Portálvita:Matematika

Üdvözlet mindenkinek! Bár én csak egy középiskolai diák vagyok, de szeretnék részt venni, abban, hogy legyen végre egy jó internetes matematika lexikon, és úgy gondoltam, amit éppen tanulunk szépen fölviszem. Mivel ez az első bejegyzésem, szeretném megkérdezni, hogy ha a "Permutáció" cikkhez hasonló formában/stílusban írok az megfelelő? Tudom ez nem egy túl bonyolult példa (nem is látszik belőle sokminden), de nem is nagyon akartam bonyolultabb dologba belekezdeni elsőre. Most kombinatorikát, valószínűség számítást és egy kevés statisztikát veszünk. Szívesen felvinném mindig az aktuálisan tanult foglamakat, tételeket. Mat-fizes vagyok úgyhogy nagyon érdekel a matematika, és szomorú, hogy nincs egy helyen igazán jó "internetes matematikai lexikon" (olyanra gondolok, amelyből komolyan lehet okulni - tételek szépen le vannak vezetve nem csak odacsapva). Tudom, csak középiskolás szinten tudok írni a fogalmakról, de van pár érdekes tétel (pl. a Morley tétel) amit szívesen megosztanék másokkal. Köszönöm. --WebMonster 2006. május 1., 21:39 (CEST)

Gyönyörű lett. Le a kalappal! :) Átviszem Wiki névtérbe, ha nem baj. Ez szinte készen van. NCurse _üzenet 2006. február 10., 10:18 (CET)

Szerintem is szép, gratulálok. Csak a piros link sok benne. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. február 10., 13:30 (CET)

Az már nem a portálkészítő, hanem a közösség gondja. :D NCurse _üzenet 2006. február 10., 13:30 (CET)

Nekem is tetszik, nagyon szép, de egyszerűen áttekinthető, és a tartalom is színvonalas. Köszönjük (betűrendben) Juhász Péternek, NCursenak, és az összes közreműködőnek. ♥♥♥: Gubb  ✍ 2006. február 10., 21:16 (CET)

Első benyomás: NAGYON SZÉP a kinézete, és kellemesek a színei. Második benyomás: NAGY MUNKA volt, de még nagyobb lesz, mire „bekékül” minden. Gratulálok! Ez a matematika portál nagyon kellett nekem, jól tudom hasznosítani. Valahogy, olyan tiszta (letisztult), könnyen áttekinthető, logikus, jól el lehet benne igazodni. Úgy látom; teljesen lefedi a matematikát. Ráadásul izgalmas és érdekes is, bizonyíték, hogy első rálátásra két-három órát elkalandoztam benne. Tetszik a „Tudtad, hogy…”., jók a kis ikonok. Jó, hogy vannak, akik ilyen színvonalasan gondolják, és csinálják a „Wikit”. Nekem is vannak terveim a matematika terén, de csak kis lépésenként, egy-egy apróbb dolgot gondoltam megcsinálni. Pár napig még tanulmányozom a portált, és lehet, hogy akkor még lesznek észrevételeim. További jó munkát kívánok, és sok segítőtársat! Eszter _üzenet 2006. február 10. 23:03

Matematika területei

A Matematika területeiben levő dobozok nem toltik ki a teljes oldalszelességet.. Egyébkén szép lett nagyon.. Cunya 2006. február 10., 14:02 (CET)

Nekem kitöltik. NCurse _üzenet 2006. február 10., 14:03 (CET)

Az ablakszélességen múlik, illetve múlt idáig. Azt hiszem, most megcsináltam, hogy mindig kitöltse. --DHanak :-V 2006. február 10., 14:08 (CET) Az én szócikkem lett az első kiemelt cikk! Juppi!

Most mar nekem is kitölti.. :) Cunya 2006. február 10., 14:10 (CET)

Tudtad, hogy

9^9!!! a legnagyobb szám, amit öt karakterrel….

talán helyesebb így:

9^(9!!!) tehát: ^ és zárójel nélkül a kitevőbe írni a: 9!!! - t. Zlajos 2007. június 13.

Gratulálok

Juhász Péter kérdésére válaszolva gratulálok, nagyon szép lap lett. A Wikipédiának és a matematikának is jobb, hogyha én az ilyen témájú szócikkekbe nem kontárkodom bele, higyjétek el nekem. :) De ez a terület olyan, amire a HuWiki már ma is büszke lehet és tudom, hogy jó kezekben van. Sok sikert!

-- nyenyec ☎ 2006. február 10., 16:12 (CET)

Bevallom, ez az első portál a magyar Wikipédiában, melyet alaposabban szemügyre vettem. Nagyon tetszik, szép és tetszetős, de a külcsíny nem nyomja el a való tartalmat. A portál külön díjat érdemel, az összes készítőnek pedig eredményes munkát kívánok. És persze mindenkinek.  :) --NeverGone 2006. február 13., 18:22 (CET)

Nos, ha külön díjat érdemel, akkor ezt nemsokára feltétlenül oda kellene adnunmk. 80.99.117.213 2006. február 13., 18:28 (CET)

Bevezetés

Nagyon örülök, hogy valaki gondjaiba vette a matematikát is, és nagyon megörültem neki.

