Niederösterreichische Landesbahnen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dampftriebwagen in Groß Gerungs
Zug der Pressburger Bahn im Eisenbahnmuseum Schwechat

A Niederösterreichische Landeseisenbahnamt, illetve 1908-tól a Niederösterreichische Landesbahnen egy hivatal volt az Osztrák-Magyar Monarchia Alsó-Ausztria tartományában, illetve az Osztrák Köztársaság azonos nevű tartományában, mely a helyi vasutak finanszírozásáért, tervezésérért, építéséért, üzemeltetéséért volt felelős. 1922-ig létezett.

Története[szerkesztés]

A 20. század második felében az Osztrák-Magyar Monarchia vasúti fővonalhálózata már jórészt elkészült, a probléma az volt, hogy nem voltak fejlődőképes gazdasági területek a vasútvonalak mentén. A vasúthálózat vidéken csak kezdetleges volt. Az 1880. május 25-én a Monarchia osztrák felének helyi vasutairól szóló ideiglenes törvényt többször is bővítették, bevezetve egy sor műszaki, működési és igazgatási egyszerűsítést, melynek fő célja a vasutak építésének és üzemeltetésének könnyítése volt. Túl ezeken az állami intézkedéseken a tartományok maguk is kezdeményezték a vasúthálózat bővítését és határozat született az országos Landesbahnen (tartományi vasutak) létrehozására.

Az 1895. május 28-i tartományi törvénnyel tehát Alsó-Ausztriában létrehoztak egy tartományi vasúti hivatalt, amit a tartományi vasúti tanács jóváhagyott. A hatóságok által létrehozott tartományi vasutak formálisan független részvénytársaságok voltak, melyeknek a tartomány pénzügyi garanciát adott. Általában ebből történt a törzsrészvények 70%-ának megszerzése,[1] valamint további vasúttársaságok, melyeknek üzemeltetése jövedelmező volt (elvben megvásárolta a deficitest is) részvényeinek vagy kötvényeinek felvásárlása. 1914-ig 351 km normál nyomtávú és 200 km keskeny nyomtávú vasút épült.

1905-ig az Eisenbahnamt (Vasúti hivatal), mint gyűjtőmegnevezés hálózati üzemeltetésének megnevezése „Niederösterreichische Landesbahnen“ volt, majd 1908 január 1-től a parlament állásfoglalásával hivatalosan is ez lett. Ugyanekkor megnövekedett tevékenységi köre miatt a hivatal szétvált egy tartományi vasútigazgatási (Landeseisenbahn-Direktion) a meglévő hálózat működtetésére, és egy tartományi vasútépítési igazgatóságra (Landeseisenbahn-Baudirektion) az új tartományi vasutak építésére és szervezésére.[2]

Az első világháború kitörésével a nem kifejezetten hadicélokat szolgáló vasútépítés megállt. Egy sor már részletesen kidolgozott projekt később se valósult meg, mivel pénzügyi alap az építésre a háború után se volt. Az egyetlen projekt 1927-ben még a keskenynyomtávú Ruprechtshofen-Gresten helyi vasút volt, melynek építése még 1914-ben a háború kezdete előtt kezdődött. Csakúgy, mint a háború után években, a tartományok pénzügyi helyzete romlott és ezek az anyagi eszközök már nem fedezték a működési költségeket, a tartományi vasutak elsősorban takarékossági intézkedésekkel próbálták meg a működést fenntartani. Ennek ellenére a tartományi vasutak gazdasági helyzete gyorsan romlott, így azután az állam a vállalatot 1921. január 1-el bérbe vette. 1922. szeptember 30-án a Tartományi Vasútigazgatóságot (Landeseisenbahn-Direktion) feloszlatták, a vasutat átvette az Osztrák Szövetségi Vasutak (BBÖ). A személyzetet a BBÖ átvette és ott folytatták eddigi tevékenységüket tovább.

Alsó-Ausztria tartományi vasútüzemeltetői 2010-től[szerkesztés]

Vonalhálózat[szerkesztés]

Normál nyomtávú[szerkesztés]

