„Karlmann nyugati frank király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Rita (vitalap | szerkesztései) a hibás hivatkozások javítása |
a Bot: következő hozzáadása: eu:Karloman II.a Frantziakoa; kozmetikai változtatások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[ |
[[Fájl:BNF 6465, fol. 154v.jpg|thumb|180px|Egy [[15. század]]i festmény Karlmann és [[III. Lajos nyugati frank király]] győzelme a vikingek felett, [[879]]-ben.]] |
||
'''II. Karlmann''' ([[866]]/[[868]] – [[Bézu-la-Forêt]], [[884]]. [[december 6.]]) [[II. Lajos nyugati frank király|II. (Hebegő) Lajos]] fia, a [[Nyugati Frank Királyság]] (a későbbi [[Franciaország]]) királya volt a [[Karoling-ház]]ból. [[879]] szeptemberétől [[882]]. [[augusztus 5.|augusztus 5]]-ig bátyjával, [[III. Lajos nyugati frank király|III. Lajossal]] osztozott az országon, akkortól kezdve pedig egymaga viselte a koronát. |
'''II. Karlmann''' ([[866]]/[[868]] – [[Bézu-la-Forêt]], [[884]]. [[december 6.]]) [[II. Lajos nyugati frank király|II. (Hebegő) Lajos]] fia, a [[Nyugati Frank Királyság]] (a későbbi [[Franciaország]]) királya volt a [[Karoling-ház]]ból. [[879]] szeptemberétől [[882]]. [[augusztus 5.|augusztus 5]]-ig bátyjával, [[III. Lajos nyugati frank király|III. Lajossal]] osztozott az országon, akkortól kezdve pedig egymaga viselte a koronát. |
||
== Útja a trónig == |
== Útja a trónig == |
||
A Hebegőnek vagy Dadogónak nevezett [[II. Lajos nyugati frank király|II. Lajos]] és első felesége, Ansgardis harmadik, legkisebb gyermekeként született még nagyapja, [[II. Károly frank császár |
A Hebegőnek vagy Dadogónak nevezett [[II. Lajos nyugati frank király|II. Lajos]] és első felesége, Ansgardis harmadik, legkisebb gyermekeként született még nagyapja, [[II. Károly frank császár|II. (Kopasz) Károly]] uralkodása alatt, feltehetően 866-868 körül. Apja 866-ban a burgundiai Autun grófja, 867-ben pedig Aquitania királya lett Kopasz Károly jóvoltából; 877-ben a Nyugati Frank Királyságot és Nyugat-Lotaringiát is megörökölte az elhunyt császártól. Karlmannt [[878]]-ban a délkeleti vidék egyik nagyura, [[Boso provence-i király|Boso]] lányával, Engelbergával jegyezték el, de a házasságra már nem került sor. |
||
Hebegő Lajos alig két évnyi uralkodás után elhunyt [[879]]. [[április 11.|április 11]]-én. Ekkor egyes főurak a [[Szászföld]]et uraló [[III. Lajos német király|III. (Ifjabb) Lajoshoz]] fordultak, hogy meghívják a trónra, ő pedig [[Verdun]]ig nyomult előre. Időközben más főurak úgy határoztak, hogy Karlmannt és bátyját, [[III. Lajos nyugati frank király|III. (Győzedelmes) Lajost]] egyaránt királlyá teszik, ők pedig lemondtak lotaringiai területeikről Ifjabb Lajos javára. A testvérpár koronázására 879 szeptemberében került sor [[Ferrières-en-Gâtinais]] apátságában. |
