Skagens Odde
| Skagens Odde | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Dánia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Hosszúság | 20 – 30 km |
| Szélesség | 3 – 7 km |
| Tengerszint feletti magasság | 13 m |
| Elhelyezkedése | |
 Skagens Odde
Pozíció Dánia térképén
| |
 é. sz. 57° 39′ 00″, k. h. 10° 25′ 00″57.650000°N 10.416700°EKoordináták: é. sz. 57° 39′ 00″, k. h. 10° 25′ 00″57.650000°N 10.416700°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Skagens Odde témájú médiaállományokat. | |
A Skagens Odde a dániai Jylland északi csúcsát alkotó homokos félsziget. Hossza 20-30 kilométer, attól függően, hogy kezdetét a Frederikshavn és Hirsthals kikötők közötti vonalra, vagy kijjebb, Ålbæk település magasságába teszik. A terület a Vendsyssel történelmi tájhoz, illetve az Észak-jyllandi Régió közigazgatási egységéhez tartozik.
Elnevezése
[szerkesztés]A földrajzilag erősen tagolt környezetben élő dánok nyelvében sok szó alakult ki a tengeröblök, félszigetek, fokok különböző fajtáinak jelölésére. A skagen is egy ilyen, földnyelvet, fokot jelölő szó volt a régebbi dán nyelvben. Először 1284-ből dokumentálták Skaffuen formában, mint keskeny félszigetet jelentő szót.[1][2] Ez az egyik forrása a Skagerrak elnevezésének is.[3] Az odde ugyancsak földszorost, szűkületet jelent, ez a szó már a mai dán nyelvben is jelen van. Az angol hajósok a Scaw Spit nevet adták ennek a helynek, ezt időnként ma is használják az angol nyelvben, felváltva a dán elnevezéssel.
Leírása
[szerkesztés]
A homokból épült földnyelv az utolsó jégkorszak után alakult ki és azóta is állandó mozgásban van.[4][5] Az északnyugati partja mentén északkeleti irányban haladó tengeráramlat folyamatosan építi, alakítja a partvonalat, a szél pedig a dűnéket mozgatja, bár azokat nagyrészt már sikerült megkötni a telepített növényzettel. A nyugati oldalról elhordott anyagot a tenger a félsziget csúcsánál, a Grenennél rakja le, ami miatt az évi 5-10 méterrel nő kelet felé. A partvonal legészakibb pontja a gyakori tévedéssel szemben nem a földnyelv csúcsán, hanem attól 2,5 kilométerrel északnyugatra, a partvonal ívén található.
A földnyelven három település található, a róla elnevezett Skagen, valamint Hulsig városa és Kandestederne üdülőhely. Ez utóbbinál látványos parti szirt emelkedik ki a tengerből, amelyen jól megfigyelhető a félsziget geológiai szerkezete. Több jelentős természetvédelmi területet is létrehoztak a földnyelv élővilágának megőrzésére.
Élővilág
[szerkesztés]A Skagens Odde homokján a sós tengeri levegő révén sajátságos növény- és állatvilág alakult ki.[6]
A dűnéket a fenyérekre jellemző társulások növényvilága borítja, mint a csarab, a háromszínű árvácska, a fűzfafélék több fajtája. A dűnéken mesterséges ültetvényeket is létesítettek 1888-tól Skagentől délre, hogy fékezzék a homok mozgását. A ma már száz évnél idősebb ültetvényeken sok fenyőféle, havasi törpefenyő, feketefenyő, erdeifenyő, lucfenyő, tölgy, nyírfa és rénszarvas-zuzmó is megtalálható.[6] Ezek a művelt erdők egyben üdülőterületek, sétautakkal. A talajt szellőrózsa, keltike, lonc és lombosmohák borítják.[6]
Az állatvilág jeles képviselői a mókusfélék, a róka, szarvasfélék, a nyúlfélék és a viperafélék. Előfordul a fürge gyík, a barna tigrisbogár, és a labirintus-pók is.[6]
A tavaszi költési és az őszi vándorlási időszakban különösen sok madár gyűlik össze a félsziget csúcsa környékén. Április-májusban megfigyelhetők a tengeri sas, az szirti sas, ölyvek, vörös kánya, vércsék és a darufélék. Ősszel főleg a tengeri madarak gyűlnek össze, mint a szulafélék, lilealakúak, és a halfarkasfélék sok fajtája. Rajtuk kívül gyakoriak a lappantyúfélék, az erdei pacsirta és a fenyvescinege.[6]
Ezen a keskeny területen halad át minden tavasszal a vándormadarak sok fajtája a svédországi Bohuslän felé, ezért a madárfigyelők számára kitűnő lehetőség nyílik itt különösen a ragadozó vándormadarak megfigyelésére. 2005 óta évente megrendezik a skageni madárfesztivált az egyik muzeális világítótorony környékén.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Flemming Elimar Jensen, "Hvad betyder bynavnene & landsdels navne?" Archiválva 2015. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, MiddelalderInfo. (dánul)
- ↑ "Skagen", Den Store Danske. (dánul)
- ↑ Kiss Lajos 574. o.
- ↑ Lamb
- ↑ Bird
- ↑ a b c d e Skagen Klitplantage - Naturstyrelsen (dán nyelven). Naturstyrelsen.dk. (Hozzáférés: 2013. október 8.)
- ↑ Skagen Bird Festival. [2013. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Skagens Odde című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Bird: Bird, Eric. Encyclopedia of the World's Coastal Landforms. Springer (2010. április 8.). ISBN 978-1-4020-8638-0
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
- ↑ Lamb: Lamb, H. H.. Historic Storms of the North Sea, British Isles and Northwest Europe. Cambridge University Press (1991). ISBN 978-0-521-37522-1
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Skagens Odde témájú kategóriát.- Skagen Odde Naturcenter (dánul)
