„Áltudomány” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gaborca (vitalap | szerkesztései)
Visszavontam Laszlovszky András (vita) szerkesztését (oldid: 26386710), mivel nem indokolta, hol lép fel tudományként a biomágnesség, viszont tudományos kísérletekkel sem támasztja alá vagy cáfolja a létezését
Címkék: Visszavonás Visszaállítva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Gaborca (vita) szerkesztéséről Laszlovszky András szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
13. sor: 13. sor:


Tudománynak nevezünk olyan, egy adott témakörben összegyűjtött tudásmennyiséget is, ami rendszert alkot, de nem feltétlenül felel meg a modern tudományos elveknek. Ha egy terület művelői nem állítják, hogy rendszerük felépítése, a tudásuk alkalmazása és működése megfelel a modern tudományos elveknek, akkor ezek „áltudományként” definiálása a saját önmeghatározásával sem ütközik.
Tudománynak nevezünk olyan, egy adott témakörben összegyűjtött tudásmennyiséget is, ami rendszert alkot, de nem feltétlenül felel meg a modern tudományos elveknek. Ha egy terület művelői nem állítják, hogy rendszerük felépítése, a tudásuk alkalmazása és működése megfelel a modern tudományos elveknek, akkor ezek „áltudományként” definiálása a saját önmeghatározásával sem ütközik.

Mivel a tudomány a világnak csak a tudományos módszerrel megismert részével foglalkozik, a világ egészében tudományosan nem ismerhető meg, azaz a tudomány a megismerésnek nem a legmagasabb szintű foka. Emiatt a nem a tudomány körébe tartozó területeket nem lehet áltudománynak tekinteni.


== Áltudományosság gyanújára okot adó tényezők ==
== Áltudományosság gyanújára okot adó tényezők ==
42. sor: 40. sor:
Áltudománynak tekintett területeken különösen gyakran fordulnak elő a [[jövőbelátás]], alternatív gyógyászat, [[életmód]], [[táplálkozás]], politikai ideológiák, [[energetika]], [[csillag]]ok és [[világegyetem]], valamint a [[nemzet]]i őstörténetek és vallások területén, de az, hogy egyes tudományágak ezekkel foglalkoznak, még egyáltalán nem tekinthetőek automatikusan áltudománynak.
Áltudománynak tekintett területeken különösen gyakran fordulnak elő a [[jövőbelátás]], alternatív gyógyászat, [[életmód]], [[táplálkozás]], politikai ideológiák, [[energetika]], [[csillag]]ok és [[világegyetem]], valamint a [[nemzet]]i őstörténetek és vallások területén, de az, hogy egyes tudományágak ezekkel foglalkoznak, még egyáltalán nem tekinthetőek automatikusan áltudománynak.


