Ugrás a tartalomhoz

Reményi József (szobrász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reményi József
SzületettReményi József Joakim Móric[1]
1887. január 23.[2][3]
Kassa[4]
Elhunyt1977. december 25. (90 évesen)[2][3]
Budapest[5]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (E-1794. fülke)[6][7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Reményi József témájú médiaállományokat.

Reményi József (Kassa, 1887. január 23.[8]Budapest, 1977. december 25.) magyar szobrász, érem- és plakettművész.

Reményi Gyula kereskedő és Dobr Erzsébet fiaként született.[8] 1902-től az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos György tanítványa volt a díszítő szobrász szakon. 1905 és 1907 között Telcs Ede műtermében ismerkedett az éremművészet új francia stílusával. 1909-10-ben állami ösztöndíjjal Münchenbe utazott, ahol Georg Roemer mellett dolgozott. Tőle tanulta meg a negatívba vésett érmek technikáját.[9] Kapcsolatba került Adolf von Hildebranddal is.

Az első világháborúban súlyosan megsebesült. 1919-ben kinevezték az Iparművészeti Iskola tanárává. A Tanácsköztársaság bukása után visszavonultan élt, majd 1927-ben visszatért az Iparművészeti Iskola katedrájára és 1944-ig iparművészetet tanított. 1943-tól 1948-ig az Állami Pénzverde művészeti vezetője lett.[9]

1903-ban mintázta első érmét, 1912-ben jelentős sikereket aratott a kisplasztikai kiállításon bemutatott műveivel. Beck Ö. Fülöp és Telcs Ede mellett a magyar éremművészet egyik megteremtője, az érmet a művészet rangjára emelő alkotó. Művészetét bel- és külföldön egyaránt elismerték, számos kiállítása volt. Stílusára leginkább a modern klasszicizmus és szecesszió jellemző. Korai munkái között a magyar szecessziós éremművészet számos szép darabját találjuk meg, ezek főleg negatívba vésett munkák. Később áttért a mintázásra, sőt a két technikát együtt is alkalmazta. Érem katalógusa 874 tételt tartalmaz.[9] Számos forintérme tervezője.[10] Készített kisplasztikákat, portrékat is.[9]

Egyéni kiállításai (válogatás)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köztéri művei (válogatás)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1929 – 32-es gyalogezred-emléktábla (Budapest IX. ker., elpusztult)
  • 1943 – Arany János-emlékpad (mészkő, Budapest, Városliget, 194445-ben elpusztult)
  • 1934 – Semmelweis Ignác-emléktábla (márvány, bronz, Budapest VIII. ker., Rókus Kórház)
  • 1935 – Kresz Géza-emléktábla (márvány, Budapest V. ker., Bihari u.)
  • ? – Dohnányi Ernő (bronz mellszobor, Budapest II. ker., Széher út, lebontották).
  1. "FamilySearch Historical Records". Hozzáférés: 2025. július 3.
  2. 1 2 "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12879.htm". Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 "The Fine Art Archive". Hozzáférés: 2021. április 1.
  4. "www.numismatics.hu/english/jozsef-remenyi-silver-collector-coin/".
  5. "Petőfi Irodalmi Múzeum". Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés: 2020. július 1.
  6. "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html".
  7. "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html".
  8. 1 2 "Születési bejegyzése a kassai római katolikus keresztelési akv. 78/1887. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2025. július 3.
  9. 1 2 3 4 Nagy Ildikó (2008). "Reményi József – életrajz". deakgyujtemeny.hu. Városi Képtár – Deák Gyűjtemény (Székesfehérvár). 2024. április 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. augusztus 19.
  10. Legismertebb közülük az évtizedeken át forgalomban lévő békegalambos 10 filléres, és a búzakalászos 20 filléres érmék.