„Kepes András” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
képcsere |
→Művei: Citek |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
publikálta, ahogy ''Istenek és emberek'' című regényét is (2018). Könyveit idegen nyelveken is kiadták.<ref>http://www.worldcat.org/identities/lccn-n88039561/</ref> <ref>https://www.libri.hu/irodalmi_dij/</ref> |
publikálta, ahogy ''Istenek és emberek'' című regényét is (2018). Könyveit idegen nyelveken is kiadták.<ref>http://www.worldcat.org/identities/lccn-n88039561/</ref> <ref>https://www.libri.hu/irodalmi_dij/</ref> |
||
==== Művei ==== |
==== Művei ==== |
||
* |
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Istenek és emberek |editor= |publisher= Libri |year= 2018 |edition= |id= {{ISBN|9789634335061}} }} |
||
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Tövispuszta |editor= |publisher= Libri |year= 2017 |edition= átdolgozott kiadás |id= {{ISBN|9789634331667}} }} |
|||
* ''Tövispuszta'', átdolgozott kiadás (Libri Kiadó, 2017) |
|||
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Világkép |editor= |publisher= Libri |year= 2017 |edition= bővített kiadás |id= {{ISBN|9789634332008}} }} |
|||
* ''Világkép'', bővített kiadás (Libri Kiadó, 2017) |
|||
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Világkép |editor= |publisher= Libri |year= 2016 |edition= |id= {{ISBN|9789633106709}} }} |
|||
* ''Világkép'' (Libri Kiadó, 2016) |
|||
* |
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Tövispuszta |editor= |publisher= Ulpius-ház |year= 2011 |edition= |id= {{ISBN|9789632544809}} }} |
||
* |
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Matt a férfiaknak! |editor= |publisher= Alexandra |year= 2008 |edition= |id= {{ISBN|9789633687420}} }} |
||
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Könyv-jelző |subtitle= Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból |editor= |publisher= Park |year= 2002 |edition= |id= {{ISBN|9635306350}} }} |
|||
* ''Könyv-jelző, világirodalmi válogatás'' (Park Könyvkiadó, 2002) |
|||
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Könyv-jelző |subtitle= Kepes András válogatása fiatal magyar írók novelláiból |editor= |publisher= Park |year= 2002 |edition= |id= {{ISBN|0809000161823}} }} |
|||
* ''Könyv-jelző, válogatás fiatal írók műveiből'' (Park Könyvkiadó, 2002) |
|||
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Könyv-jelző |subtitle= Kepes András válogatása a magyar novellairodalomból |editor= |publisher= Park |year= 2001 |edition= |id= {{ISBN|9635305176}} }} |
|||
* ''Könyv-jelző, magyar irodalmi válogatás'' (Park Könyvkiadó, 2001) |
|||
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Kepes Krónika |subtitle= Beszélgetések |editor= |publisher= Park |year= 2001 |edition= |id= {{ISBN|963530482X}} }} |
|||
* ''Kepes Krónika - Történetek'' (Park Könyvkiadó, 2000) |
|||
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Kepes Krónika |subtitle= Történetek |editor= |publisher= Park |year= 2000 |edition= |id= {{ISBN|9635305931}} }} |
|||
* ''Kepes Krónika - Beszélgetések'' (Park Könyvkiadó, 1999) |
|||
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Kepes Krónika |subtitle= Beszélgetések |editor= |publisher= Park |year= 1999 |edition= |id= {{ISBN|963530482X}} }} |
|||
* ''Szerencsés Útjaim'' (Múzsák Közművelődési Kiadó, 1986) |
|||
*{{cite book |author= |authorlink= |title= Szerencsés útjaim |subtitle= Riportok, interjúk, tudósítások|editor= |publisher= Múzsák Közművelődési |year= 1986 |edition= |id= {{ISBN|963530482X}} }} |
|||
=== Főbb televíziós műsorai === |
=== Főbb televíziós műsorai === |
||
* Apropó (1991–1998), Magyar Televízió |
* Apropó (1991–1998), Magyar Televízió |
A lap 2019. december 30., 14:17-kori változata
Kepes András | |
2019-ben (Falus Kriszta felvétele) | |
Született | 1948. október 11. (75 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa |
|
Gyermekei | hat gyermek |
Szülei | |
Foglalkozása | |
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kepes András témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kepes András (Budapest, 1948. október 11. –) magyar író, újságíró, televíziós műsorkészítő, egyetemi tanár.