Hebegő Lajos alig két évnyi uralkodás után elhunyt [[879]]. [[április 11.|április 11]]-én. Ekkor egyes főurak a [[Szászföld]]et uraló [[III. Lajos német király|III. (Ifjabb) Lajoshoz]] fordultak, hogy meghívják a trónra, ő pedig [[Verdun]]ig nyomult előre. Időközben más főurak úgy határoztak, hogy Karlmannt és bátyját, [[III. Lajos nyugati frank király|III. (Győzedelmes) Lajost]] egyaránt királlyá teszik, ők pedig lemondtak lotaringiai területeikről Ifjabb Lajos javára. A testvérpár koronázására 879 szeptemberében került sor [[Ferrières-en-Gâtinais]] apátságában. |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
A trónszerzést két szerződés követte: a testvérek [[880]] februárjában a [[ribemont-i szerződés]]ben hivatalosan is Ifjabb Lajosra ruházták Lotaringiát, akinek egyúttal főségét is elismerték, márciusban pedig egymás között osztoztak meg: Karlmann a királyság déli részét, [[Aquitania|Aquitaniát]] és [[Burgundia|Burgundiát]] kapta meg, míg bátyja az ország északi területeit ([[Neustria]] és [[Île-de-France|Francia]]) igazgathatta. |
A trónszerzést két szerződés követte: a testvérek [[880]] februárjában a [[ribemont-i szerződés]]ben hivatalosan is Ifjabb Lajosra ruházták Lotaringiát, akinek egyúttal főségét is elismerték, márciusban pedig egymás között osztoztak meg: Karlmann a királyság déli részét, [[Aquitania|Aquitaniát]] és [[Burgundia|Burgundiát]] kapta meg, míg bátyja az ország északi területeit ([[Neustria]] és [[Île-de-France|Francia]]) igazgathatta. |
||
Karlmann uralma azonban nem volt szilárd a rábízott területen, ugyanis [[879]] őszén egy [[Boso provence-i király|Boso]] nevű előkelőséget, [[Troyes]], [[Chalon-sur-Saône|Chalon]], [[Mâcon]] és [[Autun]] grófját, [[Vienne]], [[Lyon]] és [[Provence]] hercegét, Kopasz Károly korábbi itáliai alkirályát [[Alsó-Burgundia]] egyházi és világi előkelőségei királyukká kiáltották ki. A Karolingok ebbe nem voltak hajlandóak beleegyezni, és [[880]] nyarán Győzedelmes Lajos és Karlmann találkozott Ifjabb Lajossal és fivérével, [[III. Károly frank császár |
Karlmann uralma azonban nem volt szilárd a rábízott területen, ugyanis [[879]] őszén egy [[Boso provence-i király|Boso]] nevű előkelőséget, [[Troyes]], [[Chalon-sur-Saône|Chalon]], [[Mâcon]] és [[Autun]] grófját, [[Vienne]], [[Lyon]] és [[Provence]] hercegét, Kopasz Károly korábbi itáliai alkirályát [[Alsó-Burgundia]] egyházi és világi előkelőségei királyukká kiáltották ki. A Karolingok ebbe nem voltak hajlandóak beleegyezni, és [[880]] nyarán Győzedelmes Lajos és Karlmann találkozott Ifjabb Lajossal és fivérével, [[III. Károly frank császár|III. (Kövér) Károly]] itáliai királlyal. A lotaringiai [[Gondreville]]-ben kötött szövetség csapatai rövidesen lerohanták Boso birtokait, és a provence-i király fivére, [[Igazságos Richárd]] elfoglalták Autunt, [[Besançon]]t, Chalont, Mâcont és Lyont, majd az év végén megkezdték Vienne ostromát, amit félbehagytak, mivel Kövér Károly eltávozott, hogy megszerezze a császári trónt. |
||
