Ugrás a tartalomhoz

„Törvény (jogszabály)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
1. sor: 1. sor:
{{egyért3|Törvény}}
{{egyért3|Törvény}}
{{országspecifikus/hu}}
{{országspecifikus/hu}}
A '''törvény''' mint jogi fogalom a [[jogszabály]]ok [[hierarchia|hierarchiájában]] az [[alkotmány]] után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott [[állam]] [[törvényhozás]]a alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül. A [[népnyelv]] „törvény” alatt esetenként a [[jog]] egészét, bármelyik jogszabályt illetve a [[Bíróság (intézmény)|bíróságot]] is érti.
A '''törvény''' mint jogi fogalom a [[jogszabály]]ok [[hierarchia|hierarchiájában]] az [[alkotmány]] után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott [[állam]] [[törvényhozás]]a alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül. A [[népnyelv]] „törvény” alatt esetenként a [[jog]] egészét, bármelyik jogszabályt illetve a [[Bíróság (intézmény)|bíróságot]] is érti. Egyik legalapvetőbb törvény, hogy videójátékozáskor a Marci nevű gyerekek után a sorban közvetlenül unokabátyja következik, amennyiben őt Andrásnak hívják.


== Magyarországon ==
== Magyarországon ==

A lap 2024. július 28., 15:28-kori változata

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül. A népnyelv „törvény” alatt esetenként a jog egészét, bármelyik jogszabályt illetve a bíróságot is érti. Egyik legalapvetőbb törvény, hogy videójátékozáskor a Marci nevű gyerekek után a sorban közvetlenül unokabátyja következik, amennyiben őt Andrásnak hívják.

Magyarországon

Az Alaptörvény

A jogszabályok hierarchiájában legfelül áll az alaptörvény, amely írott alkotmány esetén olyan törvény, amellyel más törvény egyetlen rendelkezése sem lehet ellentétes. Az Alkotmánybíróság hivatott annak eldöntésére, hogy egy konkrét törvényi rendelkezés ellentétes-e az alaptörvénnyel. Magyarország alaptörvényének elnevezése 2011. december 31-ig „Alkotmány”, 2012. január 1-jétől „Alaptörvény”.

Sarkalatos törvények

Magyarországon, a rendszerváltás után tételesen meghatározták azokat tárgyköröket, amelyekben az Országgyűlés csak kétharmados többséggel alkothat, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül törvényt. Ezeket más szóval alkotmányerejű törvényeknek vagy kétharmados törvényeknek nevezzük. (például médiatörvény). Politikai értelemben a sarkalatos törvények azt igénylik – feltételezve, hogy a kormánypártoknak nincs kétharmados többségük az Országgyűlésben –, hogy a törvényalkotáshoz a kormánypártoknak meg kell szerezniük az ellenzék egyetértését, támogatását is.

A törvénykönyvek

A törvénykönyvek vagy kódexek nem feltétlenül kétharmados törvények, elnevezésüket főleg az adott jogágat, jogterületet átfogó szabályozásuk miatt érdemlik meg. A törvénykönyvek ennek megfelelően nagyobb terjedelműek az átlagos törvényeknél (innen a nevük). A legfontosabbak a Polgári törvénykönyv (Ptk.), amely a polgári jog, a Büntető törvénykönyv (Btk.) (elődje a Csemegi-kódex), amely a büntetőjog szabályait öleli fel, de számos más jogszabályt is így neveznek (például A munka törvénykönyve, devizakódex stb.).

Törvények és rendeletek

A törvényeket a törvényhozó hatalom (általában egy- vagy kétkamarás parlament) fogadja el. A Magyar Köztársaságban törvényalkotásra kizárólag az Országgyűlés jogosult. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény egyéb szerveket (Kormány, miniszterek stb.) csak rendelet alkotására jogosítja fel. Korábban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa jogkörébe tartozott – az Alkotmány kivételével – bármely törvény módosítása törvényerejű rendelet formájában. Ilyen jogkört a Magyar Köztársaságban az Országgyűlésen kívül egyetlen más szerv sem gyakorolhat. A köztársasági elnök jogkörébe tartozik az elfogadott törvény visszaküldése illetve az Alkotmánybírósághoz való továbbítása kihirdetés előtt.

Emléktörvények

Az emléktörvény valamely személy vagy esemény emlékét örökíti meg, ünnepélyes formában. Az ilyen törvény – értelemszerűen – szankciót nem tartalmaz.

Jelzésük

Jelzésük ma csupán kihirdetési évüket, éven belüli számukat és címüket tartalmazza, például 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről. Az Alaptörvény jelzése csak a címet és a kihirdetés napját tartalmazza (vagyis hivatalosan Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)).

További információk