karjalai (Karjala) | |
Beszélik | Karjalai Köztársaság (Oroszország), Finnország |
Terület | Észak-Európa |
Nyelvcsalád | Uráli Finnugor Balti-finn |
Írásrendszer | Latin írás |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Karjalai Köztársaság (kisebbségi nyelv) |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | – |
ISO 639-2 | krl |
ISO 639-3 | krl |
A Wikimédia Commons tartalmaz Karjalai nyelv témájú médiaállományokat. |
A karjalai nyelv vagy karél nyelv a finnel igen közeli rokonságban áll, attól annyiban tér el, hogy a 19-20. századi változásait nem követte. Nincs egységes karjalai nyelv, minden írója a helyi dialektust és a finn ábécé néhány betűvel bővített változatát használja. A finnugor nyelvek közé tartozik. A nyelvet leginkább a Karjalai Köztársaságban beszélik (Oroszország).
Beszélőinek száma
A statisztikák szerint a karjalaiak lélekszáma 138 ezer, amelyből a Karjalai Köztársaságban kb. 85 ezer karjalai él. A Karjalai Köztársaság hivatalos nyelvei a finn és az orosz.
Hangtan
A modern karjalai írás alapvetően a finn ábécére és helyesírására épül. Habár a karjalai nyelv néhány vonása különbözik a finntől:
- A karjalai nyelv rés- és zár-rés hangjainak rendszere kiterjedtebb – a finnben csak egy s hang van.
- A fonemikus zöngésítés is előforul.
- A karjalai nyelv megőrizte a palatalizációt, amit gyakran aposztróffal jelöl (e.g. d’uuri)
- Az 'ü' betűt szövegekben olykor y betűvel helyettesítik.
- A c betű a /ts/ hangot jelöli, habár a ts is használatos. A c sokkal inkább az orosz nyelvből átvett szavakban jelenik meg.
Ezek a különbségek nem csupán az orosz hatásnak köszönhetőek, már az ősi nyelvben is megtalálhatók voltak.
A a | B b | Č č | D d | E e | F f | G g |
H h | I i | J j | K k | L l | M m | N n |
O o | P p | R r | S s | Š š | Z z | Ž ž |
T t | U u | V v | Y y | Ä ä | Ö ö | ' |
Affrikáták | ||||
Betű | Magyar | Fonetikus | Karél | Finn |
---|---|---|---|---|
c | c | [ʦ] | kuccu | kutsu |
č | cs | [ʧ] | šoma, seiččemän | soma, seitsemän |
s | sz | [s] | se | se |
š | s | [ʃ] | niškoi | niskoihin |
z | z | [z] | tazavalda | tasavalta |
ž | zs | [ʒ] | kiža, liedžu | kisa, lietsu |