[[881]]-ben Kövér Károly visszatért, hogy folytassa a harcot, és [[882]]-ben Karlmann is bekapcsolódott az ostromba, amit kénytelen volt félbehagyni fivére halálhíre miatt: [[882]]. [[augusztus 5.|augusztus 5]]-én ugyanis [[Saint-Denis]]-ben elhunyt Győzedelmes Lajos, miután lovasbalesetet szenvedett [[Tours]] közelében. Karlmann így a Nyugati Frank Királyság egyedurává lépett elő. Vienne-t még abban az évben elfoglalták Kövér Károly csapatai, mire Boso Provence-ba vonult vissza, családja viszont fivére, a szolgálataiért [[883]]-ban Autun grófjává kinevezett Igazságos Richárd védelmébe került. |
[[881]]-ben Kövér Károly visszatért, hogy folytassa a harcot, és [[882]]-ben Karlmann is bekapcsolódott az ostromba, amit kénytelen volt félbehagyni fivére halálhíre miatt: [[882]]. [[augusztus 5.|augusztus 5]]-én ugyanis [[Saint-Denis]]-ben elhunyt Győzedelmes Lajos, miután lovasbalesetet szenvedett [[Tours]] közelében. Karlmann így a Nyugati Frank Királyság egyedurává lépett elő. Vienne-t még abban az évben elfoglalták Kövér Károly csapatai, mire Boso Provence-ba vonult vissza, családja viszont fivére, a szolgálataiért [[883]]-ban Autun grófjává kinevezett Igazságos Richárd védelmébe került. |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
*[http://fmg.ac/Projects/MedLands/CAROLINGIANS.htm#_Toc144009958 Foundation for Medieval Genealogy] |
* [http://fmg.ac/Projects/MedLands/CAROLINGIANS.htm#_Toc144009958 Foundation for Medieval Genealogy] |
||
*Jean Dhondt: A nagy népvándorlás. In: Franciaország története I. Szerk.: Georges Duby. Budapest, Osiris, 2005. pp. 242-264 |
* Jean Dhondt: A nagy népvándorlás. In: Franciaország története I. Szerk.: Georges Duby. Budapest, Osiris, 2005. pp. 242-264 |
||
{{Frank király| |
{{Frank király| |
||
|elozo= [[II. (Hebegő) Lajos nyugati frank király|II. (Hebegő) Lajos]] <br> [[III. Lajos nyugati frank király|III. Lajos]] | |
|elozo= [[II. (Hebegő) Lajos nyugati frank király|II. (Hebegő) Lajos]] <br /> [[III. Lajos nyugati frank király|III. Lajos]] | |
||
|kovetkezo= [[III. (Kövér) Károly római császár|III. (Kövér) Károly]] | |
|kovetkezo= [[III. (Kövér) Károly római császár|III. (Kövér) Károly]] | |
||
|évek= '''Aquitania és Burgundia:''' 880-882 <br> '''nyugati:''' 882-884 | |
|évek= '''Aquitania és Burgundia:''' 880-882 <br /> '''nyugati:''' 882-884 | |
||
}} |
}} |
||
{{Franciaország uralkodói}} |
{{Franciaország uralkodói}} |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Karlmann 02}} |
{{DEFAULTSORT:Karlmann 02}} |
||
[[Kategória:Karoling-ház]] |
[[Kategória:Karoling-ház]] |
||
[[Kategória:Frank királyok]] |
[[Kategória:Frank királyok]] |
||
45. sor: | 46. sor: | ||
[[eo:Karlomano la 2-a]] |
[[eo:Karlomano la 2-a]] |
||
[[es:Carlomán II de Francia]] |
[[es:Carlomán II de Francia]] |
||
[[eu:Karloman II.a Frantziakoa]] |
|||
[[fa:کارلمان فرانسوی]] |
[[fa:کارلمان فرانسوی]] |
||
[[fr:Carloman II de France]] |
[[fr:Carloman II de France]] |
A lap 2010. január 5., 07:41-kori változata
II. Karlmann (866/868 – Bézu-la-Forêt, 884. december 6.) II. (Hebegő) Lajos fia, a Nyugati Frank Királyság (a későbbi Franciaország) királya volt a Karoling-házból. 879 szeptemberétől 882. augusztus 5-ig bátyjával, III. Lajossal osztozott az országon, akkortól kezdve pedig egymaga viselte a koronát.