A bevezetőt, azonban javaslom írjuk át, egyrészt mert az első bekezdés nem igazán a legújabb idők szellemében íródott (Lakatos nagyon mérges lenne, ha a bizonyosság tudományának neveznénk a matekot), másrészt a további két bekezdés egy hosszabb, részletesebb cikk része és nem egy portálra való összefoglaló. Javaslatom első bekezdését az Enciklopédia Britannika alapján írtam, a másodikat meg olyan kedvcsinálónak szántam:

A matematika az absztrakt struktúrák (geometriai és algebrai mintázatok), a számszerű sorrendiség és az ezek közötti hozzárendelések tudománya, mely abból az elemi tapasztalatból fejlődött ki, amit az ember a számolás, a mérés és a testek alakjának osztályozásából szűrt le. A matematikához elválaszthatatlanul hozzátartozik a racionális érvelés és a formális műveletvégzés, mely az idők során az absztrakció nagyon magas fokára fejlődött.

Tagadhatatlan, hogy a matematika elsajátításához kitartás és szorgalom szükséges, hasonlóképpen, ahogy a nyelvtanuláshoz is. Erről, a fáradtságos munkáról szól az Eukleidésznek tulajdonított mondás, miszerint "A matematikához nem vezet királyi út." Ám, emellett az is igaz, hogy a matematikai tevékenység nagyon sok kreativitást és fantáziát igényel. Miközben végigkísérjük a matematikai tételek összességének kibontakozását, osztozhatunk Bolyai János örömében, aki így tekintett vissza munkájára: "A semmiből egy új világot teremtettem." A matematika kimeríthetetlen ismeretforrása mindenki számára elérhető.

Mozo 2006. február 10., 21:54 (CET)

Húú Mozó! Az angol wikiben uralkodó intuicionista klikk rövid úton kivágna, ha ilyeneket kezdenél oda írogatni … de ez nem jelenti azt, hogy nem tetszik. De nekem Juhász Péter bevezetése is tetszik: kicsit költői, de megkapó; nem túl magabiztos, de nem is semmitmondó. Szerintem eltalálta, és nem lecserélni kell, hanem kiegészíteni. De ez csak az én szv-em. ♥♥♥: Gubb  ✍ 2006. február 10., 22:01 (CET)

Szerintem a szövegem első része inkább strukturalista, ami egy eléggé semleges álláspont, független a realista-antirealista vitától. A második rész valóban egy kicsit platonista személetű, de szerintem nem kell az embereket rögtön a matematikafilozófia kellős közepébe belelökni. Inkább pragmatikusnak gondolom a hozzáállást, abban az értelemben, hogy a mindennapi matematikai gyakorlat szemszögéből közelíti meg a kérdést.

Amúgy, persze, gyúrjatok belőle egy jó bevezetést. Csak a "bizonyosság tudománya" kifejezés azt gondolom sokkal náívabb elképzelés a matematikáról, mint a történeti-pragmatikus megközelítés, amit úgy tűnik produkáltam. :) Mozo 2006. február 10., 22:17 (CET)

Az első bekezdést teljesen magamtól írtam, így lehetnek természetesen ellenvélemények. De a bizonyosság szót szerintem Mozo félreértetted. Én pusztán arra gondolok, ohgy ha egy axiómarendszert feltételezve bebizonyítunk valamit, akkor az kétségtelenül úgy van abban az axiómarendszerben. Nem hiszem, hogy Lakatos ezzel vitatkozna. Egyébként én egy olyan bevezetőt szeretnék (ebbe az irányba próbáltam lépést tenni), amit kedvet csinál a matematikához, nem valami olyasmit sugall, hogy ott mindenféle képleteket és módszereket kell megtanulni. Szívesen neveztem volna a gondolkodás, vagy a józan ész tudományának, de az talán sértő lenne a többi tudományra nézve. A te bevezető javaslatodatelsőre elég riasztónak találnám, ha ismerkedni szeretnék a matematikával. A negyedik szó az absztrakt, az ötödik a struktúra. Brrrrr. Persze ezek is hozzátartoznak a dologhoz, de nem ezzel kezdeném. Persze ez csak egy vélemény. Péter ✎ 2006. február 10., 22:33 (CET)

Igazad van, de hát ugye a fene se tudja kit mi riszat. Ahogy Gubb mondaná (és ezzel egyetértenék), nem nyálfolyós idiótáknak írunk enciklopédiát, hanem olyanoknak, akik tanulni, "ismeretszerezni" akarnak. Csak egy dolgot hagyjuk, ki ha kérhetem, a "mégha semmi köze nincs a valósághoz" kifejezést ha lehet. Wiegner Jenő pont arról írt könyvet, hogy miért olyan hatékony a matematikai módszer a fizikában. Neumann pedig egyenesen tagadta annak a matematikának a létjogosultságát, aminek semmi köze sincs a hétköznapi élethez.