Vonal Társaság Hossza[3] Koncesszió Megnyitás
StammersdorfAuersthal Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal 21,878 km 16. Nov. 1901 26. April 1903
GänserndorfGaunersdorf (heute Gaweinstal) Lokalbahn Gänserndorf–Gaunersdorf 22,513 km 15. März 1902 13. Sept. 1903
Korneuburg–Ernstbrunn Lokalbahn Korneuburg–Ernstbrunn 29,883 km 18. Juni 1904 27. Nov. 1904
ErnstbrunnHohenau Lokalbahn Ernstbrunn–Hohenau
Poysdorf–Gaunersdorf
48,823 km 14. Feb. 1906 15. Nov. 1906
Dobermannsdorf–Poysdorf Lokalbahn Ernstbrunn–Hohenau
Poysdorf–Gaunersdorf
21,556 km 14. Feb. 1906 8. Mai 1907
Mistelbach Lokalbahnhof–Gaunersdorf Lokalbahn Ernstbrunn–Hohenau
Poysdorf–Gaunersdorf
12,544 km 12. Sept. 1906 15. Nov. 1906
WillendorfNeunkirchen Lokalbahn Willendorf–Neunkirchen 12,166 km 26. Juni 1907 21. Juni 1909
Freiland–Türnitz Lokalbahn Freiland–Türnitz 9,242 km 6. Nov. 1907 14. Okt. 1908
Auersthal–Groß-Schweinbarth Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal 7,557 km 6. Jan. 1908 9. Aug. 1909
Bad PirawarthZistersdorf Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal 20,628 km 6. Jan. 1908 15. Juli 1911
Zistersdorf–Dobermannsdorf Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal 8,265 km 6. Jan. 1908 14. Aug. 1909
Siebenbrunn-LeopoldsdorfEngelhartstetten und
BreitstettenOrth an der Donau
Lokalbahn Siebenbrunn-Leopoldsdorf–
Engelhartstetten–Orth
22,248 km
5,688 km
27. Juni 1908 30. Juni 1909
RetzDrosendorf Lokalbahn Retz–Drosendorf 39,965 km 27. Juli 1908 20. Aug. 1910
Wien–Landesgrenze bei Berg AG Elektrische Lokalbahn Wien–
Landesgrenze nächst Hainburg
60,775 km 24. Juni 1912 5. Feb. 1914
Landesgrenze–Preßburg Pozsony Országhatárszéli
Helyiérdekű Villamos Vasút
7,492 km 5. Juni 1909 5. Feb. 1914

A Pressburger Bahn már villamos üzemeltetéssel nyílt meg. Mivel a vasút a monarchia osztrák és magyar részén is haladt, két külön társaságot kellett alapítani.

A Lokalbahn Freiland–Türnitz érdekessége az volt, hogy bár tartományi vasút volt, a kkStB üzemeltette.[4]

Keskenynyomtávú[szerkesztés]

A NÖLB minden keskenynyomtávú vonala a katonai hatóságok által meghatározott módon az un. Bosnyák-keskenynyomtáv szerint 760 mm nyomtávval készült.

Vonal Társaság Hossza[3] Koncesszió Megnyitás
GmündLitschau und
Alt NagelbergHeidenreichstein
N. Ö. Waldviertelbahn 26,020 km
13,039 km
1898 1900. július 4.
Gmünd–Steinbach N. Ö. Waldviertelbahn 24,234 km 1898. november 12. 1902. augusztus 10.
Steinbach–Groß Gerungs N. Ö. Waldviertelbahn 19,410 km 1898. november 12. 1903. március 1.
St. PöltenKirchberg an der Pielach és

Ober-GrafendorfMank

Lokalbahn St. Pölten–
Kirchberg an der Pielach−Mank
31,316 km
18,007 km
1896. július 11. 1898. július 4.
1898. július 27.
Mank–Ruprechtshofen Lokalbahn St. Pölten–
Kirchberg an der Pielach−Mank
8,280 km 1904. június 4. 1905. augusztus 6.
Kirchberg an der Pielach–Laubenbachmühle Lokalbahn St. Pölten–
Kirchberg an der Pielach−Mank
17,105 km 15. Okt. 1904 6. Aug. 1905
Laubenbachmühle–Mariazell Lokalbahn St. Pölten–
Kirchberg an der Pielach−Mank
35,914 km 1904. október 15. 1906. december 17.
Mariazell–Gußwerk Lokalbahn St. Pölten–
Kirchberg an der Pielach−Mank
7,130 km 1904. október 15. 1907. július 15.

A Mariazellerbahn befejezése után 1908 júliusában a St. Pölten–Kirchberg an der Pielach−Mank helyi vasúttársaságot átnevezték Niederösterreichisch-Steirische Alpenbahn-ra. 1911-től a Mariazellbahnon villamos üzem van.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. H. Felsinger: Die Mariazellerbahn, S. 19, Verlag P. Pospischil, Wien 2002
  2. Wolfdieter Hufnagl: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Transpress, Stuttgart 2003, S. 28
  3. a b R. Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien, S. 209
  4. R. Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien, S. 208

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Niederösterreichische Landesbahnen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. - Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.

Irodalom[szerkesztés]

  • Horst Felsinger, Walter Schober: Die Mariazellerbahn. Pospischil, Wien 1971, 1973, 1979, 2002.
  • Wolfdieter Hufnagl: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Transpress, Stuttgart 2003, ISBN 3-613-71214-8
  • Reimar Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien