Paul Stäckel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Paul Gustav Samuel Stäckel
(Paul Stäckel)
Paul Stäckel.jpeg
Született 1862. augusztus 20.
Berlin
Elhunyt 1919. december 12. (57 évesen)
Heidelberg
Állampolgársága német
Foglalkozása matematikus,
matematikatörténész
Iskolái University of Berlin
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Gustav Samuel Stäckel témájú médiaállományokat.

Paul Gustav Samuel Stäckel (Berlin, 1862. augusztus 20.Heidelberg, 1919. december 12.) német matematikus, matematikatörténész, az első Bolyai-monográfia szerzője.

Élete[szerkesztés]

Apja, Ernst Stäckel egy lányiskola igazgatója és tanfelügyelő volt, aki tudatában lévén az oktatás fontosságának a neves berlini Joachimsthalsches Gymnasiumba íratta a fiát. Az ifjú Paul kiváló eredménnyel végezte a középiskolát, majd a berlini egyetemen matematikát és fizikát tanult. Emellett látogatta a filozófiai, pszichológiai, történelmi és neveléselméleti előadásokat is. Tanárai között voltak Leopold Kronecker, Ernst Eduard Kummer, Albert Wangerin és Karl Theodor Wilhelm Weierstrass, ezek közül Weierstrass hatott rá a legnagyobb mértékben. A tanárok felfigyeltek az ifjú Stäckel tehetségére és szorgalmára.

Stäckel 1884-ben végezte el az egyetemet, majd 1886-ban matematika–fizika tanári képesítést is szerzett. A kötelező katonai szolgálat (1886–1887) után Berlinben volt gimnáziumi tanár. Noha felettesei kedvezően értékelték, Stäckel három tanév után elhagyta a tanári pályát és a kutatást választotta. A doktori fokozatot 1891-ben érte el, A Hamilton-Jacobi differenciálegyenletek integrálása a változók szeparálásával című értekezésével. Ugyanebben az évben megnősült, Halléba költözött, és az ottani egyetemen tartott előadásokat. A hallei időszak alatt számos dolgozatot tett közzé, főleg a matematikai analízis és differenciálgeometria területén, amelyekkel felhívta magára David Hilbert figyelmét. A hallei és a lipcsei egyetemek közös szemináriuma alkalmával ismerkedett meg a lipcsei Friedrich Engellel, akivel közeli barátságba került. Utóbb több közös munkájuk született a nemeuklideszi geometria, illetve a matematika története területén. Legfontosabb ezek közül Leonhard Euler összes műveinek kiadása volt.

Stäckelt 1895-ben a königsbergi egyetemre hívták, Hermann Minkowski utódjául és javaslatára. 1897-től kezdve nyolc éven át a kieli egyetem professzora volt. Ezt követően Hannoverben, majd a badeni nagyherceg meghívására a karlsruhei egyetemen tanított, ahol magas társadalmi pozíciót is szerzett: a nagyherceg titkos tanácsosi rangra emelte, számos bizottság és tanács tagja volt, majd 1910–1911-ben az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. 1912-től a heidelbergi egyetem második matematika tanszékének megszervezésével bízták meg. 1900-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották.

Az első világháború kitörésekor az ötvenes éveiben járó Stäckel tisztnek jelentkezett a hadseregbe, de közben folytatta egyetemi tevékenységét is. A háború súlyos családi veszteséget hozott számára: Gerard nevű tizenhat éves fia, aki kadétként szolgált, 1915-ben elesett Franciaországban. A háború végére felé Stäckel egészsége megromlott, és 57 évesen agydaganatban hunyt el.

Művei[szerkesztés]

  • Die Theorie der Parallellinien von Euklid bis auf Gauss, eine Urkundensammlung zur Vorgeschichte der nichteuklidischen Geometrie. (Friedrich Engellel) Leipzig: Teubner. 1895.
  • Briefwechsel zwischen Carl Friedrich Gauss und Wolfgang Bolyai (kiadja Paul Stäckel és Schmidt Ferenc). Leipzig: B.G. Teubner. 1899.
  • Wolfgang Bolyai und Johann Bolyai geometrische Untersuchungen. Leipzig, Berlin: Teubner. 1913.
  • Die mathematische Ausbildung : der Architekten, Chemiker und Ingenieure an den deutschen Technischen Hochschulen. Lepzig: Teubner. 1915.
  • Gauss als Geometer. Göttingen. 1917.
  • Die Allheillehre Johann Bolyais. in: János Bolyai, der Mozart der Mathematik, Leben und Lehre. Hamburg: Autorenverlag Annemarie Maeger. 1999.

Magyarul[szerkesztés]

  • Bolyai Farkas–Gauss Frigyes Károly levelezése; szerk., jegyz., életrajz Schmidt Ferenc, Stäckel Pál; MTA, Bp., 1899
  • Bolyai Farkas és Bolyai János geometriai vizsgálatai; kiad., jegyz., Stäckel Pál, ford. Rados Ignác; MTA, Bp., 1914

Források[szerkesztés]