Amúgy írtam egy kis szócikket ehhez: "vannak olyan a és b irracionális számok, hogy a^b racionális szám?" csak nem tom hova tegyem, vagy tegyem-e valahova. Mozo 2006. február 10., 22:41 (CET)

"Én pusztán arra gondolok, hogy ha egy axiómarendszert feltételezve bebizonyítunk valamit, akkor az kétségtelenül úgy van abban az axiómarendszerben. Nem hiszem, hogy Lakatos ezzel vitatkozna." - Nos, delikát ügy ez azért. Kb pont ezt írják a Lakatos könyv lábjegyzetében is szerkesztők, amit te mondassz, de azt gondolom nem járnak jó úton:

Idézet: Lakatos Imre, Bizonyítások és cáfolatok: 86. oldal 3. lábjegyzet. „»A logika bizonyos érvek elvetésére késztet minket, de semmilyen érvet nem hitethet el velünk.« (H. Lebesgue, (...)) – * A szerkesztők megjegyzése: Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Lebesgue állítása – szó szerinti értelemben – hamis. A modern logika az érvényesség olyan pontos jellemzését adja, amelyet bizonyos érvek – bizonyíthatóan – igenis kielégítenek. Vagyis a logika bizonyára elhitethet velünk egy érvet, bár arra valóban nem késztethet hogy higgyünk egy érvényes érv következményeiben, hiszen lehet, hogy egy vagy több premisszát nem hiszünk el.”Mozo 2006. február 10., 22:49 (CET)

Megnéztem az oldalt. Én is pont ezért a bizonyításért imádom ezt az állítást. Annyira elegáns. Nem tudom, hogy hogyan szokás az ilyesmit a wikiben csinálni. Ésetleg adhatsz neki valami címe, és akkor a Tudtad, hogy rovatba a megfelelő pont mögé a Bővebben szóra rá lehetne kötni a linket. Péter ✎ 2006. február 10., 22:48 (CET)

---

Ahogy Gubb mondaná (és ezzel egyetértenék), nem nyálfolyós idiótáknak írunk enciklopédiát, hanem olyanoknak, akik tanulni, "ismeretszerezni" akarnak.

Nos, remélem, hogy soha nem mondtam ilyet (vagy nagyon be lehettem rúgva). ha mondtam is, úgy értettem, hogy nem nézzük nyálfolyós idiótáknak azokat a nem-matematikus szerkesztőket, akik nem értik a cikkeinket. ♥♥♥: Gubb  ✍ 2006. február 10., 22:56 (CET)

Nem a bölcsészekre gondoltam, és Gubb nem mondott ilyet. (Mosom kezeidet :)

Néhány emelt szintűs tanítványomra gondoltam. Azok, nyugodtan megsértődhetnek, mert amúgy is túlságosan pátyolgatom őket, hála a saját liberális oktatáspolitikámnak :)Mozo 2006. február 10., 23:09 (CET)

Akkor próbálom kicsit keményebben megfogalmazni, amit gondolok. Egyrészt nem érdekel, hogy mit gondolt Lakatos, és az sem, hogy a könyv szerkesztői mit gondoltak. Ha nem tetszik, amit itt írunk, akkor jöhetnek és javíthatják. Másrészt egy enciklopédia szerintem nem attól jó, hogy száraz és unalmas és persze baromi precíz, és már az első mondattól elriad az ember. Attól még lehet színt vinni a dologba. És nem hiszem hogy ezzel bárki lelkébe gázolnánk, vagy a tanulni vágyókat félrevezetnénk. De ha te így gondolod, akkor érvelj.

Én nem ragaszkodom, hogy ez maradjon a bevezető. Sőt magam is úgy gondolom, hogy nem az igazi. Kicsit suta, és nem egységes. De az a bajom nincs vele, amit te felrósz. Tehát nagyon örülök az okos javaslatoknak, igyekszem megszívlelni. De nem akarok sótlan leírást adni a matematikáról. Péter ✎ 2006. február 10., 23:08 (CET)

OK, teljesen megértelek, és gondolkodni fogok a megoldáson.

Csak egyrészt azt gondolom, hogy nicsenek "sótlan" illetve unalmas szakmai szövegek, csak "sótlan" illetve unalmas emberek, akiket nem érdekel igazán az adott tudomány (ami pusztán őket minősíti, nem a szöveget). Másrészt tudom, hogy nem az teszi élvezetessé az adott tudományt, hogy hogy van megfogalmazva, hanem, hogy az illetőnek van-e sikerélménye benne vagy sem. A tanítványaim a halál unalmas egyenletrendszereket boldogan csinálgatják, míg ha elébük tárnám az itteni bizonyítást, csak annyit mondanának, hogy "aha, ja".

Amúgy, Péter remélem nem érzed úgy, hogy beléd akarok kötni, ez egyáltalán nincs szándékomban. Sőt, ez a kis matekos csapat köszönettel tartozik neked, hogy vetted a fáradtságot és belevágtál a portálba. Mozo 2006. február 10., 23:23 (CET)

Nem, egyáltalán nem érzem úgy, hogy belém akarsz kötni. Ez a bevezető szerinted is, szerintem is fontos kérdés. Egyelőre még nem találtuk meg a kompromisszumot, de majd megtaláljuk. Végtére is értelmes emberek vagyunk. Nagyon is hasznosnak gondolom ezt a beszélgetést. Köszönetre meg nincs sok ok, mert itt mindenki csomót dolgozik, és ez a portál nem volt olyan nagy ügy. Szinte mindent az angolból loptam, a portálkészítés technikai részébn meg NCurse fogta a kezemet. Az lenne a jó, hogy minél hamarabb színvonalasan bekékítenénk.

A hétvégén még töröm a fejem a bevezetőn. Fnt még idéztél Wignertől és Neumanntól. A Wigner-féle idézettel egyet értek, de én nem azt mondtam, hogy a matematika használhatatlan, csak azt, hogy ez többnyire nem szempont. Hangsúlyozom, többnyire. Bizonyos területeken persze nagyon is az. A Neumann-féle idézet, nem tudom hogy honnan van, de furcsállom. Mindenesetre nem értek vele egyet. Akkor a korszerű halmazelmélet, vagy a valós függvénytan nagy része nem lenne, hisz gyakorlati hasznuk vélhetően sose lesz. Ebben az értelemben nincs közük a valósághoz. Persze ez is a "köze van valaminek valamihez" definíciójától függ. :-) Péter ✎ 2006. február 10., 23:32 (CET)

---

Megengedtek egy hozzászólást? Úgy vélem, a vitátokból úgy látszik, ti a bevezetőben röviden össze akarjátok foglalni, mi a matematika. Miből gondoljátok, hogy ha ez nekem, a Szuperprofnak nem ment a Matematika cikkben, sőt olyan kis pontocskáknak és gubbubu-epigonoknak sem sikerült, mint Frege, Lakatos, Russel, Davish, Hersh, Courant, Arisztotelész, Platón, Wigner, Neumann, Vancsó Ödön, Filep (talán neki és courantnak sikerült leginkább, mikor a könyvükben azt mondták, várjunk ezzelmég száz évet) - szóval miből gondoljátok, hogy nektek sikerülni fog? ♥♥♥: Gubb  ✍ 2006. február 10., 23:38 (CET)

---

Abban igazad van, hogy nem fog sikerülni. Abban az értelemben semmiképpen, hogy az mindenkinek tessen, és egyet is értsen vele. De mégis kell oda írnunk valamit. És én azt gondolom, hogy néhány olyan sor, ami jól össze van szedve és kedvet csinál a témához, nagyon fontos lenne. Abban igazat adok, hogy nem feltétlenül kell a matemaikát összefoglalnunk illetve definiálnunk 3 sorban. Talán a legjobb egy ügyes kis történet lenne, ami valamit megvilágítana a matematikai gondolkodásból, és a matematikai problémák varázsából. Péter ✎ 2006. február 10., 23:43 (CET)

Félreértettél. Nekem pontosan azért tetszett az eredeti bevezetőd, mert közelebb állt az én álláspontomhozm, hogy ez nem sikerülhet, és ezért tetszett MOzóé kevésbé. Tehát ha dönteni kell a kettő között, a tiédet támogatnám. ♥♥♥: Gubb  ✍ 2006. február 11., 23:09 (CET)

Segítség link

Jó lenne valahová elhelyezni egy linket a Wikipédia:Képletleíró nyelv lapra. Egyelőre nem jut eszembe más olyan segítség-lap, amely hasznos lehet matekos cikkek szempontjából, egyedül meg saját dobozt nem érdemel, de akkor meg nem tudom, hogy hova kéne tenni. Ötletek?

--DHanak :-V 2006. február 10., 22:36 (CET)

A Tennivalók box-ba mehetne szerintem. Annak az aljára. Úgyis azt érdekli, aki akar esetleg cikket írni. Hmmm? Péter ✎ 2006. február 10., 22:38 (CET)

Ez így tökéletes, köszönöm! --DHanak :-V 2006. február 12., 13:31 (CET)

Alternatív javaslat

Írtam egy másik potenciális bevezetőt a portálnak. Nézzétek meg, és várom a véleményeteket. Péter ✎ 2006. február 11., 23:04 (CET)

Nekem a másik jobban tetszik; de az alternatív javaslat első és utolsó mondatát mindenképpen belevenném az első javaslatba (tehát hogy erről sok okos ember elmélkedett, de mindenki által elfogadott válasz még nincs; meg hogy a matematikával ezért inkább foglalkozni kell. Hogy foglalkozik függvényekkel stb., azt szerintem fölösleges említeni, a portálból kiderül.) egyszóval: az első bekezdést, hogy a bizonyosság tudománya, cseréljük le az alternatív javaslat első bekezdésére, hogy ezen már

több okos ember törte fejét, a kérdés mégse megoldott. ♥♥♥: Gubb  ✍ 2006. február 11., 23:19 (CET)

Így gondoltad? Az utolsó mondatot nem tudom, hogy hogy tartsam meg. Szerintem írj bele nyugodtan (végtére is ez a wikipédia) és akkor jobban haladunk. Péter ✎ 2006. február 12., 09:40 (CET)

Kerted a velemenyem

Nos, nem vagyok matematika-tanar, vagy ilyesmi, tehat nincs valami nagyon alapos ismeretem amatematika kulonbozo agairol. Igy nekeme z nagyjabol megfelel. Nehany megjegyzes megis:

