„Oromzat” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: bg:Фасада |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eu:Fatxada |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
[[es:Fachada]] |
[[es:Fachada]] |
||
[[et:Fassaad]] |
[[et:Fassaad]] |
||
[[eu:Fatxada]] |
|||
[[fa:نما (ساختمان)]] |
[[fa:نما (ساختمان)]] |
||
[[fi:Julkisivu]] |
[[fi:Julkisivu]] |
A lap 2012. augusztus 14., 13:47-kori változata
Az oromzat szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetők végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A sátortetős, mindkét végén farazatos épületnek nincs oromzata.
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben bütünek, a Dunántúlon csúcsfalnak, homlokfalnak, illetve homloknak, a Duna–Tisza közén, Kalocsa környékén humloknak, Nógrádban és a Duna–Tisza közén fürfalnak, fürgátnak, a Dél-Alföldön házvégnek, végfalnak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon vérteleknek, a Felvidéken vértnek, illetve frontnak, a Dél-Dunántúlon üstöknek, Bácskában kiblinek. A Ny-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon kialakult tűzfal elnevezés a XIX. század végétől országszerte uralkodóvá vált.
Forrás