„Tiszaszentimre” változatai közötti eltérés

	Tiszaszentimre
	; Tiszaszentimre címere
	; Tiszaszentimre címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség	Tiszafüredi
Jogállás	község
Irányítószám	5322
Körzethívószám	59
	Népesség
Teljes népesség	1823 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	32,63 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	65,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 29′, k. h. 20° 44′Koordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 20° 44′
	Tiszaszentimre Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
	Tiszaszentimre weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentimre témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. augusztus 22., 11:33-kori változata

Tiszaszentimre község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi kistérségében.

Fekvése

A Tisza-tótól délkeletre, Tiszafüredtől 14 km-re délre, Abádszalóktól 10 km-re keletre fekszik. Közúton Tiszafüred vagy Kunhegyes felől közelíthető meg, vasútállomása a Karcag–Tiszafüred vonalon van.

Története

A település ősi múltjára utal, hogy itt 1870-ben bronzkori karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak.

A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak Imre herceg szentté avatását követően, 1136-ban keletkezett. Oklevelekben először 1325-ban említették, Zenthemreh alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is.

1570-ben a terület a Losoncziaké volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.
A szolnoki vár 1552-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett.

1706-ban a Rákóczi-szabadságharc idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő rácokkal felgyújtatta a falut. Mária Terézia alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza.

Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit 1896-ban adtak át. Legnagyobb népességét 1949-ben érte el, 3949 fővel. A település 1995-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.

2007. június 2-án és 3-án, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján a település ünnepi rendezvénysorozat szervezett, melyen beszédet mondott Lezsák Sándor a magyar Országgyűlés alelnöke és a Millenniumi Emlékbizottság elnöke, valamint Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke. A település lakói zenész-táncos műsort rendeztek, Bölcskei Gusztáv püspök és Bereczkei Miklós esperes ökumenikus istentisztelet tartott és ekkor avatták fel Szent Imre mellszobrát is.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát^[2], de kisebb roma közösség is él itt.

Nevezetességei

18. századi református templom
18. századi, barokk, klasszicista lelkészlak
Szent Imre szobra a templomkertben

Jegyzetek

↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások

Magyarország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[350b213ad61e4a4700268b3dcda3ede4b8794422-1] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[2] A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

[1]

[2]

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 [[1570]]-ben a terület a [[Losonczy család|Losoncziak]]é volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.<br>A szolnoki vár [[1552]]-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett.
-[[1706]]-ban a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő [[rácok]]kal felgyújtatta a falut. [[Mária Terézia]] alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza.
+[[1706]]-ban a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő [[rácok]]kal felgyújtatta a falut. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza.
 Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit [[1896]]-ban adtak át. Legnagyobb népességét [[1949]]-ben érte el, 3949 fővel. A település 1995-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.