Ugrás a tartalomhoz

Sütő András (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Adamkaroly (vitalap | szerkesztései) 2013. április 5., 07:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életpályája)
Sütő András
Született1927. június 17.[1][2][3]
Pusztakamarás
Elhunyt2006. szeptember 30. (79 évesen)[1][3]
Budapest[4]
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró
IskoláiNagyenyedi Református Kollégium (1940–1945)
Kitüntetései
Halál okabőrrák

Sütő András aláírása
Sütő András aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Sütő András témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sütő András (Pusztakamarás, Románia, 1927. június 17.Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Életpályája

Mezőségi szegényparaszti családból származott. A nagyenyedi református kollégium, majd a kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.

1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az 1950-es évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol az Igaz Szó című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1958-1989 között a Művészet, illetve az Új Élet című marosvásárhelyi képeslapnak volt főszerkesztője. 1989-ig az Erdélyi Figyelő főszerkesztői pozícióját töltötte be.


19651977 között parlamenti képviselő, 19741982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során, melyet később fekete márciusnak, a marosvásárhelyi pogromnak neveztek el, veszítette el egyik szeme világát.

Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.


Darabjait 1971-óta Magyarországon is folyamatosan játsszák, Kaposváron november 19.én mutatták be a Pompás Gedeon című darabját. Az színháztörténeti jelentőségű ősbemutató rendezője: Komor István volt.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 58.[5]


Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án, hosszan tartó betegség után melanómában hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva, majd a református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Néhány ismertebb műve

  • Mezítlábas menyasszony (dráma) Bukarest, 1950
  • Félrejáró Salamon (kisregény) Marosvásárhely, 1956
  • Pompás Gedeon (dráma) Bukarest, 1968
  • Anyám könnyű álmot ígér (regény) Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1970
  • Istenek és falovacskák (esszék) Bukarest, 1973
  • Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma) Bukarest, 1975
  • Csillag a máglyán (dráma) Bukarest, 1975
  • Káin és Ábel (dráma) Bukarest, 1977
  • Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé) Bukarest, 1977
  • Évek – Hazajáró lelkek (cikkek, naplójegyzetek) Bukarest, 1980
  • A szuzai menyegző (dráma), 1980
  • Gyermekkorom tükörcserepei 1982
  • Advent a Hargitán (dráma) Budapest, 1987
  • Az álomkommandó (dráma) Budapest, 1987
  • Szemet szóért (naplójegyzetek) Debrecen, 1993
  • Heródes napjai (Naplójegyzetek az erdélyi magyarok exodusáról) Debrecen, 1994
  • Balkáni gerle (dráma) Budapest, 1999
  • Erdélyi változatlanságok (Esszék, cikkek, beszélgetések) Debrecen, 2001
  • Létvégi hajrában (Esszék, jegyzetek, beszélgetések, levelek) Debrecen, 2006
  • Hargitai vadászkalandok

Digitalizált művei

Díjak, elismerések

Jegyzetek

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  4. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  5. 2012 szeptember 24-i lekérdezés

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek