Ugrás a tartalomhoz

Leopold Kronecker

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leopold Kronecker
Született1823. december 7.[1][2][3][4][5]
Legnica[3][6]
Elhunyt1891. december 29. (68 évesen)[1][2][3][4][5]
Berlin[7][6]
Állampolgárságaporosz
HázastársaFanny Prausnitzer
SzüleiJohanna Prausnitzer
Isidor Kronecker
Foglalkozása
Tisztségeszerkesztő (1881–1892, Crelle's Journal)
Iskolái
  • Liegnitz Ritter-Akademie (–1841)
  • Bonni Egyetem (–1843)
  • Frigyes Vilmos Egyetem (1841–1843)
  • Wrocławi Egyetem (1843–1844)
  • Frigyes Vilmos Egyetem (1844–1845)
KitüntetéseiForeign Member of the Royal Society (1884. január 31.)[8]
SírhelyeAlter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin (Erb 311-P-wl)[9][10]
Tudományos pályafutása
Szakterület
Tudományos fokozatPhD (1845. augusztus 14., Humboldt Egyetem)[6]
Szakintézeti tagság
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Kronecker témájú médiaállományokat.

Leopold Kronecker (Liegnitz, 1823. december 7. – Berlin, 1891. december 29.) német matematikus, aki szerint „Isten teremtette az egész számokat; minden egyéb az ember műve”.

A gimnáziumba szülőhelyén járt, ahol akkor Ernst Eduard Kummer adta elő a matematikát. Egyetemi tanulmányait Berlinben, Bonnban és Boroszlóban végezte, és 1845-ben Berlinben doktorrá avatták. Doktori értekezését 1845-ben számelméletből írta a Berlini Egyetemen, a tanárai Peter Gustav Lejeune Dirichlet és Johann Franz Friedrich Encke voltak. Disszertációjának címe: De unitatibus complexis. A következő tíz év során gazdasággal foglalkozott Liegnitz környékén. 1850-ben írt cikke az ötödfokú egyenletek általános megoldásáról a csoportelmélet alkalmazása. 1853-ban az egyenletek algebrai megoldhatóságáról írt művében Kronecker kiterjesztette Évariste Galois elméletét az egyenletek elméletére is. 1855-ben Berlinbe költözött, ahol 1861-ben az akadémia rendes tagjává választották. Mint akadémikus egyszersmind az egyetemen is tartott előadásokat, de tanár csak 1883-ban lett. Számos éven át Weierstrass és mások társaságában részt vett a Crelle által alapított Matematisches Journal szerkesztésében. Tudományos vizsgálatai a számelméletre, algebrára és analízisre vonatkoznak. Már doktori értekezése: De unitatibus complexis is számottevő alkotás. Kummer 50 éves doktori jubileumára írt Grundzüge einer arithmetischen Theorie der algebraischen Grössen című értekezésében (Crelle-Journ. 92. kötet) az algebrai mennyiségek elméletének első rendszeres összefoglalását nyújtotta. Igen nevezetesek továbbá az elliptikus függvények elméletének a számelméletben való alkalmazására vonatkozó vizsgálatai. Összegyűjtött értekezéseit és felolvasásait Kurt Hensel adta ki. Kronecker a Magyar Tudományos Akadémiának is külső tagja volt.

Nevét viseli a Kronecker–Capelli-tétel a lineáris algebrában, a Kronecker-szimbólum (vagy „Kronecker-delta”), a Kronecker–Weber-tétel, a Kronecker-tétel a számelméletben, a Kronecker-szorzat, illetve a Kronecker-lemma.

  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
  2. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. 1 2 3 Moritz Cantor (1906). "Kronecker, Leopold". Allgemeine Deutsche Biographie, 51st volume (német nyelven). 51. Lipcse: 393–395.
  4. 1 2 "MacTutor History of Mathematics archive". Hozzáférés: 2017. augusztus 22.
  5. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. 1 2 3 4 5 "MacTutor History of Mathematics archive".
  7. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кронекер Леопольд, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ "List of Royal Society Fellows 1660-2007" (PDF). Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society. 207. o.
  9. ↑ "www.stadtentwicklung.berlin.de/cgi-bin/egab/eg.pl?fieldname=grab&search=messel&Search=Start".
  10. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven).
  11. 1 2 3 4 5 "Národní autority České republiky". Hozzáférés: 2022. november 7.
  12. ↑ 10.5281/ZENODO.18315206, 2026. január 20.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Rados Gusztáv: Emlékbeszéd Kronecker Lipót külső tagról; Akadémia, Bp., 1898 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)