Élete, munkássága
Tanulmányai
Általános- és középiskoláit Budapesten, illetve Bejrútban és Buenos Airesben végezte. 1973-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-esztétika szakos diplomát.[1] Posztgraduális tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban a Syracuse-i Egyetemen (1979), illetve miután elnyerte a Stanford Egyetem John S. Knight nemzetközi ösztöndíját, a Stanfordon (1985-1986). Doktori és habilitált doktori fokozatát a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte (2004).[2]
Újságírói tevékenysége
Első cikkei 17 éves korában jelentek meg. Az egyetem elvégzése után, 1973-tól a Magyar Rádiónál dolgozott munkatársként, majd a kulturális rovat vezetőjeként. Nevéhez fűződik a Gondolatjel című kulturális magazin elindítása, szerkesztette többek között a Láttuk, hallottuk című művészetkritikai sorozatot. 1980-tól a Magyar Televízió akkor induló kulturális hetilapjának, a Stúdió ’80-nak alapító főszerkesztő-helyettese és egyik műsorvezetője volt. Elsőként tudósított a cannes-i, a berlini, a moszkvai, a tokiói, a San Sebastian-i filmfesztiválról, Hollywoodból és a Nobel-díj átadásokról. Mikrofonja előtt szólaltak meg először magyar képernyőn világsztárok, világhírű filmrendezők, írók. 1989-től több műsor szerkesztője és műsorvezetője volt, jegyezte az Apropó (1991–1998) című riport-dokumentumfilm sorozatot és a Desszert (1994–1998) című beszélgetős műsort. 1998-ban a TV2-n készítette beszélgetős műsorát, Kepes címmel, de még abban az évben egy súlyos betegség két évre félbeszakította pályáját, és úgy döntött, visszavonul a rendszeres szerepléstől. 2000-ben a Magyar Televízió képernyőjén tűnt fel újra Oázis (2000) című egész estés összetett sorozatával, beszélgetésekkel, dokumentumfilmekkel. 2002-től az RTL Klub képernyőjén volt látható irodalmi sorozata, a Könyv-jelző (2002) és beszélgetős műsora, a Desszert (2005), majd dokumentumfilm sorozata, a Világfalu (2005-2006). 2008-ban Különös történetek című dokumentumfilm sorozatával tért vissza egy évre a Magyar Televízióba.[3] Több riportját sugározták külföldi televíziók, jelentős nemzetközi visszhangot keltettek a Bolíviában terrorizmussal megvádolt, és társaival tisztázatlan körülmények között meggyilkolt Eduardo Rózsa Flores-szel készült dokumentumfilmjei, különösen a vele készült utolsó interjú, ami belpolitikai vihart kavart Bolíviában, és amelynek kapcsán Kepest is megvádolták.[4]
Oktatói tevékenysége
Oktatói munkáját Fulbright kutató-tanárként a New York Egyetemen (N.Y.U.) kezdte (1986-1987), később más amerikai egyetemeken is előadott. Nemzetközi médiaoktatási tapasztalatait először a Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó tanáraként (1987-1989), majd a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola címzetes főiskolai tanáraként (2004-2008) kamatoztatta. 2008–tól a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF), majd annak jogutódánál a Budapesti Metropolitan Egyetemen tanított kinevezett főiskolai tanárként, 2012-től egyetemi professzorként. Vezetésével alakult az intézmény Művészeti Intézete (2009), illetve Kommunikációs és Művészeti Kara, amelynek négy esztendőn át (2010-2014) dékánja volt.[5] 2014-től az egyetem Művészeti Tanácsának elnöke.[6]