Ha valamire rámondják, hogy áltudomány, az az adott terület és képviselőinek lejáratására, megbélyegzésére alkalmas, viszont meggondolatlanul épp a kikiáltóira vet rossz fényt. Emiatt használata különleges körültekintést igényel, figyelembe véve azt, hogy a tudomány nem abszolút ("a tudomány mai állása szerint..."), tehát a későbbiekben akár be is bizonyosodhat, hogy az adott terület állításai igazak és tudományosak. Ez azonban csak akkor fordulhat elő, ha az adott terület egyébként tudományos módszertanon alapul, így már eleve nem lehetett volna áltudománynak nevezni. Az áltudományosság ugyanis nem azt jelenti, hogy az adott tudományos konszenzusnak ellent mond, amennyiben ez kutatási eredményen, módszeres bizonyításon, megfigyelésen, megismételhető kísérleten, a tényeknek nem ellentmondó modellen alapul. A legtöbb áltudomány jellemzője, hogy egy adott terület ismeretanyagát a tényekből nem következő rendszerrel kapcsolja össze, és ezeket a vélelmezett összefüggéseket tekinti a későbbiekben premisszának, illetve paradigmának. A kutatás nem azért folyik, hogy a paradigma érvényességét támasszák alá, hanem a paradigma érvényességéből kiindulva magyarázzák a komplex modellt. Az adatok általában szűrtek, csak azokat veszik figyelembe, amivel pozitívat lehet állítani a paradigmáról, és megfigyelhető az adathamisítás, amivel újabb bizonyítékokat állítanak elő, illetve a meglévőket manipulálják. Az áltudomány fontos jellemzője, hogy bár magát nem tartja tudománynak, mégis tudományosnak álcázott érveléssel tudományágakat támad{{forr}}, és próbál cáfolni, ez pedig eleve feloldhatatlan ellentmondás. Az áltudományok módszertanában a legtöbb érvelési hiba megtalálható, melyek közül a legfontosabbak:
Ha valamire rámondják, hogy áltudomány, az az adott terület és képviselőinek lejáratására, megbélyegzésére alkalmas, viszont meggondolatlanul épp a kikiáltóira vet rossz fényt. Emiatt használata különleges körültekintést igényel, figyelembe véve azt, hogy a tudomány nem abszolút ("a tudomány mai állása szerint..."), tehát a későbbiekben akár be is bizonyosodhat, hogy az adott terület állításai igazak és tudományosak. Ez azonban csak akkor fordulhat elő, ha az adott terület egyébként tudományos módszertanon alapul, így már eleve nem lehetett volna áltudománynak nevezni. Az áltudományosság ugyanis nem azt jelenti, hogy az adott tudományos konszenzusnak ellent mond, amennyiben ez kutatási eredményen, módszeres bizonyításon, megfigyelésen, megismételhető kísérleten, a tényeknek nem ellentmondó modellen alapul. A legtöbb áltudomány jellemzője, hogy egy adott terület ismeretanyagát a tényekből nem következő rendszerrel kapcsolja össze, és ezeket a vélelmezett összefüggéseket tekinti a későbbiekben premisszának, illetve paradigmának. A kutatás nem azért folyik, hogy a paradigma érvényességét támasszák alá, hanem a paradigma érvényességéből kiindulva magyarázzák a komplex modellt. Az adatok általában szűrtek, csak azokat veszik figyelembe, amivel pozitívat lehet állítani a paradigmáról, és megfigyelhető az adathamisítás, amivel újabb bizonyítékokat állítanak elő, illetve a meglévőket manipulálják. Az áltudomány fontos jellemzője, hogy bár magát nem tartja tudománynak, mégis tudományosnak álcázott érveléssel tudományágakat támad, és próbál cáfolni, ez pedig eleve feloldhatatlan ellentmondás. Az áltudományok módszertanában a legtöbb érvelési hiba megtalálható, melyek közül a legfontosabbak:
: bizonyítási kényszer hárítása; azaz bizonyítsa be a vitapartner, hogy az áltudomány állítása nem igaz;
: bizonyítási kényszer hárítása; azaz bizonyítsa be a vitapartner, hogy az áltudomány állítása nem igaz;
: szalmabábérvelés és árnyékboksz; azaz olyan állításokat tulajdonít a tudományoknak, amiket azok nem tettek, majd ezeket cáfolják logikusnak tűnő érveléssel;
: szalmabábérvelés és árnyékboksz; azaz olyan állításokat tulajdonít a tudományoknak, amiket azok nem tettek, majd ezeket cáfolják logikusnak tűnő érveléssel;
51. sor: 49. sor:
*[[asztrológia]], csillagjóslás – nem keverendő össze a tudományos alapokon nyugvó [[csillagászat]]<nowiki/>tal
*[[asztrológia]], csillagjóslás – nem keverendő össze a tudományos alapokon nyugvó [[csillagászat]]<nowiki/>tal
*[[alternatív nyelv-összehasonlítás]]
*[[alternatív nyelv-összehasonlítás]]
*[[biomágnesesség]]
*[[ezoterika]], [[akasa]] tudományok stb.
*[[ezoterika]], [[akasa]] tudományok stb.
*[[Értelmes tervezettség|értelmes tervezés]]
*[[Értelmes tervezettség|értelmes tervezés]]

A lap 2023. augusztus 24., 10:55-kori változata

Áltudománynak (pszeudotudománynak) az olyan gondolatokat, eszmerendszereket, elgondolásokat nevezzük, amelyeket (mai) művelőik tudományként határoznak meg, de a tudomány fogalmának nem felelnek meg. (Leggyakoribb hibájuk az empirikus igazolás hiánya. Lásd: tudományos módszer.)

