Peter Gustav Lejeune Dirichlet

	Peter Gustav Lejeune Dirichlet
Született	Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet; 1805. február 13.; Düren
Elhunyt	1859. május 5. (54 évesen); Göttingen
Házastársa	Rebecka Mendelssohn
Gyermekei	Walter Arnold Abraham Dirichlet
Foglalkozása	matematikus; egyetemi oktató;
Iskolái	Beethoven-Gymnasium Bonn (1817–1819); Dreikönigsgymnasium (1819–1821); Párizsi Egyetem (1821–1825); Bonni Egyetem (1827–1827, nincs);
Kitüntetései	A művészetek és a tudományok érdemrendje; Pour le Mérite (1855); Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1855); Foreign Member of the Royal Society (1855. június 14.);
Sírhelye	Bartholomäusfriedhof, Göttingen
	A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Gustav Lejeune Dirichlet témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Peter Gustav Lejeune Dirichlet (Első Francia Császárság, ma: Németország, Düren, 1805. február 13. – Hannover, Göttingen, 1859. május 5.) német matematikus. Fontos eredményeket ért el számelméletben, az analízisben és a mechanikában.

Élete

A Breslaui (1827) és a Berlini Egyetemen (1828-1855) tanított, majd 1855-ben Carl Friedrich Gauss örökébe lépett a Göttingeni Egyetemen.

Munkássága

Számos, ma az ő nevével megjelölt eredménye volt a matematika jó néhány ágában. Egyik fő műve egy számelméleti jellegű, habár a számelmélet „ürügyén” néhány más témával is foglalkozó, posztumusz (először 1863-ban kiadott) monográfia, a Vorlesungen (über Zahlentheorie). Dirichlet 1859-es halála után a Berlini Egyetemen évekig vele együtt dolgozó kollégája és barátja, Dedekind adta ki a művet, és az évek során tizenegy függelékkel bővítette, melyek részben saját, részben Dirichlet ki nem adott felfedezései, megjegyzései voltak.^[12]

Dirichlet a számelméletben bebizonyította a ma Dirichlet-tételnek nevezett állítást (eredetileg C. F. Gauss egyik sejtése volt^[13]), miszerint bármely, természetes számokból álló $a,a+b,a+2b,a+3b,...,a+nb,\dots$ számtani sorozatban végtelen sok prímszám van, ha a-nak és b-nek nincs (1-től különböző) közös osztója (azaz relatív prímek). Bár a tétel a Vorlesungen VI. számú Dedekind-féle függelékében jelent meg, a tételt és bizonyítását is eredetileg Dirichlet dolgozta ki.^[12] Széles körben elfogadott az a Davenport által (is) megfogalmazott nézet, miszerint e tétel bizonyításával született meg az analitikus számelmélet.^[13]

Egyik első megfogalmazója volt a modern, elvont, „nemkívánatos” (nehezen kezelhető, értelmezhető) szemléletes tartalmától (mozgás, változás) „megtisztított” függvényfogalomnak, amely a függvényt mint egyértelmű hozzárendelést (relációt) definiálja.

A Dirichlet-probléma

Dirichlet 1837-ben vetette fel a függvény modern fogalmát: az y = f(x) függvényben minden egyes x-hez egyetlen y tartozik. A mechanikában a rendszerek egyensúlyával és a potenciálelmélettel foglalkozott. Ez vezette el az előírt peremértékű harmonikus függvények problémájához, a ma Dirichlet-problémának nevezett kérdéshez.

Művei

Összegyűjtött műveit két kötetben adták közre: Gesammelte Werke (1889, 1897).

Jegyzetek

1 2 3 4 "MacTutor History of Mathematics archive".
1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9..
1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
1 2 "MacTutor History of Mathematics archive". Hozzáférés: 2017. augusztus 22..
1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9..
↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 10..
1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дирихле Петер Густав Лежён, 2015. szeptember 28.
↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30..
↑ "List of Royal Society Fellows 1660-2007" (PDF). Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society. 98. o.
↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven).
1 2 Dean, E. T.: Dedekind's treatment of Galois Theory in the Vorlesungen Archiválva 2014. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Dietrich College of Humanities and Social Sciences Filozófiai Tanszékének közleményei, 109. sz., 2009; 3-4. o. Angol nyelven, PDF. Hozzáférés: 2012-04-27.
1 2 O'Connor, J. J. - Robertson, E. F.: Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet Archiválva 2012. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben. The MacTutor History of Mathematics archive; hozzáférés: 2012.-04.-28.

Források

Dörrie, Heinrich: A diadalmas matematika. Bp., Gondolat, 1963.
Wussin-Arnold: Biographien bedeutener Mathematiker. Berlin, 1983.

Németország-portál
Matematikaportál

[6ddba9745c61aed5f408b43b8b430b317e2f26a4-1] 1 2 3 4 "MacTutor History of Mathematics archive".

[abc9457dcf728dd069b8ed5b2e1a86035cf2b679-2] 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9..

[cbbc37a4f5f794bbd0ab3357582177c19e22e74b-3] 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..

[49fdb5fe81b8355b0a67fc010bab1d0476734c67-4] 1 2 "MacTutor History of Mathematics archive". Hozzáférés: 2017. augusztus 22..

[ed96c41d0f992abc453bee8113185dd631950003-5] 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..

[2f07884e432a70928cb8e385280115c19196b197-6] 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9..

[205eabda4a2cf7d4f8ede558f514fc289fb74afd-7] Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 10..

[3e4adb8fdf2d92d4dd865c75e248d51d380fa48c-8] 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дирихле Петер Густав Лежён, 2015. szeptember 28.

[503c8b8879ebe3e0e1614b921627708c0b8228ca-9] Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30..

[007983927cd9672ea5130d025bd35cf1141f1318-10] "List of Royal Society Fellows 1660-2007" (PDF). Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society. 98. o.

[e5823a4f28d35706cd7a689da3822f942b5306e6-11] "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven).

[repository.cmu.edu-12] 1 2 Dean, E. T.: Dedekind's treatment of Galois Theory in the Vorlesungen Archiválva 2014. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben. A Dietrich College of Humanities and Social Sciences Filozófiai Tanszékének közleményei, 109. sz., 2009; 3-4. o. Angol nyelven, PDF. Hozzáférés: 2012-04-27.

[www-groups.dcs.st-and.ac.uk-13] 1 2 O'Connor, J. J. - Robertson, E. F.: Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet Archiválva 2012. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben. The MacTutor History of Mathematics archive; hozzáférés: 2012.-04.-28.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

Peter Gustav Lejeune Dirichlet

Született	Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet^[1] 1805. február 13.^[2]^[3]^[4]^[5]^[6] Düren^[7]^[8]^[1]
Elhunyt	1859. május 5. (54 évesen)^[2]^[3]^[4]^[5]^[6] Göttingen^[9]^[8]^[1]
Házastársa	Rebecka Mendelssohn^[1]
Gyermekei	Walter Arnold Abraham Dirichlet
Foglalkozása	matematikus egyetemi oktató
Iskolái	Beethoven-Gymnasium Bonn (1817–1819) Dreikönigsgymnasium (1819–1821) Párizsi Egyetem (1821–1825) Bonni Egyetem (1827–1827, nincs)
Kitüntetései	A művészetek és a tudományok érdemrendje Pour le Mérite (1855) Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1855) Foreign Member of the Royal Society (1855. június 14.)^[10]
Sírhelye	Bartholomäusfriedhof, Göttingen^[11]
A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Gustav Lejeune Dirichlet témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség