Páva csillagkép

	Páva csillagkép
	Adatok
Latin név	Pavo
Latin birtokos eset	Pavonis
Rövidítés	Pav
Rektaszcenzió	17h 40m – 21h 32m
Deklináció	-74° 58' – -56° 35'
Területe	378 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	44
Teljesen látható	északi 15°-tól déli 90°-ig
Legfényesebb csillag	α Pavonis (Peacock)
fényessége	1,94m
Szomszédos csillagképek	Oktáns; Paradicsommadár; Oltár; Távcső; Hindu;

A Páva (latin: Pavo) egy csillagkép.

Története, mitológia

A Páva egyike annak a tizenkét csillagképnek, amelyet Pieter Dirkszoon Keyser és Frederick de Houtman holland hajósok vezettek be a 16. században. A csillagképet Johann Bayer német jogász, csillagászati térképész jelentette meg először az Uranometria című művében.

A görög-római mitológia szerint a páva Héra istennő kedvenc madara volt.

α Pavonis - Peacock (Pávakakas), 180 fényév távolságra lévő, kék színű (B0.5V), 1,94^m fényrendű kettőscsillag (B0.5V + B2V színképosztály) a Távcső csillagkép és a Hindu csillagkép határán.
δ Pav: a Naphoz hasonló, a Földtől 19 fényévnyi távolságra lévő, 3,6 magnitúdós csillag.
φ² Pav: szintén a Naphoz hasonló, 80 fényév távolságra lévő csillag, valószínűleg bolygója is van.

ξ Pav: egy negyedrendű vörös óriásból és egy nyolc magnitúdós kísérőből álló szoros kettőscsillag. A halvány kísérő megtalálásához legalább közepes nyílású távcső szükséges.

Josef Klepešta – Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft. és Grafo Kft, 1999, ISBN 963-9090-28-X

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pavo (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Páva csillagkép témájú médiaállományokat.