Ráckevei-Duna
| Ráckevei-Duna | |
 | |
| Országok | Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 57,3 km |
| Forrás | Kvassay-zsilip |
 é. sz. 47° 27′ 41″, k. h. 19° 04′ 10″47.461389°N 19.069356°E | |
| Torkolat | Tassi-zsilip |
| é. sz. 47° 01′ 57″, k. h. 18° 58′ 37″47.032447°N 18.976985°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckevei-Duna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Ráckevei-Duna (másképpen Soroksári-Duna vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna, rövidítve: RSD) a Duna folyam egyik jelentős mellékága, a főággal a Csepel-szigetet öleli körül. A Dunától Budapesten, a Csepel-sziget északi csúcsánál ágazik el, majd Tassnál, a sziget déli csúcsánál torkollik újra a folyamba.
A Duna-ág 57,3 km hosszú, az átlagos víztérfogata mintegy 40 millió m³.
A vizet, évi 550–750 millió m³*t a Kvassay-zsilipen táplálják a mellékágba a Dunából. A Duna-ág vízszintjét a vízfolyás végén lévő Tassi-zsilip szabályozza. A két műtárgy között 10–30 cm a vízszintkülönbség adódik, szemben a közel természetesen folyó Nagy-Duna 4–5 méterével.[1] A Duna-ágban a víz sebessége 0,2–0,4 km/h. Üzemszerű vízpótlás esetén nyáron 1,5–2,5 hét alatt, télen 3–5 hét alatt cserélődik ki a mellékág vize.
Kialakulása
[szerkesztés]A 19. századig végéig a Duna folyam szélessége a Gellért-hegy magasságában mintegy 300 m volt, a hegy alatt pedig minden átmenet nélkül majd egy kilométeresre szélesedett. A kiszélesedett, zátonyos folyószakasz jelentős árvízveszélyt okozott a főváros és térsége számára. A mai Budapestet alacsonyabb területeit 1730 és 1830 között tizenkét nagyobb árvíz pusztította. Bár épültek a folyó mentén kisebb-nagyobb árvízvédelmi töltések, a meder szabályozatlan volt, a két ágra szakadó Duna budafoki és soroksári ága sem volt főágnak tekinthető.
Az árvízvédelem elősegítésére és a hajózási feltételeket javítására már az 1838-as pesti árvíz után nagyszabású terveket készítettek a kor szakemberei, elsősorban Lechner József és Pietro Paleocapa mérnökök.
A Ráckevei-Duna ma ismert arculatát 1910–1926 között nyerte el.
Szabályozása
[szerkesztés]A Duna budapesti szakaszának tényleges szabályozási munkái csak a kiegyezés után, az 1870. évi X. törvénycikk[2] alapján kezdődtek meg.
A ráckevei (soroksári) Duna-ágat a folyamszabályozás egyik első lépéseként, 1872-ben árvízvédelmi célból töltéssel zárták el.[3] A zárógát nem a felső torkolatnál, hanem a földtanilag kedvezőbb helyzetű, így alacsonyabb költséggel megépíthető, sziklás, kisebb mélységű mederben, Pesterzsébet és Csepel között, a mai Gubacsi híd magasságában épült meg.
A Duna főváros alatti két ág közül a budafokit tették alkalmassá a folyam teljes vízhozamának levezetésére, a Gellért-hegytől délre az eredetileg egy kilométer szélesre terebélyesedett lágymányosi szakaszt 1870-1876 között egy új partvonalat adó gáttal, a Kopaszi párhuzamművel (amelynek alsó szakaszát ma Kopaszi-gátként ismerjük) 380 méterre szűkítették, a mélységét kotrással növelték. A folyam új főágának kialakításával párhuzamosan 1881-1886 között megkezdődött a soroksári ág lezárása.[4][5]
A soroksári ág lezárása kedvezőtlen állapotokat eredményezett, a gát alatti szakaszon a vízhozam-csökkenés okozta kiszáradás, feliszapolódás (kolmatáció) és talajvíz szintjének csökkenése, valamint a hajózhatóság megszűnése a térségben (elsősorban Ráckeve környékéig) jelentős problémákat okozott. Ezek orvoslására a törvényhozás 1904-ben elrendelte a Duna-ág teljes rendezését és hajózhatóvá tételét.
A soroksári-ráckevei Duna-ág felső torkolatánál 1910–1914 között épült meg a hajózsilip, majd 1924–1926 között a vízbeeresztő zsilip, végül 1926–1927 között a Kvassay híd. A teljes műtárgycsoportot később Kvassay Jenő vízépítő mérnökről nevezték el. Az alsó torkolatnál, Tass határában 1926–1928 között épültek meg a műtárgyak, így a hajó- és a vízleeresztő zsilip és a vízerőmű. A budafoki főág balpartjából kiágazó Szabadkikötő a Csepel-Szigetcsúcson 1914-1927 között épült. Utoljára a Kvassay zsilip alatti kikötő készült el 1918-1925 között a ferencvárosi Nagyvásártelep számára.[6] 1927-1984 között üzemelt.[7]
Közelmúlt
[szerkesztés]
Az 1956-os jeges árvíz tönkretette a tassi vízleeresztő zsilipet és az erőművet. Az elpusztult műtárgyakat nem állították helyre, azóta a Duna-ág vizét az átalakított hajózsilipen eresztik le.
1961-ben helyezték üzembe a Kvassay-műtárgycsoportnál az 1954–1960 között épített vízerőművet.
A Ráckevei-Duna vízminőségét alapvetően befolyásolta a fővárosi üzemek ipari szennyvizének bevezetése, amit több nagy, az 1960-as és 1970-es években bekövetkezett halpusztulás jelzett.
