„Metionin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Gratulálok a cikkhez, de ide nem kell névelő |
a Nem mindenki ismeri a listát -én például nem) |
||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
A '''metionin''' (röviden '''Met''' vagy '''M''')<ref>{{cite web | author=IUPAC-IUBMB Joint Commission on Biochemical Nomenclature | title=Nomenclature and Symbolism for Amino Acids and Peptides | work=Recommendations on Organic & Biochemical Nomenclature, Symbols & Terminology etc | url=http://www.chem.qmul.ac.uk/iupac/AminoAcid/ | accessdate=2007-05-17}}</ref> fehérjealkotó α-[[aminosav]], képlete: HO<sub>2</sub>CCH(NH<sub>2</sub>)CH<sub>2</sub>CH<sub>2</sub>SCH<sub>3</sub>. |
A '''metionin''' (röviden '''Met''' vagy '''M''')<ref>{{cite web | author=IUPAC-IUBMB Joint Commission on Biochemical Nomenclature | title=Nomenclature and Symbolism for Amino Acids and Peptides | work=Recommendations on Organic & Biochemical Nomenclature, Symbols & Terminology etc | url=http://www.chem.qmul.ac.uk/iupac/AminoAcid/ | accessdate=2007-05-17}}</ref> fehérjealkotó α-[[aminosav]], képlete: HO<sub>2</sub>CCH(NH<sub>2</sub>)CH<sub>2</sub>CH<sub>2</sub>SCH<sub>3</sub>. |
||
Esszenciális aminosav.<ref>https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_wunderlich_szarka_biokemia/ch10s02.html</ref> Apoláris tulajdonsága miatt jól oldódik apoláris oldószerekben. A [[cisztein]] és a metionin a két kéntartalmú aminosav, melyeknek fontos szerepük van a fehérjék felépítésében. A metionin mindig a lánckezdő aminosav, [[kodon]]ja AUG. |
[[Esszenciális aminosavak|Esszenciális aminosav]].<ref>https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_wunderlich_szarka_biokemia/ch10s02.html</ref> Apoláris tulajdonsága miatt jól oldódik apoláris oldószerekben. A [[cisztein]] és a metionin a két kéntartalmú aminosav, melyeknek fontos szerepük van a fehérjék felépítésében. A metionin mindig a lánckezdő aminosav, [[kodon]]ja AUG. |
||
== Bioszintézis == |
== Bioszintézis == |
||
A lap 2023. október 19., 06:25-kori változata
| Metionin | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | (S)-2-amino-4-(metilszulfanil)-butánsav | ||
| Más nevek | Met, M | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 63-68-3 | ||
| PubChem | 876 | ||
| ATC kód | V03AB26 | ||
| Gyógyszer szabadnév | methionine | ||
| Gyógyszerkönyvi név | Methioninum | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C5H11NO2S | ||
| Moláris tömeg | 149,21 g/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A metionin (röviden Met vagy M)[1] fehérjealkotó α-aminosav, képlete: HO2CCH(NH2)CH2CH2SCH3.
Esszenciális aminosav.[2] Apoláris tulajdonsága miatt jól oldódik apoláris oldószerekben. A cisztein és a metionin a két kéntartalmú aminosav, melyeknek fontos szerepük van a fehérjék felépítésében. A metionin mindig a lánckezdő aminosav, kodonja AUG.
Bioszintézis
A metionin bioszintézisében az alábbi enzimek vesznek részt:
- aszparatokináz
- β-aszpartát-szemialdehid dehidrogenáz
- homoszerin dehidrogenáz
- homoszerin aciltranszferáz
- cisztationin-γ-szintáz
- cisztationin-β-liáz
- metionin szintáz (emlősökben: homocisztein metiltranszferáz)
Táplálkozás
Nagy mennyiségben található metionin a szezámmagban, a halban, húsokban, egyes növényi magokban. A gyümölcsökben és a zöldségekben kevés van belőle, kivéve a spenótban, a burgonyában és a főtt kukoricában.
A metionin segíthet az alkoholelvonás illetve az ópiátok elvonási tüneteinek mérséklésében. Ebből a célból modern detoxikációs klinikákon táplálékkiegészítőként adják a kezelésben részesülőknek.
A szervezetünk normális napi igénye 2–3 gramm, de bizonyos túlterhelések hatására, mint pl. a testépítés, illetve a fentebb említett káros életmódok esetén ez az igény jelentősen – akár a duplájára is emelkedhet.
Jegyzetek
- ↑ IUPAC-IUBMB Joint Commission on Biochemical Nomenclature: Nomenclature and Symbolism for Amino Acids and Peptides. Recommendations on Organic & Biochemical Nomenclature, Symbols & Terminology etc. (Hozzáférés: 2007. május 17.)
- ↑ https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_wunderlich_szarka_biokemia/ch10s02.html