Sütő András (író)
| Sütő András | |
 | |
| Született | 1927. június 17.[1][2][3] Pusztakamarás |
| Elhunyt | 2006. szeptember 30. (79 évesen)[1][3] Budapest[4] |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | író |
| Iskolái | Nagyenyedi Református Kollégium (1940–1945) |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | bőrrák |
 | |
| Sütő András aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sütő András témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sütő András (Pusztakamarás, Románia, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.
Életpályája
Mezőségi szegényparaszti családból származott. A nagyenyedi református kollégium, majd a kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.
1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az 1950-es évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol az Igaz Szó című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1958-1989 között a Művészet, illetve az Új Élet című marosvásárhelyi képeslapnak volt főszerkesztője. 1989-ig az Erdélyi Figyelő főszerkesztői pozícióját töltötte be.
1965–1977 között parlamenti képviselő, 1974–1982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során, melyet később fekete márciusnak, a marosvásárhelyi pogromnak neveztek el, veszítette el egyik szeme világát.
Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.
Darabjait 1971-óta Magyarországon is folyamatosan játsszák, Kaposváron november 19.én mutatták be a Pompás Gedeon című darabját. Az színháztörténeti jelentőségű ősbemutató rendezője: Komor István volt.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 58.[5]
Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án, hosszan tartó betegség után melanómában hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva, majd a református temetőben helyezték örök nyugalomra.
Néhány ismertebb műve
- Mezítlábas menyasszony (dráma) Bukarest, 1950
- Félrejáró Salamon (kisregény) Marosvásárhely, 1956
- Pompás Gedeon (dráma) Bukarest, 1968
- Anyám könnyű álmot ígér (regény) Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1970
- Istenek és falovacskák (esszék) Bukarest, 1973
- Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma) Bukarest, 1975
- Csillag a máglyán (dráma) Bukarest, 1975
- Káin és Ábel (dráma) Bukarest, 1977
- Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé) Bukarest, 1977
- Évek – Hazajáró lelkek (cikkek, naplójegyzetek) Bukarest, 1980
- A szuzai menyegző (dráma), 1980
- Gyermekkorom tükörcserepei 1982
- Advent a Hargitán (dráma) Budapest, 1987
- Az álomkommandó (dráma) Budapest, 1987
- Szemet szóért (naplójegyzetek) Debrecen, 1993
- Heródes napjai (Naplójegyzetek az erdélyi magyarok exodusáról) Debrecen, 1994
- Balkáni gerle (dráma) Budapest, 1999
- Erdélyi változatlanságok (Esszék, cikkek, beszélgetések) Debrecen, 2001
- Létvégi hajrában (Esszék, jegyzetek, beszélgetések, levelek) Debrecen, 2006
- Hargitai vadászkalandok
Digitalizált művei
Díjak, elismerések
- Román Népköztársaság Állami Díja (1951; 1953, harmadik fokozat)
- Füst Milán-díj (1978)
- Herder-díj (1979)
- Alföld-díj (1986, 1987)
- SZOT-díj (1989)
- Bethlen-díj (1990)
- Kossuth-díj (1992)
- Erzsébet-díj (1993)
- Kisebbségekért-díj (1995)
- A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996)
- Magyar Örökség díj (1996)
- A Magyarság Hírnevéért-díj (1997)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
- Hazám-díj (2002)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) (2005) - az egyetemes magyar kultúrához való hozzájárulásáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulása, kisebbségi jogainak védelme érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.
- Magyar Kultúra Lovagja (2006)
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ 2012 szeptember 24-i lekérdezés
Források
- Kuszálik Péter: Purgatórium (Pro-Print, Csíkszereda, 2009) ISBN 978-973-8468-93-1
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1852–1853. o. ISBN 963-05-6807-1
- Színházi Adattár [1]
További információk
- Életrajzi adatok
- Életmű-bibliográfia
- Sütő András profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Adatok a Kortárs Irodalmi Adattárban
- Rövid összefoglaló néhány művéről
- Képriport Sütő Andrásról
- Sütő András a PORT.hu-n (magyarul)
- SütőAndrás.lap.hu linkgyűjtemény
- Szerzői adatlapja a Molyon
.svg){kind=small}