„Lajta” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KMBot (vitalap | szerkesztései)
botok
71 397 szerkesztés
a szakaszcím módosítása a WP:FELÉP szerint (WP:BÜ) AWB
Javítás
3. sor: 3. sor:
|kép = Leitha Pitten Schwarza.JPG
|kép = Leitha Pitten Schwarza.JPG
|képaláírás = A Schwarza és Pitten folyók egyesülése [[Haderswörth]] mellett
|képaláírás = A Schwarza és Pitten folyók egyesülése [[Haderswörth]] mellett
⚫
|országok = {{Ausztria}}<br /> {{Magyarország}}
|hossz = 182
|hossz = 182
|forrásszint =
|forrásszint =
8. sor: 9. sor:
|terület =
|terület =
|forrás =
|forrás =
|torkolat = [[Mosoni-Duna]] ([[Mosonmagyaróvár]]nál)
|torkolat = [[Mosoni-Duna]] ([[Mosonmagyaróvár]]nál) → [[Duna]] → [[Fekete-tenger]]
⚫
|térkép = Leitha OSM.png
⚫
|országok = {{Ausztria}},<br /> {{Magyarország}}
⚫
|térkép =
}}
}}


A '''Lajta''' ([[Német nyelv|németül]] ''Leitha'') a [[Duna]] jobb oldali mellékfolyója.
A '''Lajta''' ([[Német nyelv|németül]] ''Leitha'' {{kiejtés|De-Leitha.ogg}}) a [[Duna]] jobb oldali mellékfolyója.


== Futása ==
⚫
A [[trianoni békeszerződés]] előtt némely szakaszán [[Magyarország]] nyugati határfolyója is volt. Ezért az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] két felét ''Trans-'' és ''Cislajtania'' néven is emlegették. A folyót régen a magyarok ''Litahá''nak, vagy ''Sárfolyó''nak is hívták. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.
⚫
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert.{{forrás}} Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a [[Schwarza|Schwarzának]] és [[Pitten (folyó)|Pittennek]] [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]] való egyesüléséből ered. A [[Bécsi-medence]] déli peremén halad északkelet felé, a [[Lajta-hegység]]től nyugatra, majd a hegységet északról megkerülve délkeleti irányba fordul és kiér a [[Kisalföld]]re. [[Mosonmagyaróvár]]nál ömlik bele a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]]. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. Torkolatnál az átlagos vízhozama 8–10 m³/s.

⚫
A Lajta határfolyó jellegéről [[1043]]-ban [[Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] és [[III. Henrik német-római császár|III. Henrik]] császár állapodott meg, melyet [[1053]]-ban [[I. András magyar király|I. Endre]] és III. Henrik ismételten megerősített.

⚫
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert.{{forrás}} Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a [[Schwarza|Schwarzának]] és [[Pitten]]nek [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]] való egyesüléséből ered és [[Mosonmagyaróvár]]nál ömlik bele a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]]. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. Torkolatnál az átlagos vízhozama 8–10 m³/s.


A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt [[1728]]-ban szerkesztette [[Mikoviny Sámuel]].
A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt [[1728]]-ban szerkesztette [[Mikoviny Sámuel]].


A Lajta mellett fut a [[Lajta jobb parti csatorna]] és a [[Lajta bal parti csatorna]].
A Lajta mellett fut a [[Lajta jobb parti csatorna]] és a [[Lajta bal parti csatorna]].

== Történelem ==
⚫
A [[trianoni békeszerződés]] előtt némely szakaszán [[Magyarország]] nyugati határfolyója is volt. A Lajta határfolyó jellegéről [[1043]]-ban [[Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] és [[III. Henrik német-római császár|III. Henrik]] császár állapodott meg, melyet [[1053]]-ban [[I. András magyar király|I. Endre]] és III. Henrik ismételten megerősített.

A folyót régen a magyarok ''Litahá''nak, vagy ''Sárfolyó''nak is hívták.

⚫
Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] két felét ''Trans-'' és ''Cislajtania'' néven is emlegették. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.


== Települések a folyó mentén ==
== Települések a folyó mentén ==
[[Fájl:KarteEinspeisnach.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Lajta keletkezése]]
[[Fájl:KarteEinspeisnach.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Lajta keletkezése]]
[[Fájl:Leitha_Ursprung.JPG|bélyegkép|jobbra|188px|A Lajta forrását jelző tábla Haderswörth mellett]]
* [[Haderswörth]]
* [[Haderswörth]]
* Lanzenkirchen
* [[Lanzenkirchen]]
* Kleinwolkersdorf
* [[Kleinwolkersdorf]]
* Frohsdorf
* [[Frohsdorf]]
* Einbüchl
* [[Einbüchl]]
* Katzelsdorf
* [[Katzelsdorf]]
* [[Lajtaszentmiklós]] ''(Neudörfl an der Leitha)''
* [[Lajtaszentmiklós]] ''(Neudörfl an der Leitha)''
* [[Bécsújhely]] ''(Wiener Neustadt)''
* Lichtenwörth
* [[Lichtenwörth]]
* Zilingdorf
* [[Zillingdorf]]
* Eggendorf
* [[Eggendorf]]
* [[Ebenfurt]] ''(Ebenfurth)''
* [[Ebenfurt]] ''(Ebenfurth)''
* [[Lajtaújfalu]] ''(Neufeld an der Leitha)''
* [[Lajtaújfalu]] ''(Neufeld an der Leitha)''
* Pottendorf
* [[Pottendorf]]
* [[Vimpác]] ''(Wimpassing an der Leitha)''
* [[Vimpác]] ''(Wimpassing an der Leitha)''
* Deutsch Brodersdorf
* [[Deutsch Brodersdorf]]
* [[Lajtapordány]] ''(Leithaprodersdorf)''
* [[Lajtapordány]] ''(Leithaprodersdorf)''
* Wasenbruck
* [[Wasenbruck]]
* Götzendorf an der Leitha
* [[Götzendorf an der Leitha]]
* Trautmannsdorf an der Leitha
* [[Trautmannsdorf an der Leitha]]
* Wilfleinsdorf
* [[Wilfleinsdorf]]
* [[Bruck an der Leitha|Lajtabruck]] ''(Bruck an der Leitha)''
* [[Bruck an der Leitha|Lajtabruck]] ''(Bruck an der Leitha)''
* [[Királyhida]] ''(Bruckneudorf)''
* [[Királyhida]] ''(Bruckneudorf)''
* Pachfurth
* [[Pachfurth]]
* Gerhaus
* [[Gerhaus]]
* Rohrau
* [[Rohrau]]
* Hollern
* [[Hollern]]
* [[Prellenkirchen]]
* [[Lajtafalu]] ''(Potzneusiedl)''
* [[Lajtafalu]] ''(Potzneusiedl)''
* [[Lajtakáta]] ''(Gattendorf)''
* [[Lajtakáta]] ''(Gattendorf)''
64. sor: 71. sor:


== Irodalom ==
== Irodalom ==
* Nagy Imre: ''A Lajta mint határfolyam''. In: [[Századok (folyóirat)|Századok]], 1871.
* Nagy Imre: A Lajta mint határfolyam. In: ''[[Századok (folyóirat)|Századok]]'', 1871.


== További információk ==
== További információk ==
{{commonskat|Leitha}}
* [http://www.edukovizig.hu/nagymutargyak/lajta_duzz/lajta_duzz.htm Lajta duzzasztómű]{{Halott link|url=http://www.edukovizig.hu/nagymutargyak/lajta_duzz/lajta_duzz.htm |date=2018-09 }}
* [http://www.edukovizig.hu/nagymutargyak/lajta_duzz/lajta_duzz.htm Lajta duzzasztómű]{{Halott link|url=http://www.edukovizig.hu/nagymutargyak/lajta_duzz/lajta_duzz.htm |date=2018-09 }}
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/062/pc006241.html Lajta A Pallas nagy lexikonában]
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/062/pc006241.html Lajta] – [[A Pallas nagy lexikona]] szócikke


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
77. sor: 83. sor:
[[Kategória:Mosoni-síkság]]
[[Kategória:Mosoni-síkság]]
[[Kategória:Magyarország folyóvizei]]
[[Kategória:Magyarország folyóvizei]]
[[Kategória:Alsó-Ausztria]]
[[Kategória:Burgenland]]
[[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye földrajza]]
[[Kategória:Mosonmagyaróvár]]
[[Kategória:Bécsújhely]]

A lap 2021. február 26., 05:12-kori változata

Lajta
A Schwarza és Pitten folyók egyesülése Haderswörth mellett
A Schwarza és Pitten folyók egyesülése Haderswörth mellett
Közigazgatás
Országok Ausztria
 Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz182 km
Vízhozam8-10 m³/s
Vízgyűjtő terület2138,1 km²
é. sz. 47° 44′ 11″, k. h. 16° 13′ 48″
TorkolatMosoni-Duna (Mosonmagyaróvárnál) → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 47° 52′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Lajta (németül Leitha kiejtéseⓘ) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Futása

A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert.[forrás?] Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered. A Bécsi-medence déli peremén halad északkelet felé, a Lajta-hegységtől nyugatra, majd a hegységet északról megkerülve délkeleti irányba fordul és kiér a Kisalföldre. Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. Torkolatnál az átlagos vízhozama 8–10 m³/s.

A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.

A Lajta mellett fut a Lajta jobb parti csatorna és a Lajta bal parti csatorna.

Történelem

A trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.

A folyót régen a magyarok Litahának, vagy Sárfolyónak is hívták.

Az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.

Települések a folyó mentén

A Lajta keletkezése
A Lajta forrását jelző tábla Haderswörth mellett

Mellékfolyók

Irodalom

  • Nagy Imre: A Lajta mint határfolyam. In: Századok, 1871.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lajta&oldid=23626566”