Szakmai-közéleti tevékenységei közül említésre méltó, hogy 1990–1995 között a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökségének tagja és a Táncsics Mihály-díj kurátora volt (1993–1994). Az UNESCO Nemzetközi Kommunikációs Fejlesztési Programjában (IPDC) a Magyar Köztársaság képviselőjeként tevékenykedett (1995–1997). A Joseph Pulitzer-emlékdíj kurátora (1999–), illetve két cikluson át tagja volt a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) művészeti, média- és kommunikációs bizottságának (2004-2006) illetve (2010-2012) között.[7]
Írói munkássága
A nyolcvanas évek közepétől rendszeresen publikál könyveket, és különösen azután, hogy visszavonult a televíziós műsorkészítéstől, tevékenysége középpontjában egyre inkább az írás áll. Első művei főként rádiós és televíziós riportútjaira és beszélgetéseire épültek (Szerencsés Útjaim, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1986; Kepes Krónika – Beszélgetések, Park Könyvkiadó, 1999; Kepes Krónika – Történetek, Park Könyvkiadó, 2000), illetve irodalmi válogatásokat készített Könyv-jelző I-III címmel a Park Könyvkiadó számára (2001-2002). 2008-ban, Matt a férfiaknak címmel (Alexandra Kiadó) dokumentum-regénye jelent meg, 2011-ben pedig Tövispuszta című regénye (Ulpius-Ház Könyvkiadó). A javított, átdolgozott változatot a Libri Kiadó adta ki (2017). Ugyancsak a Libri Kiadónál jelent meg Világkép című szubjektív esszé-regénye (2016), amit a szakmai zsűri az év tíz legjobb könyve közé választott. A bővített kiadást 2017-ben szintén a Libri Kiadó publikálta, ahogy Istenek és emberek című regényét is (2018). Könyveit idegen nyelveken is kiadták.[8] [9]
Művei
- Istenek és emberek. Libri. ISBN 9789634335061 (2018)
- Tövispuszta, átdolgozott kiadás, Libri. ISBN 9789634331667 (2017)
- Világkép, bővített kiadás, Libri. ISBN 9789634332008 (2017)
- Világkép. Libri. ISBN 9789633106709 (2016)
- Tövispuszta. Ulpius-ház. ISBN 9789632544809 (2011)
- Matt a férfiaknak!. Alexandra. ISBN 9789633687420 (2008)
- Könyv-jelző – Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból. Park. ISBN 9635306350 (2002)
- Könyv-jelző – Kepes András válogatása fiatal magyar írók novelláiból. Park. ISBN 0809000161823 (2002)
- Könyv-jelző – Kepes András válogatása a magyar novellairodalomból. Park. ISBN 9635305176 (2001)
- Kepes Krónika – Beszélgetések. Park. ISBN 963530482X (2001)
- Kepes Krónika – Történetek. Park. ISBN 9635305931 (2000)
- Kepes Krónika – Beszélgetések. Park. ISBN 963530482X (1999)
- Szerencsés útjaim – Riportok, interjúk, tudósítások. Múzsák Közművelődési. ISBN 963530482X (1986)
Főbb televíziós műsorai
- Apropó (1991–1998), Magyar Televízió
- Desszert (1994–1998)
- Kepes (1998), TV2
- Oázis (2000), Magyar Televízió
- Könyv-jelző (2002), RTL Klub
- Desszert (2005), RTL Klub
- Világfalu (2005), RTL Klub
- Különös történetek (2008), Magyar Televízió
Családja, rokonsága
Apai ágon Dr. Kepes Gyulának (1847-1924), a Ferenc József-földet felfedező expedíció orvos-tábornokának, Kepes Ferencnek (1876-1942), a magyar gnosztikus filozófia iskola vezetőjének rokona, Kepes György (1905-2001,) az MIT intézetvezető professzora, magyar-amerikai festő, fotográfus, médiaművész unokaöccse.[10] Ezen az ágon asszimilálódott zsidó, nagypolgári családból származik, ahol a magyar és a keresztény kultúra, valamint a keleti tanok nagy becsben álltak.[11] Apja, Kepes Imre a húszas években illegális kommunistaként részt vett a nemzetközi munkásmozgalomban. Édesanyja, Borda Katalin[12] kilenc gyermekes egri pék nyolcadik gyermeke, gazdasági emigrációban élt Mexikóban 1934-1946 között. Hazatérésük után apja Magyarországon külkereskedő, majd diplomata lett, édesanyja a diplomáciai protokoll ismert szakértője és egyetemi oktatója volt. Emellett fiatal diplomata-feleségek generációit vezette be a mindennapi diplomáciai etikett tudnivalóiba. A Külügyminisztérium főosztályvezető-helyetteseként ment nyugdíjba. Anyai ágon Szegő Gábor (1895-1985) nemzetközi hírű magyar-amerikai matematikus professzor és Braun „Csibi” József (1901-1943), az MTK sokszoros válogatott labdarúgójának hozzátartozója.[13] Szemerédi Endre (1940) Széchenyi- és Abel-díjas matematikus, akadémikus sógora.[14]
