„Circuit Zandvoort” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
a infobox paramétercserék, replaced: | Név1 → | név, | Hely → | település, | Ország → | ország, | Image → | kép, | Építették → | épült, | Bezárták → | bezárták, | Tervező → | tervező AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{F1 versenypálya infobox
{{F1 versenypálya infobox
| név = Circuit Park Zandvoort
| név = Circuit Park Zandvoort
| település = [[Zandvoort]]
| település = [[Zandvoort]]
| ország = Hollandia
| ország = Hollandia
| kép = Zandvoort.svg
| kép = Zandvoort.svg
| épült = 1939
| épült = 1939
| bezárták = –
| bezárták = –
| tervező = –
| tervező = –
| versenyek = [[Deutsche Tourenwagen Masters|DTM]], [[Formula–1]], [[Masters of Formula–3]]
| versenyek = [[Deutsche Tourenwagen Masters|DTM]], [[Formula–1]], [[Masters of Formula–3]]
| hossza kilométerben = 4.18
| hossza kilométerben = 4.18
| kanyarok = 11
| kanyarok = 11
| hossz mérföldben = 2.6
| hossz mérföldben = 2.6
| rekord = 1:19,880
| rekord = 1:19,880
| Név2 = [[Luca Badoer]]
| Név2 = [[Luca Badoer]]
| csapat = [[Scuderia Ferrari|Ferrari]]
| csapat = [[Scuderia Ferrari|Ferrari]]
| rekordév = [[2001]]
| rekordév = [[2001]]
| weboldal =
| weboldal =
}}
}}


21. sor: 21. sor:


== Története ==
== Története ==
A pálya [[1948]]-as tervezése nagy részben [[Johannes Hugenholtz]] nevéhez fűződik. Az egykori, alig 4,2 km hosszú létesítmény között – kisebb megszakításokkal – harminc alkalommal adott otthont a [[Formula–1 holland nagydíj]]nak. A korábbi vonalvezetés főleg gyors kanyarokból, illetve egy hajtűkanyarból állt, ami a célegyenes után következett. A pályát 1971 után már nem találták elég biztonságosnak, mivel az [[1970]]. [[június 21.|június 21-én]] megrendezett futam alatt [[Piers Courage]] balesetet szenvedett, és égő autójában meghalt. Annak ellenére, hogy ''Panorama'' néven új sikánt építettek, [[1973]]. [[július 29.|július 29-én]] a [[Egyesült Királyság|brit]] [[Roger Williamson]] is halálos égési sérülések következtében hunyt el. [[1979]]-ben egy újabb sikánnal bővült a pálya. [[1980]]. [[július 20.|július 20-án]] a német [[Formula–2]]-es versenyző, [[Hans-Georg Bürger]] is meghalt a Formula-2 Európa-bajnokság versenyén. 1985-ben a Formula–1 végleg elbúcsúzott a zandvoorti pályától. A létesítményt [[1998]]-ben építették át utoljára, és alakították ki mai, 4,26 km-es hosszát. A pályát jelenleg többek között a [[DTM]]-nek, a [[Túraautó-világbajnokság]]nak, az [[A1 GP]]-nek és néhány nemzeti versenynek szolgál otthonául.
A pálya [[1948]]-as tervezése nagy részben [[Johannes Hugenholtz]] nevéhez fűződik. Az egykori, alig 4,2 km hosszú létesítmény között – kisebb megszakításokkal – harminc alkalommal adott otthont a [[Formula–1 holland nagydíj]]nak. A korábbi vonalvezetés főleg gyors kanyarokból, illetve egy hajtűkanyarból állt, ami a célegyenes után következett. A pályát 1971 után már nem találták elég biztonságosnak, mivel az [[1970]]. [[június 21.|június 21-én]] megrendezett futam alatt [[Piers Courage]] balesetet szenvedett, és égő autójában meghalt. Annak ellenére, hogy ''Panorama'' néven új sikánt építettek, [[1973]]. [[július 29.|július 29-én]] a [[Egyesült Királyság|brit]] [[Roger Williamson]] is halálos égési sérülések következtében hunyt el. [[1979]]-ben egy újabb sikánnal bővült a pálya. [[1980]]. [[július 20.|július 20-án]] a német [[Formula–2]]-es versenyző, [[Hans-Georg Bürger]] is meghalt a Formula-2 Európa-bajnokság versenyén. 1985-ben a Formula–1 végleg elbúcsúzott a zandvoorti pályától. A létesítményt [[1998]]-ban építették át utoljára, és alakították ki mai, 4,26 km-es hosszát. A pályát jelenleg többek között a [[DTM]]-nek, a [[Túraautó-világbajnokság]]nak, az [[A1 GP]]-nek és néhány nemzeti versenynek szolgál otthonául.


