Szegő Gábor
| Szegő Gábor | |
 | |
| Született | 1895. január 20.[1][2] Kunhegyes |
| Elhunyt | 1985. augusztus 7. (90 évesen)[2] Palo Alto |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szegő Gábor témájú médiaállományokat. | |
Szegő Gábor (Kunhegyes, 1895. január 20.[3] – Palo Alto, 1985. augusztus 7.) magyar matematikus, egyetemi tanár.
Élete
[szerkesztés]Szegő Adolf (1859–1919)[4] biztosítási titkár és Neumann Hermina (1866–1947)[5] fiaként született zsidó családban. Apja a családnevét Schwarczról magyarosította.[6] Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1912-ben a Szolnoki Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel. 1912 és 1915 között a Budapesti Tudományegyetemen tanult, ahol matematikát és fizikát hallgatott. Beiratkozása évében megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat tanulmányi versenyét. Rendszeres megoldója volt továbbá a KöMaL-nak. Ebben az időben lett az Eötvös Kollégium lakója is. Az egyetemen Bauer Mihály, Eötvös Loránd, Kürschák József, Fejér Lipót és Beke Manó is tanította. Tagja volt a nemzetközi hírű Fejér-iskolának (Csillag Pál, Egerváry Jenő, Erdős Pál, Fekete Mihály, Kalmár László, Lukács Ferenc, Pólya György, Riesz Marcell, Szász Ottó, Szidon Simon, Turán Pál és Szegő). 1913 nyarán a Berlini Egyetem, 1914 nyarán pedig a Göttingeni Egyetem hallgatója volt. Harcolt az első világháborúban (1915-től 1918-ig). 1918-ban még katonaként szerezte meg doktorátusát Bécsben. 1919-ben vette el Neményi Erzsébet Anna vegyészt, akitől két gyermeke született: Péter (1925) és Veronika (1929).[7] A következő két évben Kürschák mellett volt a Műegyetemen tanársegéd. 1921-ben a Berlini Egyetem magántanára lett, 1926-ban pedig Königsbergbe nevezték ki egyetemi tanárnak. Időközben 1924-ben megkapta a Kőnig Gyuláról elnevezett díjat. A következő évben jelent meg barátjával és egyben kollégájával, Pólya Györggyel közösen írt kétkötetes műve: Problémák és tételek az analízis köréből. Hitler hatalomátvétele után, 1934-ben zsidó származása miatt távoznia kellett Németországból. J. D. Tamarkin és Pólya György segítségének köszönhetően az USA-ban, a St. Louis Washington Egyetemen kapott fizetés nélküli állást. Így csak közadakozásokból, illetve alapítványokból származó pénzből tudott megélni. Stanfordban 1938-ban tanszéket kapott, ahol 1953-ig dolgozott. 1960-ban ment nyugdíjba. Ezután különböző matematikai konferenciákat látogatott. 1969-ben előadást tartott Budapesten korábbi tanárárának, Fejér Lipótnak munkásságáról. Parkinson-kórban szenvedett.
141 tudományos dolgozatot, illetve 7 könyvet publikált. Az ortogonális polinomokról írt munkájával ő teremtette meg a konstruktív függvénytan alapjait.
Emlékezete
[szerkesztés]Emlékére hozták létre a Szegő Gábor matematikaversenyt, melyet volt iskolája, a mai Verseghy Ferenc Gimnázium rendez meg.[8] Kunhegyesen 1995. augusztusa óta szobra van, amely Győrfi Lajos alkotása.
2013. szeptember 1-től Szolnok egyik legrégebbi általános iskolája (a régi Koltói, azután Belvárosi) viseli nevét (Az intézmény hivatalos neve: Szegő Gábor Általános Iskola).
Fő művei
[szerkesztés]- Beiträge zur Theorie der Toeplitzschen Formen (Berlin, 1920)
- Aufgaben und Lehrsätze aus der Analysis (Pólya Györggyel, Berlin, 1925, magyarul Budapest, 1980)
- Orthogonal polynomials (New York, 1939)
- Isoperimetric inequalities in mathematical physics (Pólya Györggyel, Princeton, 1951)
- Collected Papers (I-II-III. kötet, Birkhäuser, 1982)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- 1 2 MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ Születési bejegyzése a kunhegyesi izraelita hitközség születési akv. 2/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
- ↑ Szegő Adolf halotti bejegyzése a szolnoki polgári halotti akv. 293/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. augusztus 21.)
- ↑ Szegő Adolfné halotti bejegyzése a Budapest XIII. kerületi állami halotti akv. 632/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. augusztus 21.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 48724/1881
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 2041/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
- ↑ A Verseghy gimnázium honlapja Archiválva 2014. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szegő Gáborról a kunhegyes.hu honlapján