Felesége 2000-től Dettai Mária, korábbi házastársai Mester Zsuzsanna (1969-1986) és Messmer Lili (1987-1999). Hat gyermek édesapja: Júlia (1974), Borbála (1975), Rozi (1990), Kata (1998), Lujza (2005), Lukács (2011).[15][16][17] Unokái: Somerville Bruno (1999), Fekete-Kepes Hanna (2004), Kárpáti Misa (2011), Fekete-Kepes Gáspár (2011).[18]
Díjai, elismerései
Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Elnyerte többek között a Táncsics Mihály-díjat (1991), a Joseph Pulitzer-emlékdíjat (1994), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (1998) és a Prima díjat (2011).[19] Világkép című szubjektív esszé-regényét, amit a szakmai zsűri az év tíz legjobb könyve közé választott, 2016-ban adta ki a Libri Kiadó és 2017-ben elnyerte a Libri Irodalmi Közönségdíjat.[20][21]
Jegyzetek
- ↑ Színház- és Filmművészeti Egyetem: Aki az ELTE BTK-ról járta be a magyar médiát és a világot. ELTE Hallgatói Magazin, 2012. április 14. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
- ↑ Színház- és Filmművészeti Egyetem: Hallgatók DLA fokozatot szerzett hallgatók. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
- ↑ Kepes András az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20090428-bolivia-panaszt-emel-kepes-andras-ellen-bunpartolasert.html
- ↑ http://www.metropolitan.hu/hirek/7437/muveszeti-kepzesek-a-bkfen.html?oldal=43
- ↑ http://www.metropolitan.hu/sajto/1273/vezetok.html
- ↑ Prof. Dr. habil. Kepes András DLA. Budapesti Metropolitan Egyetem. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
- ↑ http://www.worldcat.org/identities/lccn-n88039561/
- ↑ https://www.libri.hu/irodalmi_dij/
- ↑ http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/a_feny_embere.872.html
- ↑ Lengyel
- ↑ Kepes András honlapja
- ↑ http://zsdo.com/fejezetek/mit-jelent-az-hogy-dizso-interju-kepes-andrassal/
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=SSIPDw-oxqo
- ↑ Kepes András: Kepes András személyes adatok. Kepes András honlapja. (Hozzáférés: 2018. január 2.)
- ↑ https://www.nlcafe.hu/ezvan/20111005/a_legtobb_oromet_a_gyerekeim_jelentik/
- ↑ https://behir.hu/a-nap-sztorija-az-intelligens-csavargo-kepes-andras-70-eves
- ↑ Kepes András közlése. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2019112910006741 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
- ↑ http://primissima.hu/jeloltek/kepes-andras/21/
- ↑ [1]
- ↑ [2]
Források
- ↑ Lengyel: Lengyel László: A fény embere. Artmagazin online (2008. március) 48–57. o.
- Budapesti Kommunikációs és Művészeti Főiskola honlapja
További információk
- Kepes András hivatalos Facebook-oldala
- Kepes András: Világkép (Libri Könyvkiadó, Budapest, 2016)
- Interjú a Nők Lapjában
- Interjú a Hajdú Online portálon
- Interjú a Magyar Narancsban
- Menekültválság, interjú a HVG-ben, 2016
- Interjú a HVG-ben, 2014
- A párkapcsolatért dolgozni kell - interjú
- Elteonline interjú, 2012
- Különös történetek - interjú, 2008
- Kepes, a bölcsész. Trefort-kert, 2009
- Reader's Digest interjú, 2005
- Kepes András Médiapédia oldala