1. Erdemes volna a matematikusokat jobban kieleni. Nem mintha "logikailag" ez szukseges volna, csupan azert, mert a legtobben bizonyara ezeket fogjakkeresni.
2. Az analiis topicban az intergalszamitast es a differencialszamitast ki kellene irni, ezt sokan fogjak ugyi skeresni.
3. Van egy olyan terulet, hogy operaciokuatatas, optimalizalas. Nem tudom, ezt az analizishez soroljak-e. En tudom, hogy mi ez, csak nem tudom, hova soroljak.:) Velemenmyem szerint ez az algoritmuselmelet es az analizis egy interdiszciplinaris terulete.
4. Jo lenne, egy "megoldatlan rejtelyek, sejtesek" dolog.
5. a bevezetes elso bekezdese nem kell. ez nem mesekonyv.
6. a geometriaba betennem a fraktalgeometriat, a dinamikus rendszereket es kaoszelmeletet attennem az analizisbe. ezek ugyan kicsi teruletek, de a laikusokat ez erdekelheti nagyon.
7. jatekelmelet. ez ha jol gondolom, a gazdasagi matematika ala teheto, bar ez vitathato.

--Math 2006. február 13., 18:06 (CET)

A valszámot és a statisztikát én ott láttam az alkalmazott matematika alágai között. Persze lehet, hogy azóta került csak fel, mint te nézted. --194.152.154.1 2006. február 14., 02:18 (CET)

Ott volt. Rossz volt a server, es nem tudtam ellenorizni.

--Math 2006. február 14., 08:27 (CET)

--Math 2006. február 14., 09:53 (CET) Javítottam a bekezdést, mese helyett a matek cikkből bekezdéssel. NCurse _üzenet 2006. február 14., 06:47 (CET)

NCurse, nem tudom, hogy nyomon követted-e a vitalapon zajló eszmecserét erről a bevezetésről. Ha nem, akkor elég elhamarkodott dolog volt lecserélni. Nem értem miért gondolod azt mesének. A matematika egy emberi dolog, nem értem miért csak az lehet jó leírás róla, ami olyan iszonyatosan tudományos. Megkérdeznéd a mai matematikusokat, hogy mit gondolnak a matematikáról, akkor azt hiszem meg lennél lepve, mert még egy picit sem hasonlítana arra, amit te itt írsz. Péter ✎ 2006. február 14., 09:48 (CET)

Egyrészt nyomonkövettem. Másrészt nyugodtan cseréld vissza, ha nem tartod jónak. De sztem az előző bevezetés nem volt szakszerű, és az a hangnem, amit benne megütöttél (amivel semmi baj sincs) nem lexikonba való, hanem a Wikikönyvek lapjai közé. Ezzel tényleg nem bántani akarlak, de törekedjünk a szakszerű és érzelemmentes leírásra. Remélem, át tudtam adni, mire gondolok. NCurse _üzenet 2006. február 14., 16:06 (CET)

Nem állítottam, hogy nem követted nyomon, csak biztos akartam lenni benne. Egyébként most már értem a dolgot (tudom, elég lassan ment, sorry), és le is van cserélve a szöveg. Azért még gondolkozom valami megfelelő stílusú, precíz, de jobb bevezetésen. Péter ✎ 2006. február 14., 16:53 (CET)

Szerintem NCurse leirasa eleg szakszeru es pontos. A meg szakszerubb az volna, hogy a matematika egy nem tapastzalati, absztrakt tudomany, amely analitikus osszefuggesek vizsgalataval foglalkozik. E melle kellene tenni, hogy mas elkepzelesek szerint nem valaszthato el az analitikus es szintetikus tudomany, igy amatematika csupan a legabsztraktabb tudomany.

Az, hogy "sok okos ember sem tudja megmondani"… es hasonlok, az gyerekeknek valo matematikakonyvbe valo. Azon kivul, hogy ez nem teljesen igy van. A sok okos embernek sokszor van elkepzelese a matematikarol, csupan nincs egy nagyon sizlard konszenzus rola, illetve a kerdes igazabol nem igazsagkerdes.

--Math 2006. február 14., 09:53 (CET)

Jó, feladom. Legyen szakszerű és pontos, bár őszintén szólva mosolyognom kell azon, hogy ezt gondoljátok szakszerűnek és pontosnak. De legyen. Még mindig nem világos, hogy egy kis kedvcsináló "mese" (?) miért ne férne bele, de ha nem hát nem.

Őszintén szólva sajnálom, hogy ez a véleményetek, mert abban bíztam, hogy itt végre el lehet kerülni azt a borzalmas szemléletet, hogy a matematika valami ilyen típusú dolog, nem pedig egy izgalmas, szép teremtett világ, ahol mindenki kedvére gondolkozhat. Kicsit elment ez alapján a kedvem a dologtól, mert ezek a tétel-definíció stílusú megközelítésektől mindig falra másztam. Persze a dolgok mélyén precíznek kell lenni, de a lényeget kell érteni, és nem a definíciót.

Azért próbálok erőt venni magamon, és folytatni a portált. Péter ✎ 2006. február 14., 10:03 (CET)

Peter: ez azert egy lexikon, nem egy nepszerusito irodalom. Probaljunk meg kedvet csinalni azzal, hogy erdekes temakat teszunk kiemelt lapnak. Az "izgalmas, szép teremtett világ" tul szubjektiv szemlelete a matematikanak. Esetleg az lehetne egy kompromisszum, hogy az "absztrakt" szo melle zarojelben odairnad idezojelben, hogy "teremtett".

--Math 2006. február 14., 10:10 (CET)

"A matematika speciális, absztrakt tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika "belső" fejlődéséből, differenciálódásából adódóan létrejött (felfedezett vagy feltalált) rendszereket , struktúrákat (egy "teremtett világot"), azok közös tulajdonságait, ún. analitikus összefüggéseit vizsgálja."

Rendben, akkor ezt beteszem. A felfedezett vagy feltalált zárójelet kiveszem, mert az hülyeség. Itt minden feltalált, vagyis olyasmi, ami nem volt korábban. (Ha már egy lexikon, legyen precíz, és matematikai értelemben ez így van.)

Lehet, hogy igazatok van, és az én hülye mániám, hogy a matematikát, ahol lehet, népszerűsíteni kell, mert annyira félreismerik az emberek. (És ebben szerintem szerepet játszanak az ilyen sótlan leírások.) De akkor próbálok a portál terén lexikon-szerűvé válni. Péter ✎ 2006. február 14., 10:30 (CET)

Irjal neposzerusito konyvet, vagy nepszerusito weboldalt, vagy blogot, vagy akarmit!:) Valoban elkel. --Math 2006. február 14., 10:31 (CET)

A sejtesek boxba betennem a Fermat-tetelt, zarojelben, hogy nemreg bizonyitottak. Ez vegulis oriasi szenzacio. --Math 2006. február 14., 13:55 (CET)

Teljességgel egyetértek Péterrel. Szerintem a Portálok inkább népszerűsítésre és összefoglalásra valók, nem szakmániákusságra. Annak dacára, hogy NCurse egy általam írt (Fülep Lajos nyomán megalkotott) szövegre cserélte az eredeti szöveget, nem vagyok teljesen elégedett. Az én szövegem lexikoncikkbe való, ahol részletesen ki lehet fejteni, mi a gond a matematika definíciójával, és a cikk lentebbi részeivel együtt érvényes (tehát, hogy definíció helyett adunk egy kritériumrendszert). Jelenlegi rövid formájában azonban nem mond sokkal többet, mint Péteré, ráadásul egy okosabb laikus csak azt fogja leszűrni, hogy igazából nem tudta meg belőle, mi a matematika, de mégis definiálva lett. A "teremtett világ" kifejezéssel én sem értek egészen egyet, de elég lett volna ezt lecserélni.

♥♥♥: Gubb  ✍    2006. február 15., 22:11 (CET) Csak megjegyzem, hogy a felfedezett/feltalált kérdéskörnek Rényi egy egész dialógust szentelt, tehát nem lehet akkora hülyeség.

♥♥♥: Gubb  ✍    2006. február 15., 22:11 (CET) Kicsit elbeszélünk egymás mellett. Most abban maradtunk, hogy ez egy precíz dolog, nem filozofálgatunk a bevezetésben. Akkor nincs felfedezés. Rényi foilozofálgat, és ő is hasonlókat gondol a dologról mint én. De jó eseéllyel itt az ő bevezetője is megbukna. Érted mire gondolok, ugye? Péter ✎ 2006. február 15., 22:53 (CET) Hát számomra az sem szégyen, hogy a Filep-Gubb-féle bevezető maradt meg, ami szvsz tipikusan szócikkbe és nem portálra való: nem tudom, négyünkön kívül érteni és respektálni fogja-e valaki, mondjuk egy infohallgató. Majd meglátjuk. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. február 21., 22:51 (CET)

Sejtések, matematikusok

Math javaslatára két új boxot csináltam a portálon.

Az első a sejtések, ide válogatni kell dolgokat, de egyelőre nincs túl sok a wikiben, így ezen talán nem lesz vita. (P ≠ NP cikket megírhatná valaki :-)) Persze azért várom a javaslatokat.

A második a matematikusok. Itt nyilván ki kell emelni néhányat, és mivel sok van, ezért ez már nem olyan egyértelmű dolog. Én most 9-9 embert kiemeltem a magyarok és nem-magyarok közül. Vélemények jöhetnek. Péter ✎ 2006. február 14., 16:59 (CET)

Jó ötlet volt és a kivitelezés is szép lett. Az egyik legszebb portálunk sztem. NCurse _üzenet 2006. február 14., 17:01 (CET)

Én azt mondom, Bertrand Russellt cseréljük le David Hilbertre a matematikusok listában. Mozo 2006. február 15., 21:45 (CET)

Nyugodtan, Russell matematikai eredményeiről egyelőre semmi nem szól a róla írt cikkben, így egyelőre ne büszkélkedjünk vele.

♥♥♥: Gubb  ✍    2006. február 15., 22:13 (CET) Ki is cseréltem. Csak a Russell-paradoxon annyira meghatározója volt a 20. századi matematikának, hogy ezért tettem be. [[User:Juhasz peter|Péter]] ✎ 2006. február 15., 22:42 (CET) Sejtés:Sejtés A Wikipédiából, a szabad lexikonból. 2007. márciusáig bizonyítatlan matematikai sejtések nem teljes listája * ABC-sejtés * Andrews-Curtis-sejtés * Agoh-Giuga-sejtés * Artin-sejtések * Atiyah-sejtés * Bateman-Horn-sejtés * Baum-Connes-sejtés és így tovább! a szerkesztőtársak ezzel összefűzhetik Zlajos 2007. június 13.