A tudomány igazságtartalmára nézve tesztelhető (tehát potenciálisan igazolható vagy cáfolható) ismeretek gondolati rendszere. Ha valami tesztelhetetlen, ellenőrizhetetlen ismeretekből áll, vagy nem alkot gondolati rendszert, akkor az nem tudomány. A „nem tudomány” jelzőként alkalmazva nem foglal magában értékítéletet. Attól, hogy valami nem tudomány, bizonyos szempontból még értékes is lehet, hiszen gondolati rendszert a vallások, mitológiák, népmesék, regények vagy más művészeti alkotások is képezhetnek. Hasznosak lehetnek továbbá olyan igazolt ismeretekből álló „tárházak” is, amelyek viszont nem alkotnak gondolati rendszert, például telefonkönyv.

A nem tudomány akkor válik áltudománnyá, ha magát tudományként tünteti fel. Éppen ezért az áltudomány minősítést egyértelműen pejoratív értelemben használják, amit az így minősített elméletek követői általában visszautasítanak. Fontos, hogy az áltudomány fogalomkörébe ne legyenek bevonva a kultúra azon területei, amelyek nem tartoznak a szűkebb értelemben felfogott tudományfogalom, a természettudományok körébe, elnevezésükben mégis tudományosságra való utalás fedezhető fel, amennyiben művelőik elfogadják a tudományos módszertant és megfelelő szakképzettség birtokában vannak. Ilyenek tipikusan a vallásos és nem vallásos világnézetek bölcseletei (mitológiák, teológia, filozófiai irányzatok stb.), valamint egyes, önmagukban tudományt nem alkotó segédtudományok és hobbi szakterületek, mint a numizmatika, filatélia, fenetikus zootaxonómia, zoológiai nomenklatúra, muzeológia stb. Utóbbiak, bár a tudomány fogalmának nem felelnek meg, gyakran hasznos segítséget nyújtanak a valódi tudományos kutatások számára is. A numizmatika például a történettudomány egyik fontos segédtudománya.

Fenti okok miatt gyakran nehéz egy gondolati rendszerről egyértelműen eldönteni, hogy áltudomány-e vagy sem. Ha nyilvánvaló, hogy nem törekszik állításainak igazolására, hanem például kinyilatkoztatásokból, jelentős személyiségek állításaiból, hallomásból származó történetekből, vagy légből kapottan vezet le újabb megállapításokat, akkor egyértelműen nem tudományról van szó.

A kérdés eldöntését nehezíti az is, hogy egykor tudományosnak és nyitott kérdésnek számító, de ma már elvetett, vagyis általánosan tudományosan megalapozatlannak tartott elméletek makacs követőire is alkalmazható (például a sumer-magyar rokonság hívei, örökmozgókészítők). Ilyen esetben egy ma már tudománytalannak minősülő gondolati rendszer művelői valóban értékes múltbeli gyökerekre, valódi tudományos előzményekre, sőt sok esetben neves és ma is elismert tudománytörténeti személyiségek tekintélyére hivatkozhatnak.

Még korunk szélhámosainak is tudósnak kell magukat színlelni, mert különben senki sem hinne nekik.

– C.F. Weizsacker

A „tudomány” szónak számos értelmét használjuk: ezeknek egyike a modern tudományos megközelítés, a tudományos módszertan. Minden elismert tudományág kialakítja magának azt a módszertant, amit tudományos eredmények eléréséhez elfogadhatónak tart.

Tudománynak nevezünk olyan, egy adott témakörben összegyűjtött tudásmennyiséget is, ami rendszert alkot, de nem feltétlenül felel meg a modern tudományos elveknek. Ha egy terület művelői nem állítják, hogy rendszerük felépítése, a tudásuk alkalmazása és működése megfelel a modern tudományos elveknek, akkor ezek „áltudományként” definiálása a saját önmeghatározásával sem ütközik.

Áltudományosság gyanújára okot adó tényezők

Az áltudományosság természetesen nem valamely témakör sajátossága, hiszen szinte minden kérdést lehet tudományosan és áltudományosan is tanulmányozni. Egyes témakörök azonban másoknál gyakrabban vonzzák a kalandorokat, így gyakrabban nyújtanak tápot áltudományok megjelenéséhez.

