Erdei pacsirta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Erdei pacsirta
Lullula arborea.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Pacsirtafélék (Alaudidae)
Nem: Lullula
Kaup, 1829
Faj: L. arborea
Tudományos név
Lullula arborea
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Alauda arborea

Elterjedés
Lullula arborea distribution map.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Erdei pacsirta témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei pacsirta témájú médiaállományokat és Erdei pacsirta témájú kategóriát.

Az erdei pacsirta (Lullula arborea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó Lullula nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában él. Homokpuszták, fákkal tarkított dombok lakója.

Alfajok[szerkesztés]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 27-30 centiméter. Testtömege 25-35 gramm. Felső teste és szárnya fakó rozsdabarna, a farcsík inkább szürkésbarna. Feje tetején, dolmányán és vállain feketésbarna szárfoltok vannak.

Életmódja[szerkesztés]

A nyíltabb, bokrosabb erdőket szereti, de kedveli a fasorokat, mezőket határoló erdősávokat is. Innen hangoztatja jellegzetes, lefelé menő trilláját.

Nyáron főleg rovarokkal és magokkal táplálkozik.

Kora ősszel Dél-Európába és Észak-Afrikába vonul, elsősorban Franciaországba, Olaszországba, illetve a Földközi-tengeri szigetekre.

Szaporodása[szerkesztés]

Tojásai

Fészkét apró, saját maga kaparta mélyedésbe rakja, száraz fűszálakkal, levelekkel és lószőrrel béleli. Fészekalja 3-6 tojásból áll, költési idő 15 nap. Évente többször is költ.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő.

Védettsége[szerkesztés]

Magyarországon védett, pénzbeli értéke 50.000 Ft.



Fosszilis leletek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Boev, Z. 2012. Neogene Larks (Aves: Alaudidae (Vigors, 1825)) from Bulgaria - Acta zoologica bulgarica, 64 (3), 2012: 295-318.
  2. ^ a b c Kessler, E. 2013. Neogene songbirds (Aves, Passeriformes) from Hungary – Hantkeniana, Budapest, 2013, 8: 37-149.

További információk[szerkesztés]