Egmont Colerus

Ha valaki tud németül (pl. User:Harp) kérhetnék egy cikket róla? . Kösz Mozo 2006. február 21., 20:16 (CET)

Csatlakozom. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. február 21., 22:47 (CET)

Huhh, ki ő? Lefordítottam nagyjából.

Leonhard Euleren csodálkozom, hogy még nincs. Kért cikknek be lehetne rakni valahová (ha van értelme). -- Árpi (Harp) ✎ 2006. június 15., 13:37 (CEST)

Felhívás keringőre

Helló!

Látom több tucat olyan cikk van már, melyet talán ti sem mind értetek, mindeféle elvont dolgok, míg a legalapabbak hiányoznak. Mik ezek? összeadás, kivonás, szorzás, osztás, négyzetre emelés, tört számok, sin, tg, cos, origó stb. stb. - néha talán a legegyszerűbb dolgokat a legnehezebb kifejezni én inkább nem is vállalkoznék rá, mivel biztos van rájuk kiváló matematikai leírás, magyarázat. Aztán majd gondoljátok át, mely 'nagyonalap' dolgok maradtak még ki.

Alapok nélkül ne építsetek várat :) --Vince 2006. június 27., 23:30 (CEST)

Ez a kérdés felmerül és sokszor jogosan. Mégis azt mondom, hogy jó ha valaki ezeket az alapokat megcsinálja, de ha van egy olyan rész pl. gráfelméletből, amit valaki a böngészője könyvjelzőjébe tesz, az jobb, mintha van egy halom alapszócikk, amit a kutya sem néz. Az összeadást valószínűleg úgysem innen fogja valaki megtanulni. (Remélem még sokáig tanítóktól fogják.) Ne hidd azt, hogy valaki egy lexikonból fog valaki az alapoktól megtanulni valamit. Na jó, volt egy Ranamujan aki matematikai táblázatokból :-)

Egyik ismerősöm mondta, hogy aki munkát mond, mondjon rá embert is. Szóval, ha van ilyen, szívesen segítünk neki: tanácsokkal, formázással, bátorítással…

Én jobbnak tartom, ha egy-egy jól kidolgozott terület valamely szócikkének kiemelt szócikké tételére összeállnánk időnként (javítva az egész területet is). -- Árpi (Harp) ✎ 2006. június 28., 11:41 (CEST)

Ez nekem is nagyon tetszik. Már alartam mondani, csak nem sikerült ilyen szépen megfogalmazni. Már csak azt nem tudom, hogy válasszuk ki azt a szócikket, amit kiemeltté akarunk tenni. Péter ✎ 2006. július 1., 12:04 (CEST)

Most végre valaki elkezdte a Leonhard Euler szócikket. Én is beledolgoztam már. Ez az ember annyi mindent csinált, hogy ebből lehetne egy komoly cikket írni. Szóval ezt tehetnénk most kiemeltté. (Ehhez kéne valami rovat a portálon, ahol feltüntetjük, hogy akinek nincs jobb ötlete, az bővítse ezt a cikket.) Mit gondoltok? Péter ✎ 2006. július 3., 23:22 (CEST)

Algebrai számok

Láttam, hogy még hiányzik az algebrai szám szócikk. Nem lenne érdemes ezt a transzcendens számmal egy szócikkbe rakni? Szerintem nagyjából ugyanazokat a dolgokat kell elmondani mindkettőben. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. június 28., 11:47 (CEST)

Technikailag hgy gondolod? Mert az ötlet tetszik, csak azt nem tudom, hogy az algerai számokról lenne egy redirect a transzcendesekre? Péter ✎ 2006. július 1., 12:03 (CEST)

Pontosan így gondoltam. És az elejefelé mindkét kifejezés szerepelne vastagítva. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. július 3., 18:22 (CEST)

Nekem nem tetszik az ötlet. Indokaimat nem fejteném ki részletesen, legyen annyi; hogy mindkettőről lehet eleget írni (az algebraiaknak algebrájuk, a transzcendenseknek meg hosszú történetük van). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. július 3., 18:40 (CEST)

Köszönet

Egy kedves ismerősöm, innen, a magyar wikiből készült fel a matek vizsgájára (gráfok) és ötös kapott. Megkért, hogy mondjam el, köszöni nektek a színvonalas szócikkeket, nagy segítség volt! :-) Üdv, Totya (vitæ) 2007. május 22., 13:17 (CEST)

Kérdés gömbi geometria témában

Kiegészítés a gömbi geometriához a témában szeretne egy nyugdíjas mérnök informálódni. Ki szeretné deríteni, hogy az eredmény amire jutott, új-e, és hogy ha igen, akkor hol publikálhatja.

Először, félreértve a wikipédia feladatát, itt próbálkozott ezzel.

Tudnátok-e tanácsot adni neki, hogy hova forduljon?

Ha igen, akkor írjatok kérlek egy üzenetet a vitaoldalára.