A dunai betáplálással a folyam vizével együtt évente 25–50 ezer m³ iszap is érkezik. A feliszapolódás elsősorban a felső szakaszon jelentős gond, de súlyosan érinti az amúgy is sekélyebb mellékágakat és a lassú folyású partoldalakat. Az erősödő feltöltődés ellen és a súlyosbodó eutrofizáció megoldására 1979–1985 között a Duna-ág felső tíz kilométeres szakaszán szabályozták a medret. A szabályozással 110 m széles víztükrű, 2,7 m vízmélységű, 50 m³/s elméleti vízszállító képességű medret alakítottak ki. A beruházás során partvédő műveket építettek és rekonstruálták a Kvassay-műtárgycsoportot.
Partjának és szigeteinek felparcellázása az 1960-as évektől kezdődött meg, elsősorban a pihenésre, üdülésre vágyó fővárosi lakosok számára. A part mentén eleinte nyaralók, csónakházak és horgásztanyák, később családi házak hosszú sora épült.
Napjainkban
[szerkesztés]A rendszerváltáshoz közeledve, az állami források elapadásával a Ráckevei-Duna mederszabályozási munkái megakadtak. A fennálló problémákra a PHARE-program részeként Európai Uniós támogatással, 1997-ben készült el a vízminőségjavító-terv. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2001-től fenntartó kotrást végzett a hajdani beruházással érintett felső szakaszon. Az igazgatóság 2003-tól új beruházással megkezdte a további szakaszok medrének szabályozását, amitől a vízminőség mellett a vízgazdálkodás feltételeinek javulását is várják.
A Ráckevei (Soroksári)-Duna élővilágáról 2021-ben az RSD – A marasztalt folyó címmel kétrészes természetfilmet mutatott be Szendőfi Balázs, amelyet két éven át forgatott (2×1 órában YouTube-csatornáján is megtekinthető[8]).[9][10][11]
A Kvassay-zsiliptől északra 2020-ban lebontották a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) telepét. A helyén 2023-ra épült fel a Nemzeti Atlétikai Központ új stadionja és vele párhuzamosan a zsilip is rekonstrukción esett át.
-
Dömsöd, légifelvétel -
Molnár-sziget, Budapest -
Ráckeve, Árpád-híd -
Ráckeve, Savoyai-kastély -
Tass, a Kiskunsági-főcsatorna torkolata
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Soroksári Dunaág hossz-szelvénye Budapest és Rácalmás között — Dunai Szigetek blog
- ↑ 1870. évi X. törvénycikk a Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről. www.1000ev.hu. [2013. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
- ↑ Szávoszt-Vass Dániel - Vágtatott a Duna a rónán át - az 1876. évi tököli gátszakadás története (Dunai Szigetek blog, 2013.04.20.)
- ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
- ↑ Látványos Lágymányos virtuális városi séta (Lechner Tudásközpont Youtube csatorna, 2020.10.04.)
- ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ Szalkai Gábor, Gutpintér Tamás - A Szabadkikötő titkai (Földgömb magazin, 2013.03.01.)
- ↑ RSD – A marasztalt folyó 1. rész, 2. rész, Balázs Szendőfi YouTube-csatorna - 2021. március 28., április 4.
- ↑ Tóth Gábor: RSD – A marasztalt folyó, dunaharasztionline.hu - 2021. január 15.
- ↑ Pálvölgyi Krisztina: Videón a világ egyik legdrámaibb evolúciós versenye, turistamagazin.hu - 2021. január 25.
- ↑ Pálvölgyi Krisztina: Magával ragadó természetfilm készült a Ráckevei-Soroksári-Dunáról, turistamagazin.hu - 2021. március 25.
Források
[szerkesztés]- Ráckevei (Soroksári)-Duna (R/S/D) (magyar nyelven) (html). Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. [2012. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
- A Duna-ág vízrendszerének bemutatása (magyar nyelven) (html). Ráckevei Duna-ági Horgász Szövetség. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
További információk
[szerkesztés]- Informatív helyszínrajz pontos évszámokkal a Duna Gellért-hegy alatti szakaszának szabályozásáról
- Vízállás tájékoztató (magyar nyelven) (html). Országos Vízügyi Informatikai Szolgálat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
- Szávoszt-Vass Dániel - A Gubacsi zárógátról a Dunai szigetek blogon
- Önt is várja a ráckevei Duna-ág; fotó Kovács Attila, Gábor Viktor; Kiskunlacháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, Kiskunlacháza, 1967
- Statisztikai adatgyűjtemény a Dunakanyar és a Ráckevei (Soroksári)-Duna üdülőkörzetről; szerk. Kerekes Jánosné, összeáll. Bús Elemér László et al.; Közép-dunavidéki Intéző Bizottság, Bp., 1987
- Gasztronómiai híd a ráckevei Duna térségéhez; összeáll. Szánthó Györgyné; "Ráckeve Érték" Egyesület, Ráckeve, 2013
- Horváth M. Ferenc: Ráckevei kistérség, 4307. Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony, Tököl; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2004 (Kincses könyvek)
- Hidak a Ráckevei-Duna térségéhez. Egy kis gasztronómiával fűszerezve; összeáll. Szánthó Györgyné; Sophia Nostra, Ráckeve, 2014
- A ráckevei Duna-ág és környéke; Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft., Szigetszentmiklós, 2019
- Kis-Duna menti értékeink; szöveg Ambrus Vilmos, Gere Ágnes; Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft., Szigetszentmiklós, 2019