  • Áltudományok megjelenésére az alábbi esetekben kell gyanakodnunk ("kockázatnövelő tényezők"):
    1. ha egy kérdéskör adott módszerekkel való tanulmányozása nem igényel komolyabb előképzettséget,
    2. ha egy kérdéskör tanulmányozásához nincs szükség más tudományágak eredményeire,
    3. ha egy kérdéskör tanulmányozása kapcsán levont megállapításokat nem törekszenek a többi tudomány által is elismert eljárásokkal, körültekintően ellenőrizni, tesztelni,
    4. ha valamilyen kérdéskör "kutatása" rövidtávú üzleti előnyökkel jár,
    5. ha valamilyen kérdéskör "kutatása" rövidtávú politikai erőforrás lehet, vagy széles körű népszerűséget eredményezhet, esetleg "csoporthoz tartozási" érzelmeket lovagolhat meg,
    6. ha egy kérdéskör tanulmányozója magát és szakterületét a kereskedelemben és szolgáltatásokban megszokott módon reklámozza,
    7. ha egy kérdéskör tanulmányozója azt állítja, hogy "szakterülete miatt" más tudományok művelői "üldözik", vagy rosszhiszeműleg elnyomják,
    8. ha egy kérdéskör tanulmányozói anyagi támogatás vagy egyéb haszonszerzés érdekében leendő (de még nem publikált) eredményeik azonnali alkalmazhatóságát, gyors és forradalmi "tudományos áttörést", esetleg egyéb azonnali "világmegváltást" ígérnek,
    9. ha egy módszer eredményességét és hatékonyságát sikeres alkalmazásokról szóló egyedi események felsorakoztatásával igyekeznek bizonyítani a tudományos háttér érdemi feltárása helyett,
    10. ha egy szakterület nem törekszik arra, hogy a más tudományok eredményeivel, fejlődésével, fogalmi rendszerével kapcsolatot találjon,
    11. ha egy szakterület elindítását vagy "felemelkedését" új vizsgálati módszerek, vagy új felfedezések helyett ideológiák vagy gazdasági, esetleg politikai érdekek inspirálják.
  • Meg kell fontolnunk, hogy nem feltétlenül áltudományról van szó, ha fennállnak a következő esetek ("kockázatcsökkentő tényezők"):
    1. A „szakterület” művelői ugyan alapjaiban kérdőjeleznek meg addig elismert paradigmákat, módszereket, de ezt a tudomány széles körben elfogadott szabályainak megfelelő módon fejtik ki és lektorált tudományos folyóiratban publikálják. A történelem és korunk számos példája mutatja, hogy e folyamat néha az elismertségbe, néha a teljes elszigeteltségbe torkollik, úgy az egyes személyek, mint nézeteik szempontjából.
    2. A „szakterület” reprezentáns képviselői tudományos képzettséggel és elismert szakmai múlttal (referált publikációs tevékenységgel) rendelkeztek már az áltudományossággal vádolt tevékenységük megkezdése előtt is.
    3. A kérdéses „szakterület” más szaktudományban felfedezett új módszerek alkalmazása révén megy át forradalmi változáson, amely esetleg éppen ezért áll nemzetközi tudományos viták kereszttüzében ("tudományos forradalom").

Területek, amelyeket gyakran áltudománynak tekintenek

Áltudománynak tekintett területeken különösen gyakran fordulnak elő a jövőbelátás, alternatív gyógyászat, életmód, táplálkozás, politikai ideológiák, energetika, csillagok és világegyetem, valamint a nemzeti őstörténetek és vallások területén, de az, hogy egyes tudományágak ezekkel foglalkoznak, még egyáltalán nem tekinthetőek automatikusan áltudománynak.

