„Janikovszky Éva” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Kgyt (vitalap | szerkesztései) →Emlékezete: elgépelés |
Kgyt (vitalap | szerkesztései) →Emlékezete: ref-szöveg |
||
122. sor: | 122. sor: | ||
==Emlékezete== |
==Emlékezete== |
||
Szegedi szülőházán [[2009]]. [[április 20.|április 20-án]],<ref>[http://szegedma.hu/hir/szeged/2009/04/felavattak-janikovszky-eva-szegedi-emlektablajat/ Szegedma.hu (Hozzáférés 2009. november 6.)]</ref> budapesti, Bajza utcai lakóházán [[2009]]. [[november 4.|november 4]]-én<ref>{{Cite web |url=http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=292323 |title=Kultúra.hu (Hozzáférés 2009. november 6.) |accessdate=2009-11-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091016191741/http://kultura.hu/main.php?folderID=887 |archivedate=2009-10-16 }}</ref> avattak emléktáblát. Több oktatási intézmény is viseli/viselte nevét [[Budapest]]en: 2003–2011 között (Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium) a [[Budapest VII. kerülete|VII. kerületben]]<ref>{{Cite web |url=http://www.janikovszkyiskola.hu/ |title=A Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium honlapja |accessdate=2018-11-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140517091049/http://janikovszkyiskola.hu/ |archivedate=2014-05-17}}</ref>, valamint jelenleg is (Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) a [[Budapest X. kerülete|X. kerületben]]<ref>[http://janikovszky.net/]</ref>. |
Szegedi szülőházán [[2009]]. [[április 20.|április 20-án]],<ref>[http://szegedma.hu/hir/szeged/2009/04/felavattak-janikovszky-eva-szegedi-emlektablajat/ Szegedma.hu (Hozzáférés 2009. november 6.)]</ref> budapesti, Bajza utcai lakóházán [[2009]]. [[november 4.|november 4]]-én<ref>{{Cite web |url=http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=292323 |title=Kultúra.hu (Hozzáférés 2009. november 6.) |accessdate=2009-11-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091016191741/http://kultura.hu/main.php?folderID=887 |archivedate=2009-10-16 }}</ref> avattak emléktáblát. Több oktatási intézmény is viseli/viselte nevét [[Budapest]]en: 2003–2011 között (Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium) a [[Budapest VII. kerülete|VII. kerületben]]<ref>{{Cite web |url=http://www.janikovszkyiskola.hu/ |title=A Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium honlapja |accessdate=2018-11-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140517091049/http://janikovszkyiskola.hu/ |archivedate=2014-05-17}}</ref>, valamint jelenleg is (Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) a [[Budapest X. kerülete|X. kerületben]]<ref>[http://janikovszky.net/ A Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola honlapja]</ref>. |
||
Sírja a [[Farkasréti temető]]ben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette. |
Sírja a [[Farkasréti temető]]ben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette. |
A lap 2019. március 16., 14:52-kori változata
Janikovszky Éva | |
Élete | |
Született | 1926. április 23. Szeged |
Elhunyt | 2003. július 14. (77 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Házastársa | Janikovszky Béla |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | ifjúsági regény |
Fontosabb művei | Málnaszörp és szalmaszál (belőle készült az Égigérő fű c. film) Kire ütött ez a gyerek? |
Kiadói | Móra Ferenc Könyvkiadó |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | József Attila-díj Kossuth-díj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Janikovszky Éva témájú médiaállományokat. |
Janikovszky Éva (született Kucses) (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, szerkesztő.
Életpályája
Kucses Éva Etelka Nametta néven született 1926. április 23-án Szegeden.[1] Nevét később Kispálra magyarosította. Szegedi szülőháza a Bolyai utca 19. szám alatt található, amelynek falán ma emléktábla van elhelyezve.
Tanulmányai
1944–1948 között a Szegedi Tudományegyetemen filozófia, néprajz, magyar és német szakon folytatta tanulmányait. Ezt még kiegészítette 1948–1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia, pszichológia és politikai gazdaságtan szakokkal. 1950-ben tanári oklevelet szerzett.
