Pénzjegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Papírpénz szócikkből átirányítva)

A pénzjegy a pénzérme mellett a készpénz egyik megjelenési formája. Szokás papírpénznek is nevezni, de ma már nem csak papírból készülnek. A pénzérméktől eredetileg leginkább abban tért el, hogy nem rendelkezett inherens értékkel (értékét nem az anyaga hordozta), így – típustól függően – ígéret vagy kényszer tette őket forgalomképessé. A ma forgalomban lévő érmék többsége sem rendelkezik saját értékkel, így ebből a szempontból közelebb állnak a pénzjegyekhez, mint az értékpénzekhez.

Kialakulása[szerkesztés]

A kínai modell[szerkesztés]

A papírpénz a kínaiak találmánya, amely a 7. században, a Tang-dinasztia alatt jelent meg; szélesebb körben azonban csak később terjedt el. [1] Az első papírpénzeket Kínában a 10. századtól bocsátották ki császári rendeletre. A pénzjegyek forgalmát tehát rendeletileg kényszerítették ki, kötelező volt azokat fizetésnél elfogadni, illetve a fémpénzeket rájuk beváltani. A pénzjegyekkel szembeni fedezetet nem garantálták. A császár gyakran folyamodott a pénzjegykibocsátáshoz kiadásai fedezésére, így a kínai pénzjeggyel együtt megjelent az infláció is. A pénzjegyek valamelyest kényelmesebbé tették a kereskedelmet, de forgalmuk a birodalom területére korlátozódott. Marco Polo hírét vitte Európába a találmánynak, de nem keltett fel érdeklődést. A kínai modellre ma legjobban a kormányzatok által kibocsátott államjegy hasonlít. Ilyenek voltak a magyar korona pénzjegyei vagy a több szocialista országban forgalomba hozott kis címletű pénzjegyek.

A velencei modell[szerkesztés]

Az európai pénzjegyek Velencében alakultak ki a kereskedelmi váltókból. A váltó ígéret későbbi fizetésre, vagyis a váltó birtokosa a váltót a névértéknek megfelelő értékpénzre tudta váltani. Elfogadása így nem kényszer, hanem bizalom hatására történik. A bizalmat a megfelelő fedezet alapozza meg, mely garantálja, hogy a váltó kibocsátója kellően likvid a követelés kielégítéséhez (vagyis a váltó értékének megfizetéséhez). A modell mai képviselői a jegybankok által kibocsátott bankjegyek. A bankjegyek elfogadottsága sokkal jobb, mint az államjegyeké, ezért a megfelelő fedezetű bankjegyek kedvelt fizetőeszközök a nemzetközi kereskedelemben.

A pénzjegy elemei[szerkesztés]

Tartalmi elemek[szerkesztés]

A tartalmi elemek szöveges formában tartalmazzák a bankjegy értékével és érvényességével kapcsolatos információkat.

  • értékjelzés
  • kibocsátó
  • felhasználási záradék
  • büntetési záradék
  • nyomtatás vagy kibocsátás dátuma
  • a bankjegyet vagy annak egyes elemeit tervező művészek neve
  • pénzjegynyomda megnevezése

Biztonsági elemek[szerkesztés]

  • biztonsági papír (benne vízjel, biztonsági szál, jelzőrostok stb.)
  • sorszám
  • metszetmélynyomtatás
  • illeszkedőjel
  • rejtett kép

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • William N. Goetzmann; K. Geert Rouwenhorst (1 August 2005). The Origins of Value: The Financial Innovations that Created Modern Capital Markets. Oxford University Press. p. 94. ISBN 9780195175714.