Hitelpénz
A hitelpénz belső érték nélküli, nemesfémből készült pénzre beválthatatlan pénz, bankjegy, papírpénz vagy pénzérme, amely csereeszközként és fizetési eszközként szolgál.[1][2] A hitelpénz csak akkor működhet pénzként, ha a társadalom azt közmegegyezés alapján elfogadja, alapja tehát a bizalom. A hitelpénz gyakran törvényes fizetési eszköz. A modern pénz gyakorlatilag hitelpénz.[3]
A hitelpénznek belső értéke nincs, bár a bankjegyek előállítása is pénzbe kerül. A pénzérmék anyaga is sokkal kisebb értékű, mint az általuk képviselt érték. Amennyiben az infláció során a pénzérmék értéke a bennük lévő anyag értéke alá csökken, törvényszerűen tezauráció következik be, a gazdaság szereplői kivonják az érméket a forgalomból és azokat felhalmozzák vagy anyaguk alapján értékesítik.
A hitelpénz ellentéte a árupénz, ami független belső értékkel is rendelkezik.
Egyes közgazdasági iskolák megkülönböztetik a belső értékkel nem bíró papírpénzt és a hitelpénzt. (Fiat money - credit money; Fiatgeld - Kreditgeld)
Története[szerkesztés]
Államilag kibocsátott hitelpénzt először a 13. században használtak Kínában, törvényes fizetési eszközként, papírpénz formájában.[4] Ez a kísérlet nem sokáig működött, mert a gazdasági törvényszerűségek ismeretének hiányában az állam aránytalanul sok pénzt bocsátott ki, ami a papírpénz iránti bizalom elvesztéséhez és így súlyos gazdasági zavarokhoz vezetett. A világgazdaságban a hitelpénz használata a 20. században vált általánossá, amikor az aranystandardot, a bankjegyek aranyra való átválthatóságát megszüntették; addig ugyanis a papírpénz a mögötte álló nemesfémet képviselte, és mint ilyen, elméletileg árupénz volt.
Hitelpénz és törvényes fizetési eszköz volt a francia forradalom idején alkalmazott asszignáta, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzérméi és a Kossuth-bankó is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Neil Wallace: „fiat money“, The New Palgrave Dictionary of Economics, Second Edition, Eds. Steven N. Durlauf and Lawrence E. Blume, The New Palgrave Dictionary of Economics Online, 2008. doi:10.1057/9780230226203.0563
- ↑ Goldberg, Dror (2005. április 9.). „Famous Myths of "Fiat Money"”. Journal of Money, Credit and Banking 37 (5), 957–967. o. DOI:10.1353/mcb.2005.0052.
- ↑ Kosztopulosz Andreász, Szegedi Tudományegyetem
- ↑ Peter Bernholz. Monetary Regimes and Inflation: History, Economic and Political Relationships. Edward Elgar Publishing, 53. o. (2003). ISBN 978-1-84376-155-6
Források[szerkesztés]
- ↑ A pénz: Bácskai Tamás – Huszti Ernő – Simon Péterné: A pénz. Budapest: Kossuth. 1974. ISBN 963 09 0042 4