Már diákkorában részt vett baloldali tüntetéseken, és a kommunista mozgalom szegedi egyetemi szervezői között volt.[2]
Munkahelyei
Pályájának alakulását politikai elkötelezettsége és magánéletének alakulása is befolyásolta.[2] Az 1945 utáni években kifejtett kommunista tevékenységének köszönhetően ekkorra a kommunista párt biztos káderének számított. Még bölcsész egyetemistaként minisztériumi állást kapott: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdett dolgozni 1950-ben, először a Nevelésügyi Főosztályon, majd a Tudományügyi Főosztályon előadó, végül a Tankönyvosztály főelőadója 1953-ig. 1952-ben bizalmi állásként Darvas József miniszter beosztottja.[2] 1952 októberében kötött házasságot a még szegedi egyetemistaként, kommunista aktivistaként megismert dr. Janikovszky Bélával, aki házasságkötésükkor az ÁVH magas rangú tisztje (1949-ben az ÁVH tisztjeként a Rajk-perben a kihallgatások és a kínzások egyik vezetője, a Pálffy György és társai, a Sólyom László és társai elleni koncepciós perek egyik irányítója volt).
1953–1957 között az Ifjúsági (később Móra) Könyvkiadó lektora, majd főszerkesztője lett. Sokáig dolgozott ebben a munkakörben, 1964-től egészen 1987-ig. Eközben a Minerva Kiadó szerkesztői munkakörét is ellátta 1981–82-ben. 1987-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is munkatársa, igazgatósági tagja volt a Móra Ferenc Könyvkiadónak. 1999-től a Hölgyvilág című hetilapban is jelentek meg írásai.
1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996-tól elnöke volt az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának.
Az 1950-es évektől a Bajza utca lakója volt. 2003. július 14-én hunyt el, Budapesten.
Írói munkássága
Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták. 1960-ban, a Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Az évtized végére országszerte ismert lett.
Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebbeknek szerez kellemes perceket szavaival. Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Nála a lemeznek (vagy ha úgy tetszik, az éremnek) mindig két oldala van, ezért a gyerek és a felnőtt problémáival egyaránt foglalkozik.
Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a szabad asszociációnak.
Magánélete
1952 októberében kötött házasságot, férje dr. Janikovszky Béla, (eredetileg orvos, majd vezető ÁVH kihallgató tiszt). A férje nevét csak 1960-ban vette fel, amikor Janikovszky Bélát rövid időre perbe fogták.[2] Tőle 1955-ben született János nevű fia.[3] Férje a II. világháború után az ÁVH orvosezredese volt,[4] majd 1953-ban letartóztatták, szabadulása után az Országos Onkológiai Intézet orvosaként dolgozott. Fia, János a Móra Könyvkiadó Zrt. elnöke.[5][6][7]
Művei
- 1957 – Csip-Csup (Kispál Éva néven)
- 1960 – Szalmaláng (regény)
- 1962 – Aranyeső (regény)
- 1963 - Te is tudod?
- 1965 – Ha én felnőtt volnék
- 1966 – Akár hiszed, akár nem
- 1967 – Jó nekem
- 1968 – Felelj szépen, ha kérdeznek!
- 1969 – Bertalan és Barnabás
- 1970 – Málnaszörp és szalmaszál
- 1972 – Velem mindig történik valami
- 1974 – Kire ütött ez a gyerek?
- 1975 – Már óvodás vagyok
- 1976 – A nagy zuhé
- 1978 – A lemez két oldala (felnőtteknek)
- 1978 – Már megint
- 1980 – Az úgy volt…
- 1983 – Már iskolás vagyok
- 1983 – Örülj, hogy fiú! (felnőtteknek)
- 1983 - Örülj, hogy lány! (felnőtteknek)
- 1985 – A Hét bőr
- 1991 – My Own Budapest Guide, Mit mir in Budapest (ifjúsági útikönyv)
- 1997 – Felnőtteknek írtam
- 1998 – Mosolyogni tessék! (felnőtteknek)
- 1999 – Cvikkedli
- 2000 – Ájlávjú (felnőtteknek)
- 2001 – De szép ez az élet! (felnőtteknek)
- 2002 – Ráadás (felnőtteknek)
- 2015 - A tükör előtt. Egy kamasz monológja
- 2016 - Zoli tortája
Hangoskönyvben megjelent művei
- Az égig érő fű – A Málnaszörp és szalmaszál című gyermekregény felhasználásával készült film (rendezte: Palásthy György) alapján
- Mosolyogni tessék! – Kire ütött ez a gyerek?
- Felnőtteknek írtam
- A lemez két oldala
- Már megint
- Aranyeső - Kiadás éve: 2006 Előadó: Szoboszlai Éva
Díjak, elismerések
- 1973 Deutscher Jugendbuchpreis: német nyelvterületen a Ha én felnőtt volnék c. műve lett az Év Gyerekkönyve
- 1977 József Attila-díj
- 1979 Ifjúsági díj
- 1979 Állami Ifjúsági Díj
- 1985 SZOT-díj
- 1986 Gyermekekért díj
- 1988 Mosolyrend Lovagjává választják (Lengyelország)
- 1990 Greve-díj
- 1993 Budapestért díj
- 1994 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének gyermekirodalmi díja
- 1996 A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
- 2001 Móra-díj
- 2002 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
- 2002 Szent Imre-díj
- 2003 Kossuth-díj
Emlékezete
Szegedi szülőházán 2009. április 20-án,[8] budapesti, Bajza utcai lakóházán 2009. november 4-én[9] avattak emléktáblát. Több oktatási intézmény is viseli/viselte nevét Budapesten: 2003–2011 között (Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium) a VII. kerületben[10], valamint jelenleg is (Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) a X. kerületben[11].
Sírja a Farkasréti temetőben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette.
Rácz Zsuzsa Nesze Neked Terézanyu! című regényében Kéki Kata a kaliforniai Big Sur mozgókönyvtárában a Velem mindig történik valami és Örkény egyperceseinek angol fordítását olvasgatja, mielőtt eldönti, hogy hazatér Indiánhoz Magyarországra.
Emlékezetét őrzi a Janikovszky Éva-díj is.
Jegyzetek
- ↑ Tradíciók - Hírességeink - Janikovszky Éva, tomorkenygimn.hu
- ↑ a b c d Magyar Narancs (magyar nyelven). vakbarat.magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
- ↑ Ma lenne 86 éves Janikovszky Éva, szeretlekmagyarorszag.hu
- ↑ Kire ütött ez az író? , irodalmijelen.hu
- ↑ Janikovszky Éva 80 éves lenne – Emlékére díjat alapítottak, kisalfold.hu
- ↑ Felnőttek iskolája Janikovszky Éva és a meseírás, magyarnarancs.hu
- ↑ Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, mora.hu
- ↑ Szegedma.hu (Hozzáférés 2009. november 6.)
- ↑ Kultúra.hu (Hozzáférés 2009. november 6.). [2009. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 6.)
- ↑ A Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium honlapja. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 4.)
- ↑ A Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola honlapja
Források
- Janikovszky Éva honlapja, janikovszkyeva.hu
- Janikovszky Éva, antikvarium-konyv.com
További információk
- Kiss Noémi portréja Janikovszky Éváról a Magyar Narancsban, magyarnarancs.hu
- Beszélgetés Janikovszky Évával, c3.hu
- Janikovszky Éva életrajza, ekultura.hu
- Janikovszky Éva: A tükör előtt, lelkititkaink.hu
- Janikovszky Éva a PORT.hu-n (magyarul)
- Mákis könyvei, jm.bme.hu
- Szerzői adatlapja a Molyon, moly.hu
- Megalakult a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány, litera.hu
- Emléktábla Janikovszky Éva szülőházán, mazsihisz.hu
- Janikovszky Éva. Pályakép mozaikokban; Móra, Bp., 2014