Karmela^posta 2007. november 22., 23:10 (CET)

Én vagyok az a nyugdíjas nérnök, aki talán felfedezte azt, hogy Bóyai - val ellemtétben vannak pontosan 2 pi kerületű gömbháromszögek.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Szőke Károly (vitalap | szerkesztései)

fordítéjsün

A few functions were common historically (and appeared in the earliest tables), but are now seldom used, such as the chord (crd(θ) = 2 sin(θ/2)), the versine (versin(θ) = 1 − cos(θ) = 2 sin²(θ/2)), the haversine (haversin(θ) = versin(θ) / 2 = sin²(θ/2)), the exsecant (exsec(θ) = sec(θ) − 1) and the excosecant (excsc(θ) = exsec(π/2 − θ) = csc(θ) − 1). Many more relations between these functions are listed in the article about trigonometric identities.

Hogyan fordítsam? Messiah ^vita 2008. február 27., 22:39 (CET)

Néhány függvényt a múltban gyakran használtak (ezek a legkorábbi táblázatokban is szerepeltek), de manapság ritkán alkalmazzuk őket. Ilyenek például… (ezután a felsorolás következik - a függvények neveit nem tudom kapásból magyarra fordítani, de amelyikre létezik, ott azt kellene használni). misibacsi ^vita 2008. február 28., 09:45 (CET)

Köszönöm, de gondolatolvasónak kellett volna lenned, hogy a problémámat meglásd, ugyanis voltam oly botor, hogy nem írtam le, hol a gáz, ha-ha. A terjedelmes bevezető után csqktán leírom, hogy magukkal a függvénynevekkel van a gáz. A Fordítási segítség lapon Bináris úr megpróbált segíeni, de nem sokra mentem vele, a google sem nagyon van hasznomra, summa summarum: a chord kivételével bajban vagyok a függvénynevek fordításában. Messiah ^vita 2008. február 28., 16:31 (CET)

A secant magyarul szekáns, tehát gondolom exszekáns és exkoszekáns. A másik passz (bár a haverszinusz jól hangzik :-) – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2008. február 28., 17:29 (CET)

Ezt én értem, de honnan tudhatnám, hogy tényleg ezeket használták magyarul is? (Google továbbra sem segített) Messiah ^vita 2008. február 28., 20:00 (CET)

Szekánst, koszekánst használták, onnan már nem olyan meredek gondolati ugrás. De ha biztosra akarsz menni, akkor persze könyvtárból. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2008. február 28., 20:46 (CET)

Találtam ilyet: verszinusz, meg olyat, hogy a haversine = fél verszinusz. Bennó^iroda 2010. június 12., 21:19 (CEST)

Kör

A Kör szócikk vitalapjára kérnék szépen egy pillantást. Nem tudom van-e valami konszenzus a kör fogalmának definíción kívüli kezelésére. Stewe ^Feedback 2013. május 23., 16:47 (CEST)

multiscript collaboration

	७ १२ १ १४ २ १३ ८ ११ १६ ३ १० ५ ९ ६ १५ ४ 7 12 1 14 2 13 8 11 16 3 10 5 9 6 15 4 transcription of the indian numerals
most-perfect magic square from the Parshvanath Jain temple in Khajuraho

Hi! Some years ago (in 2008) I received a picture about a most-perfect magic square from the Parshvanath Jain temple in Khajuraho named Chautisa Yantra. According to magic square#India ^{Magic Squares and Cubes By William Symes Andrews, 1908, Open court publish company} the square is more then thousand years old / from the 10th-century. There is an additional text above the square. done I hope to receive a translation and/or additional details about this text from contributors on languages from India.
testwiki:most-perfect magic square provides transliterations for a dozen of ISO 15924 scripts as Arab, Armn, Armi, Beng, Cyrl, Cyrs, Deva, Grek, Gujr, Guru, Hani, Hans, Hant, Hebr, Jpan, Knda, Kore, Latn including Roman numerals and binary), Lepc, Maya, Mlym, Mymr, Phnxl, Orya, Runr, Sinh, Syrc, ‎Syre, ‎Syrj, ‎Syrn, Taml, Telu, Tibt, Xsux and maybe some more. The wiki source code can be used for articles / stubs in languages using these scripts. Fonts are not optimized and all comments are welcome at the test subdomain page at testwiki:most-perfect magic square. Thanks for all your efforts in advance! lɛʁi ʁɑjnhɑʁt (Leri Reinhart)

‫·‏לערי ריינהארט‏·‏T‏·‏m‏:‏Th‏·‏T‏·‏email me‏·‏‬ 2015. augusztus 19., 22:47 (CEST)

PAGEID: 57047 · REVISIONID: 26350844

links here: https://hu.wikipedia.org/?curid=57047#multiscript_collaboration

short update (2015-08-19) :

The numbers are w:en:Gurmukhi numerals written in the Guru script see testwiki:most-perfect magic square#Guru

Thanks to Mahitgar the translation of the first two lines is available at https://en.wikipedia.org/?curid=1003896#Epigraph .

see the numerals in Latn at testwiki:most-perfect magic square#Latn

FYI: Sriramachakra (found some days ago) is another of the 384 mutually indistinguishable most-perfect magic squares.