Ugrás a tartalomhoz

Sejtés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Euklidészi és nem-euklidészi geometria

A matematikában sejtésnek nevezik az olyan állítást, amely a matematikai logika eszközeivel formálisan nem bizonyított, ám egy elfogadott szakember kijelentése szerint erősen valószínű[1]. Sejtés egzakt bizonyítása esetén tétellé lép elő, és a továbbiakban felhasználható bármely további bizonyítási eljárásban.

Kutatások alapja

[szerkesztés]

Nem ritka az olyan matematikai kutatás, amely összefüggéseket keres. Azt a cél, hogy ha valamilyen sejtés igaz, akkor valamilyen más állítás is az, de ettől még ez az utóbbi állítás nem lesz tétel, hanem maga is megmarad a sejtés szintjén addig, amíg önállóan bizonyítást nem nyer. Ekkor a másik tétel módszertani és logikai támpontot ad.

Eldönthetetlen sejtések

[szerkesztés]

Nem minden sejtést lehet egyszerűen kategorizálva igazolni vagy cáfolni, vagyis kijelenteni hogy helyes -helytelen. Az Igazság (filozófia) sokféle értelmezése létezik. Erre példa a kontinuumhipotézis, amely bizonyos végtelen halmazok számossága között próbál viszonyokat felállítani. Ennek abszolút igazsága eldönthetetlen, mert független a halmazelmélet axiómáitól. Emiatt az axiómarendszer kiegészíthető az állítással vagy annak tagadásával is ellentmondásmentesen.

Matematikai sejtések (nem teljes) listája

[szerkesztés]

Kapcsolódó témák

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Basieux, Pierre. Top 7 – az ezredforduló legkihívóbb matematikai problémái. Budapest: Typotex, 166. o. [2004] (2007). ISBN 9789639664814