Útja a trónig
A Hebegőnek vagy Dadogónak nevezett II. Lajos és első felesége, Ansgardis harmadik, legkisebb gyermekeként született még nagyapja, II. (Kopasz) Károly uralkodása alatt, feltehetően 866-868 körül. Apja 866-ban a burgundiai Autun grófja, 867-ben pedig Aquitania királya lett Kopasz Károly jóvoltából; 877-ben a Nyugati Frank Királyságot és Nyugat-Lotaringiát is megörökölte az elhunyt császártól. Karlmannt 878-ban a délkeleti vidék egyik nagyura, Boso lányával, Engelbergával jegyezték el, de a házasságra már nem került sor.
Hebegő Lajos alig két évnyi uralkodás után elhunyt 879. április 11-én. Ekkor egyes főurak a Szászföldet uraló III. (Ifjabb) Lajoshoz fordultak, hogy meghívják a trónra, ő pedig Verdunig nyomult előre. Időközben más főurak úgy határoztak, hogy Karlmannt és bátyját, III. (Győzedelmes) Lajost egyaránt királlyá teszik, ők pedig lemondtak lotaringiai területeikről Ifjabb Lajos javára. A testvérpár koronázására 879 szeptemberében került sor Ferrières-en-Gâtinais apátságában.
Uralkodása
A trónszerzést két szerződés követte: a testvérek 880 februárjában a ribemont-i szerződésben hivatalosan is Ifjabb Lajosra ruházták Lotaringiát, akinek egyúttal főségét is elismerték, márciusban pedig egymás között osztoztak meg: Karlmann a királyság déli részét, Aquitaniát és Burgundiát kapta meg, míg bátyja az ország északi területeit (Neustria és Francia) igazgathatta.
Karlmann uralma azonban nem volt szilárd a rábízott területen, ugyanis 879 őszén egy Boso nevű előkelőséget, Troyes, Chalon, Mâcon és Autun grófját, Vienne, Lyon és Provence hercegét, Kopasz Károly korábbi itáliai alkirályát Alsó-Burgundia egyházi és világi előkelőségei királyukká kiáltották ki. A Karolingok ebbe nem voltak hajlandóak beleegyezni, és 880 nyarán Győzedelmes Lajos és Karlmann találkozott Ifjabb Lajossal és fivérével, III. (Kövér) Károly itáliai királlyal. A lotaringiai Gondreville-ben kötött szövetség csapatai rövidesen lerohanták Boso birtokait, és a provence-i király fivére, Igazságos Richárd elfoglalták Autunt, Besançont, Chalont, Mâcont és Lyont, majd az év végén megkezdték Vienne ostromát, amit félbehagytak, mivel Kövér Károly eltávozott, hogy megszerezze a császári trónt.
881-ben Kövér Károly visszatért, hogy folytassa a harcot, és 882-ben Karlmann is bekapcsolódott az ostromba, amit kénytelen volt félbehagyni fivére halálhíre miatt: 882. augusztus 5-én ugyanis Saint-Denis-ben elhunyt Győzedelmes Lajos, miután lovasbalesetet szenvedett Tours közelében. Karlmann így a Nyugati Frank Királyság egyedurává lépett elő. Vienne-t még abban az évben elfoglalták Kövér Károly csapatai, mire Boso Provence-ba vonult vissza, családja viszont fivére, a szolgálataiért 883-ban Autun grófjává kinevezett Igazságos Richárd védelmébe került.
Karlmann nem sokkal élte túl bátyját: vadászat közben érte utol a halál 884. december 6-án, miközben Andelys közelében vadászbalesetet szenvedett (vagy egy vadásztársa végzett vele véletlenül, vagy egy vaddisznó volt gyilkosa). A Saint-Denis-székesegyházban temették el. Nőtlen és gyermektelen lévén a trónon nagybátyja, Kövér Károly követte; utóbb féltestvére, a törvénytelennek tekintett Együgyű Károly is trónra lépett.
Jegyzetek
- Foundation for Medieval Genealogy
- Jean Dhondt: A nagy népvándorlás. In: Franciaország története I. Szerk.: Georges Duby. Budapest, Osiris, 2005. pp. 242-264
Előző uralkodó: {{{előző}}} |
|
Következő uralkodó: {{{következő}}} |