Ernstbrunn
| Ernstbrunn | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Korneuburgi járás | ||
| Irányítószám | 2115 | ||
| Körzethívószám | 02576 | ||
| Forgalmi rendszám | KO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3316 fő (2025. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 293 m | ||
| Terület | 80,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 31′ 34″, k. h. 16° 21′ 41″48.526111°N 16.361389°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 34″, k. h. 16° 21′ 41″48.526111°N 16.361389°E | |||
 | |||
| Ernstbrunn weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ernstbrunn témájú médiaállományokat. | |||
Ernstbrunn osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Korneuburgi járásában. 2021 januárjában 3272 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ernstbrunn a tartomány Weinviertel régiójában fekszik, a Leisi-hegység lábainál. Területének 28,2%-a erdő, 63,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 12 települést, illetve településrészt egyesít: Au (98 lakos 2021-ben), Dörfles (116), Ernstbrunn (1616), Gebmanns (87), Klement (267), Lachsfeld (99), Maisbirbaum (235), Merkersdorf (151), Naglern (122), Simonsfeld (266), Steinbach (121) és Thomasl (94).
A környező önkormányzatok: délkeletre Großrußbach, délnyugatra Niederhollabrunn, nyugatra Großmugl, északnyugatra Hollabrunn, északra Gnadendorf, keletre Niederleis.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mezőváros helyén már i. e. 2000-ben állt egy település, majd i.e. 500 körül kelták telepedtek meg az Oberleiser-hegyen. A régészek a dunai limeshez tartozó, i. sz. 100 körül emelt római őrtorony maradványait is feltárták.
Ernsbrunnt 1045-ben említik először. 1533 körül I. Ferdinánd mezővárosi jogokat adományozott a településnek. 1592-ben a Sinzendorf család szerezte meg a birtokot, amelyet egészen 1822-ig megtartottak. 1645-ben, a harmincéves háború során a svédek szállták meg Ernstbrunnt. 1713-ban az utolsó pestisjárvány 23 áldozatot követelt. 1720-ban a mezőváros nagy része leégett.
1828-ban a Reuß-Köstritz hercegek szerezték meg a kastélyt. AZ 1866-os porosz-osztrák háborúban porosz csapatok szállták meg a mezővárost és behurcolták a kolerát; a járványban 140 ernstbrunni halt meg. 1904-ben megépült a Korneuburg-Ernstbrunn vasútvonal, két évvel később pedig az Ernstbrunn-Mistelbach vonal is. 1911-ben saját áramforrással bevezették az elektromosságot, 1920-ban pedig Ernstbrunnt bekapcsolták a telefonhálózatba. Az 1934-es osztrák polgárháborúban bombát robbantottak a polgármester házánál.
A második világháború végén Ernstbrunn heves harcok színterévé vált. 1945. január 31-én egy amerikai bombatámadásban 10 civil és 2 magyar katona vesztette életét. Április 25 és május 8. harcok dúltak a német és a szovjet katonák között; a németeket renegát szovjetek, vlaszovisták is segítették. AZ összecsapásokban 9 polgár halt meg, 5 épület megsemmisült, további 100 megrongálódott.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ernstbrunni önkormányzat területén 2021 januárjában 3272 fő élt. A lakosságszám 1934-ben érte el a csúcspontját 4359 fővel, majd folyamatos csökkenés után az 1980-as években stabilizálódott. 2019-ben az ittlakók 92,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 4,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 86,9%-a római katolikusnak, 2,1% evangélikusnak, 1,1% mohamedánnak, 8,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,1%) mellett a horvátok alkották 1,2%-kal.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 3161 | 3213 | 3316 |
| 2016 | 2018 | 2025 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- az ernstbrunni kastély
- a Szt. Márton-plébániatemplom
- a merkersdorfi Szt. Jakab-plébániatemplom
- az oberleisi Szt. Móric és Mária-kegytemplom
- a 17. században épült volt uradalmi csűr, ma kultúrcentrum
- az ernstbrunni vadaspark és farkaskutató központ
Híres ernstbrunniak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- XXIV. Heinrich Reuß zu Köstritz (1855–1910), zeneszerző
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település honlapja
- 31203 – Ernstbrunn Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ernstbrunn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
