Sályi-patak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sály-patak szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sályi-patak
Közigazgatás
Országok Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Forrásszint210 m
Forrás Bükk-vidék, Magyarország
Torkolat Kácsi-patak, Mezőnyárád

A Sályi-patak a Bükk-vidék területén, a Latorpusztánál (Latorfő) eredő Latorúti-patakkal együtt (mely Latorpuszta területén torkollik a Sályi-patakba) Mezőnyárádnál ömlik bele a Kácsi-patakba.

Leírása[szerkesztés]

A Sályi-patak is a Déli-Bükk északi peremén csordogáló rövid patakok közé tartozik a Latorfőnél belefolyó Latorúti-patakkal együtt, melyek a RépáshutaBükkszentkereszt vonal mentén kialakult víznyelőkben tűnnek el. A Kácsi- és a Latorúti-patak is a hegységperemi karsztforrásokból ered.

A Bükk patakjai azonban nemcsak bő vizükről és természeti környezetükről nevezetesek, de látványos édesvízi mészkő-felhalmozódásaikról is. A forrás- és patakvizekből kivált mésztufaképződmények - amelyek a bennük levő elpusztuló növényzet miatt likacsos szerkezetűek - gyakorlatilag minden karsztforrás által táplált patakban megtalálhatók, így a Sályi- és a Latorúti-patakokban is, de megfigyelhetők e mészkőlerakódások például a Sályi-, vagy Latorúti-patak hídja alatti cseppkőképződésekben is.

Lefolyása[szerkesztés]

Vízikerék a patakon Latorpusztánál
Emléktábla a patak hídján Latorpusztánál
Latorpusztánál

A Sályi-patak - melyet a latorpusztai részen, a Vízfő környékén Lator-patak, vagy Latorúti-patak néven is említenek - a Bükk hegységben ered, majd innen délnek veszi útját és átvágva az Egri-Bükkalja dimbes-dombos vidékén a Borsodi Mezőségben folytatja útját az Alföld északi peremvidékén. Sály és Bükkábrány között a patakon víztározót hoztak létre, mely halászati célokat is szolgál. A patak érinti a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet, a Bükki Nemzeti Park területét, illetve Sály településnél a Latorvár védett értékeinek közelében folyik. A Sályi-patak a Kácsi-patakba torkollik, amely az Eger-patak mellékfolyója és egyben az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer része.

Állatvilága[szerkesztés]

A patak halfaunáját a következő halak alkotják: amurgéb (Perccottus glenii), bodorka (Rutilus rutilus), csuka (Esox lucius), domolykó (Leuciscus cephalus), ezüstkárász (Carassius gibelio), fekete törpeharcsa (Ameiurus melas), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), kövi csík (Barbatula barbatula), naphal (Lepomis gibbosus), razbóra (Pseudorasbora parva), szivárványos ökle (Rhodeus amarus), tiszai küllő (Gobio carpathicus), vágó csík (Cobitis elongatoides).[1]

Védett területek a patak mentén[szerkesztés]

  • Sály-Latorvár A Latorvár helyi érdekeltségű védett területe mintegy 47 hektárnyi területen fekszik. A Várhegyen több helyütt több négyzetméterre kiterjedő kapcsos korpafűtelepek, illetve moha-páfrány társulások találhatóak. A Várhegy déli-délkeleti oldalán molyhostölgyes bokorerdő, északi oldalán gyertyán-nyír társulás van. A terület alkalmi vadászterületként szolgál a parlagi sasok, a békászó sasok, a kígyászölyvek és a darázsölyvek számára.[2]

Történelme[szerkesztés]

A patakon egykoron több malom is volt. Egyes források 13 egykori malmot említettek a patakon. Bükkábránynál előbb Felsőábrány településrészen épült malom, majd megépült a Német-malom a 19. század első felében.[3] A patakon régen kendertilók és aranymosók is voltak.[4]

Partmenti települések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A halfauna vizsgálata a kelet-magyarországi Eger-patak vízrendszerén. haltanitarsasag.hu. (Hozzáférés: 2016. március 15.)
  2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti értékei. [2009. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
  3. Bükkábrány. [2015. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
  4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti értékei. [2009. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
  • Bükki Nemzeti Park Igazgatósága [1]

Galéria[szerkesztés]