„Kommutativitás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:


== Példák ==
== Példák ==
* A [[valós számok]]on értelmezett szokásos [[összeadás]] és [[szorzás]] műveletek kommutatívak.
* A [[valós számok]]on értelmezett szokásos [[összeadás]] és [[szorzás]] műveletek kommutatívak. Pl. <math>5+2 = 2+5 = 7</math>, <math>3\cdot 4 = 4\cdot 3 = 12</math>
* A [[valós számok]]on értelmezett [[kivonás]] művelet nem kommutatív: pl. <math>5-3 \neq 3-5</math>. De <math>3-5 = (5-3)\cdot (-1)</math>, azaz a kivonás összetevőinek felcserélésével a különbség [[ellentett]]jét (-1-szeresét) kapjuk eredményül.
* A [[valós számok]]on értelmezett [[kivonás]] művelet nem kommutatív: pl. <math>3-5 \neq 5-3</math>. De <math>3-5 = (5-3)\cdot (-1)</math>, azaz a kivonás összetevőinek felcserélésével a különbség [[ellentett]]jét (–1-szeresét) kapjuk eredményül.
* A valós számokon értelmezett [[osztás]] sem kommutatív: pl. <math>\frac{8}{3} \neq \frac{3}{8}</math>. Az osztás esetén ugyanakkor az összetevők felcserélésekor a hányados [[reciprok]]át kapjuk eredményül.
* A valós számokon értelmezett [[osztás]] sem kommutatív: pl. <math>\frac{3}{8} \neq \frac{8}{3}</math>. Az osztás esetén ugyanakkor az összetevők felcserélésekor a hányados [[reciprok]]át kapjuk eredményül.
* Az [[unió (halmazelmélet)|egyesítés]] és [[metszet (halmazelmélet)|metszetképzés]] bármely, [[halmaz]]okból álló alaphalmazon értelmezve kommutatív.
* Az [[unió (halmazelmélet)|egyesítés]] és [[metszet (halmazelmélet)|metszetképzés]] bármely, [[halmaz]]okból álló alaphalmazon értelmezve kommutatív.
* A [[függvény (matematika)|leképezések]] szorzása ([[függvénykompozíció]]) nem kommutatív: pl. <math>\sin(\cos(\pi)) \neq \cos(\sin(\pi))</math>.
* A [[függvény (matematika)|leképezések]] szorzása ([[függvénykompozíció]]) nem kommutatív: pl. <math>\sin(\cos(\pi)) \neq \cos(\sin(\pi))</math>.

A lap 2019. február 25., 19:03-kori változata

A matematikában a kommutativitás vagy felcserélhetőség a kétváltozós matematikai műveletek egy tulajdonsága. Olyan matematikai műveleteket neveznek így, melyeknél az összetevők sorrendjének felcserélése nem változtatja meg a művelet eredményét.

Definíció

Legyen tetszőleges grupoid. Ha minden elemre teljesül, hogy , akkor azt mondjuk, hogy a művelet kommutatív a grupoidban.[1]

Tulajdonságok

  • Kommutatív félcsoportokban teljesül az általános kommutativitás tétele, azaz tetszőleges elemekre az szorzat eredménye független az tényezők sorrendjétől.[1]

Példák

  • A valós számokon értelmezett szokásos összeadás és szorzás műveletek kommutatívak. Pl. ,
  • A valós számokon értelmezett kivonás művelet nem kommutatív: pl. . De , azaz a kivonás összetevőinek felcserélésével a különbség ellentettjét (–1-szeresét) kapjuk eredményül.
  • A valós számokon értelmezett osztás sem kommutatív: pl. . Az osztás esetén ugyanakkor az összetevők felcserélésekor a hányados reciprokát kapjuk eredményül.
  • Az egyesítés és metszetképzés bármely, halmazokból álló alaphalmazon értelmezve kommutatív.
  • A leképezések szorzása (függvénykompozíció) nem kommutatív: pl. .

Kommutatív struktúrák

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. a b Szendrei, Ágnes: Diszkrét matematika Logika, algebra, kombinatorika, Polygon JATE Press, Szeged, 1994

Hivatkozások

  • Szendrei, Ágnes: Diszkrét matematika Logika, algebra, kombinatorika, Polygon JATE Press, Szeged, 1994