== Halálos balesetek a pályán ==
== Halálos balesetek a pályán ==

A lap 2014. augusztus 1., 19:04-kori változata

Circuit Park Zandvoort
Adatok
Hely Hollandia, Zandvoort
Épült1939
Bezárták–
Tervező–
VersenyekDTM, Formula–1, Masters of Formula–3
Hossz4,259 km,
2.6 mérföld
Kanyarok11
Abszolút pályacsúcs1:19,880
(Luca Badoer, Ferrari, )
Versenyen futott pályacsúcs1:19,880
(Luca Badoer, Ferrari, )
Elhelyezkedése
Circuit Park Zandvoort (Hollandia)
Circuit Park Zandvoort
Circuit Park Zandvoort
Pozíció Hollandia térképén
é. sz. 52° 23′ 18″, k. h. 4° 32′ 35″Koordináták: é. sz. 52° 23′ 18″, k. h. 4° 32′ 35″
A versenypálya weboldala

A Circuit Park Zandvoort a közvetlenül az Északi-tenger mellett elhelyezkedő holland Zandvoort település mellett található versenypálya, amelyen 1952-től 1985-ig harmincszor rendeztek Formula–1-es versenyt.

Története

A pálya 1948-as tervezése nagy részben Johannes Hugenholtz nevéhez fűződik. Az egykori, alig 4,2 km hosszú létesítmény között – kisebb megszakításokkal – harminc alkalommal adott otthont a Formula–1 holland nagydíjnak. A korábbi vonalvezetés főleg gyors kanyarokból, illetve egy hajtűkanyarból állt, ami a célegyenes után következett. A pályát 1971 után már nem találták elég biztonságosnak, mivel az 1970. június 21-én megrendezett futam alatt Piers Courage balesetet szenvedett, és égő autójában meghalt. Annak ellenére, hogy Panorama néven új sikánt építettek, 1973. július 29-én a brit Roger Williamson is halálos égési sérülések következtében hunyt el. 1979-ben egy újabb sikánnal bővült a pálya. 1980. július 20-án a német Formula–2-es versenyző, Hans-Georg Bürger is meghalt a Formula-2 Európa-bajnokság versenyén. 1985-ben a Formula–1 végleg elbúcsúzott a zandvoorti pályától. A létesítményt 1998-ban építették át utoljára, és alakították ki mai, 4,26 km-es hosszát. A pályát jelenleg többek között a DTM-nek, a Túraautó-világbajnokságnak, az A1 GP-nek és néhány nemzeti versenynek szolgál otthonául.

Halálos balesetek a pályán

Piers Courage az 1970-es holland nagydíjon egy csatában elvesztette uralmát az autója felett és felborult, és autója kiéget. A pilóta halálos égési sérüléseket szenvedett. Az 1973-as holland nagydíjon a brit Roger Williamson falnak ment autójával és felborult majd átcsúszott a pálya másik oldalára és a kocsi égni kezdett. David Purley szemtanúja volt a balesetnek, megállt, megvárta míg a többiek elmentek és átszaladt a pályán. Megpróbálta visszaborítani az autót, de nem sikerült. Segítséget kért a pályamunkásoktól de ők féltek, hogy felrobban. Purley elvett egy poroltót és próbálta eloltani az egyre nagyobb lángokat, amikor egy pályamunkás meg akarta őt akadályozni a tűz oltásában, arcon ütötte. Percekig tartó szenvedés után Purley feladta, és búsan elsétált. Hősiességéért később kitüntették. A következő versenyen nem állt rajthoz, sőt el sem utazott, ő vitte Roger Williamson koporsóját a temetésén. Purley 1985. július 2-án lezuhant repülőjével és meghalt.[forrás?]

Különféle vonalvezetések, kanyarok

A pálya vonalvezetése az évek során többször módosult:

  • 1948-1973: 4,193 km (2,605 m)
  • 1973-1980: 4,226 km (2,626 m)
  • 1980-1989: 4,252 km (2,642 m)
  • 1989-1998: 2,526 km (1,57 m)
  • 1999 óta: 4,3 km (2,672 m)

A pályán a következő kanyarok találhatóak:

  • Tarzan (1)
  • Gerlach (2)
  • Hugenholtz (3)
  • Hunzerug (4)
  • Rob Slotemaker (5)
  • Scheivlak (6)
  • Masters (korábban Marlboro) (7)
  • Renault (8)
  • Vodafone (9)
  • Audi S (10 + 11)
  • Kumho (12)
  • Arie Luyendyk (13)

A legnagyobb szintkülönbség a pályán 15 méter.

A célegyenes egy A1GP-verseny alatt.

Források

Commons:Category:Circuit Park Zandvoort
A Wikimédia Commons tartalmaz Circuit Zandvoort témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Circuit_Zandvoort&oldid=14956575”