Ha valamire rámondják, hogy áltudomány, az az adott terület és képviselőinek lejáratására, megbélyegzésére alkalmas, viszont meggondolatlanul épp a kikiáltóira vet rossz fényt. Emiatt használata különleges körültekintést igényel, figyelembe véve azt, hogy a tudomány nem abszolút ("a tudomány mai állása szerint..."), tehát a későbbiekben akár be is bizonyosodhat, hogy az adott terület állításai igazak és tudományosak. Ez azonban csak akkor fordulhat elő, ha az adott terület egyébként tudományos módszertanon alapul, így már eleve nem lehetett volna áltudománynak nevezni. Az áltudományosság ugyanis nem azt jelenti, hogy az adott tudományos konszenzusnak ellent mond, amennyiben ez kutatási eredményen, módszeres bizonyításon, megfigyelésen, megismételhető kísérleten, a tényeknek nem ellentmondó modellen alapul. A legtöbb áltudomány jellemzője, hogy egy adott terület ismeretanyagát a tényekből nem következő rendszerrel kapcsolja össze, és ezeket a vélelmezett összefüggéseket tekinti a későbbiekben premisszának, illetve paradigmának. A kutatás nem azért folyik, hogy a paradigma érvényességét támasszák alá, hanem a paradigma érvényességéből kiindulva magyarázzák a komplex modellt. Az adatok általában szűrtek, csak azokat veszik figyelembe, amivel pozitívat lehet állítani a paradigmáról, és megfigyelhető az adathamisítás, amivel újabb bizonyítékokat állítanak elő, illetve a meglévőket manipulálják. Az áltudomány fontos jellemzője, hogy bár magát nem tartja tudománynak, mégis tudományosnak álcázott érveléssel tudományágakat támad, és próbál cáfolni, ez pedig eleve feloldhatatlan ellentmondás. Az áltudományok módszertanában a legtöbb érvelési hiba megtalálható, melyek közül a legfontosabbak:

bizonyítási kényszer hárítása; azaz bizonyítsa be a vitapartner, hogy az áltudomány állítása nem igaz;
szalmabábérvelés és árnyékboksz; azaz olyan állításokat tulajdonít a tudományoknak, amiket azok nem tettek, majd ezeket cáfolják logikusnak tűnő érveléssel;
ignorálás; azaz az adott tudományterület összes bizonyításának elhallgatása (nem ismerése), ehelyett már bizonyított, vagy kellően alátámasztott állítások kétségbe vonása.

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Elektronikus információk

Magyar nyelven

Angol nyelven

Papíralapú magyar nyelvű források (ajánlott irodalom)

  • Beck Mihály: Tudomány – áltudomány; Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977 ISBN 9630512572
  • Marx W. Wartofsky: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Budapest, Gondolat Kiadó, 1977
  • Gustav Jahoda: A babona lélektana., Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1975
  • Farkas Henrik: Fantasztikus természetrajz; Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1983 ISBN 9630921405
  • Gaál István: Természettudományi koholmányok és balítéletek, Budapest, Terra-Maecenas, 1987 ISBN 9632052013
  • Nyikoláj Petrovics Dubinyin: A genetika regénye. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1981 ISBN 9630918161
  • Szemadám György: Apokrif lények enciklopédiája, Debrecen, Csokonai Kiadó, 1997 ISBN 963-260-104-1
  • Karl Kruszelnicki: Legendás tévhitek; ford. Loósz Vera; Partvonal, Bp., 2006
  • Marinov Iván–Dezső András–Pál Attila: Legendavadászat. Szóbeszédek, tévhitek, átverések nyomában; HVG Könyvek, Bp., 2006
  • Kutrovátz Gábor–Láng Benedek–Zemplén Gábor: A tudomány határai; 2. bőv. kiad.; Typotex, Bp., 2009 (Tudomány & ...)
  • Carl Sagan: Korok és démonok; 2. jav. kiad.; Typotex, Bp., 2010 (Szkeptikus könyvek sorozat)
  • A tudomány határai; szerk. Cseke Péter; Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2011
  • Vágó István: Vigyázat, csalók! Áltudósok, álgyógyítók és más szemfényvesztők; Libri, Bp., 2011
  • Boldogkői Zsolt: Hiénák a betegágy körül; Akadémiai, Bp., 2016
  • Gyimesi Júlia: A szellemektől a tudattalanig. Tudomány, áltudomány, pszichoanalízis; L'Harmattan, Bp., 2019
  • Mario Livio: Galilei és a tudománytagadók; ford. Pataki János, Megyeri Andrea, jegyz. Pataki János; Európa, Budapest, 2021
  • Sarlatánok kora. Miért dőlünk be az áltudományoknak?; vál., szerk. Krekó Péter és Falyuna Nóra; Athenaeum, Bp., 2022